Levélhullás
Tézisek a trianoni trauma leküzdéséhez
1. A magyar nép nagy gondolkodói már régen rámutattak arra, hogy a magyar gondolkodásnak négy nagy tévedése van a trianoni traumával, főképp annak politikai kamatoztatásával kapcsolatban: azt hisszük, hogy Trianon előtt valami mennyei állapotban éltünk; ebből a paradicsomból egy történelmi igazságtalansággal kiűztek bennünket; ezért a kiűzetésért mi nem vagyunk felelősek; a történelmi igazságtalanság kijavításával visszatérnének a mennyei állapotok.
2. Általában a történelemmel, külön Trianonnal kapcsolatban is érvényes az a szabály, amelyre minden gondos anya még az első szavak és az első lépések előtt megtanítja gyerekét: a sebet nem szabad piszkálni. Mert ő már tudja, hogy a seb könnyen elmérgesedhet, sőt elrákosodhat. Mivel Trianon is sebet ütött a magyarság lelkén, ellenségei a magyar nemzetnek, akik ezt a sebet piszkálják. Ehelyett a történelmi igazságokat kell megismerni.
3. Nem igaz, hogy Trianon előtt mennyei állapotok között éltünk. Formálisan: az a térkép, amely a közhiedelem szerint az ezeréves Magyarországot ábrázolja, csak a Trianon óta eltelt időnél rövidebb, mindössze ötvenéves állapotot tükröz, hisz még 1848-ban is csak követelés volt az unió Erdéllyel, 1849 után pedig az ország teljesen feldarabolt volt. Lényegileg: a történelmi csapások és a bécsi politika következtében 1848 előtt a Magyarországnak számított területen a lakosságnak 41 – ha Horvátországot is ideszámítjuk, 31 – százaléka volt magyar. 1848-ban csődöt mondott a már Hajnóczy által felvetett, később Kossuth által módosított változatban felújított föderalizálódási terv, amely még megmenthette volna az országot. Így csak idő kérdése volt, hogy Magyarországtól mikor szakadnak el a nem magyar többségű területek.
4. Az igaz, hogy a magyarok szempontjából igazságtalanság az ország olyan feldarabolása, amelynek következtében a magyarok milliói kerültek kisebbségi sorsba. De ezt a döntést a magyarok összlétszámánál tízszer-hússzor nagyobb népesség történelmi igazságtételnek tekinti.
5. Nem igaz, hogy mi nem hibáztunk, hogy nem lehetett volna többet tenni. Az ország feldarabolását nem lehetett megakadályozni, az első világháború (amelynek kirobbantásában az esélyek téves felmérése mellett már benne van a kísérlet az elkerülhetetlen megakadályozására) elvesztéséért fizetni kellett. De a határon túlra került magyarok számának csökkentéséért sokat lehetett volna tenni. Ehhez azonban szakítani kellett volna az ezeréves Magyarország védelmének rögeszméjével, és azt a példát kellett volna (esetleg még fegyveresen is, de – mint az angol diplomácia is szorgalmazta – a tárgyalásokon mindenképpen) követni, amellyel Ausztria nemcsak megmentette Karintiát, hanem még Magyarországtól is szerzett területet. Ki kellett volna mondani, hogy Magyarország 500 éve nem létezett, a háborúban egy idegen uralom alatt élő országként vett részt, itt most egy új állam van, amelynek joga van az önrendelkezésre. Természetesen nem lehetett volna népszavazás az egész elszakított területen, de lehetett volna mondjuk Szabadkán.
6. Ám az a legsürgetőbb, hogy felszámoljuk azt a tévhitet, amely szerint Trianon visszacsinálásával visszatérnének a mennyei állapotok. Először is azért, mert elképzelhetetlen, hogy Magyarország háborút kezd azzal a hét országgal, amellyel a Nagy-Magyarország térképével felölelt területen osztozik, sőt még a „visszaszerzés” követelése vagy akár puszta emlegetése is súlyos következményekkel jár a Magyarország iránti viszonyban és a határon túli magyarok iránti bizalmatlanságban. Mind e helyett el kell jutni a Trianon utáni helyzettel való kiegyezésig. Azon az alapon, hogy a magyaroknak 8 államuk legyen, több mint a franciáknak. Hisz a kisebbségi kérdés egyetlen igazi megoldása amúgy is az, hogy Szlovákia nem a szlovákoké, Románia a románoké, Szerbia a szerbeké, Magyarország a magyaroké, hanem minden ország a polgáraié.
Bálint István
Újvidék
HozzászólásokÖsszesen: 12 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Na azért ne legyünk biztosak abban, hogy végetért a török uralom.Mintahogy a németek egy puskalövés nélkül foglalták el újra Európát, megtörténhet az a csúfság, hogy a török csatlakozás után újból üzemelni kezdenek a török mecsetek és minaretek....
A határok erőszakmentes megváltoztatása csak egy föderatív Európa esetén lehetséges (amikor már nem megy késhegyig folyó harc egy folyóért, egy partszakaszért stb.).
A föderatív Európa gyönyörű valósága még jóformán nem is látszik, amiben a Balkán-háborúnak nagy szerepe van. Így aki Trianonnal foglalkozik, gondoljon az azt megelőző világháború könyörtelen borzalmaira, vagy gondoljon a Balkán-háborúra is.
Gondolni és emlékezni szabad, sőt kell is. Barátokat szerezni pedig a legjobb megoldás.
Gratulálok!
A levél tartalmával egyetértek!
Egy Kárpátalján született...
Magyarország 500 éve nem létezett, a háborúban egy idegen uralom alatt élő országként vett részt
Ez igaz, mégis mi voltunk(szerintük) a háború fő kirobbantói és ezért minket büntettek a legjobban.
a sebet nem szabad piszkálni
Attól függ, a sebből ki kell szedni a piszkot és ha van akkor a gennyt is, ehhez viszont piszkálni kell.
ezért a kiűzetésért mi nem vagyunk felelősek
Ezzel teljesen egyetértek.
Horthyéknak sikerült a részleges revízió. Nem is kell több.
Voltam Romániába és ott mondták, hogy mennyire rossz nekik, ha valaki elmegy oda és megkérdezi, hogy szeretnének-e Magyarországon élni, egyértelmű választ kap.
A 150 éves török uralom alatt is biztos voltak olyanok akik azt mondták, hogy nincs remény. Pedig a remény hal meg utoljára, ahol meghal a remény ott meghal az élet.
Egyébként a "győztesek"(Románia, Csehország, Szerbia, Oroszo.) benyújtották az igényeiket a területekre és ezzel együtt legyenek tisztában azzal, hogy ott magyarok is élnek és ne nézzék le őket! Ezért nem jó az a politika, hogy "elvette a pénzem, de csak vegye"
nyugdíjas!
Nem jól tudod. Isten nem felelős, hanem a történelem ura. Tessen jobban odafigyelni Tömjén Zsoltra. Elvégre az egyik miniszterelnök-helyettesünk, a teremburáját neki!
Az a baj, hogy egyesek nem veszik észre, hogy a kutya ugat, a karaván pedig halad.Már nem tízmilliós nemzetek alakítják a világot...A Föld gömbölyű és számtalan nemzet szerzett sérülést.Ki a felelős? Hát Isten.Melyik? Majd meglássuk,mondá a vak...
Valóban veszélyes dolog a sebek piszkálása, mégis rengeteg embernek ez a fő elfoglaltsága parlamenten belül is kívül. Ajánlom ennek a levélnek a terjesztését elsősorban a gój motorosok körében, akiktől Bakács megkérdezte: "... motorosok , nem ismeritek a történelmet?"
Igen, ezeknek a tényeknek az átgondolása sokat segíthet a trauma feldolgozásában. Fontos, hogy még egyszer ne küldhesse senki a fiainkat meghalni egy utólag megszépített, de sohasem létezett 64 megyés, idilli tisztán magyar ideálkép visszaállításáért. Az igazi tragédia már a tatárjáráskor bekövetkezett, amikor kiirtották az akkori magyarok 2/3-át, majd a 150 éves török uralom, amikor elhurcolták a gyerekeket, és egyes területeink teljesen kiürültek. Ezután már szinte törvényszerű volt a nem magyar ajkúak betelepítése, akiknek szintén jogaik keletkeztek egy soknemzetiségű, osztrák vezetésű országban. Nézzük meg, XIX. századi vezetőink hogyan viselkedtek a kisebbségekkel: az I. világháború előtt nagyapámék generációjának még hivatalosan, az állami iskolában tanították a nemzetiségeket csűfoló dalokat. Az az empatikus és elfogulatlan gondolkodás, amit üdvözlök a hozzászólásokban, még nem hazaárulás, bár egyes ismerőseim szerint sajnos az.
Mi, akik ezt a traumát nem éltük meg, fogódzó nélkül csak azt látjuk, valakik valamiért minden bajunkra válaszként használják ezt a kifejezést. Vitatkozom "Villongal" abban, hogy ezt párhuzamba vonja a történelmünk számos eseményével. Ezek valódi jelentőségét is csak a századok újra értékelései alakították azzá, amivé váltak. Ha a kérdést úgy tesszük fel, hogy azoknak, akik magyar nyelvüket megtartották, jár-e az anyanyelvi kultúra, oktatás, bizonyos autonómia, akkor azt kell mondanunk, igen. Ezért érdemes kiállni mellettük. Az állampolgárság egy olyan szimbolikus lépé, amivel nem lehet a történelmet visszafelé átírni. Nekem kifejezetten tetszik a hozzászólás megközelítése, sok ilyen higgadt mondatra volna szükségünk.
Csak egyetlenegy tévhitet kell felszámolni: hogy a Trianon köztudatban tartása bizonyos körök által az a revíziót vagy bárminemű elégtétel követelését jelenti. Nem. Hanem tisztelet annak a magyar múltnak, melynek részesei ugyan nem lehettünk, de amelynek Európa történelmében kiemelkedő szerepe volt, és amelyet Trianon (érvek pro és kontra felsorolhatóak a döntés mellett) semmissé tett. Ennyi. Aki továbbra is úgy gondolkozik, hogy felejtsük el Trianont, az felejtse el a honfoglalást, Szt.Istvánt, Mátyást, a törökök megállítását, Rákóczit, és 1848-at...Mert Trianon mára már csak emlék, de annak meg lehet, és véleményem szerint meg is kell tartani..
Nagyon jó, hogy a szerkesztőség lehetőséget adott egy olyan magyar embernek is, hogy kinyílvánítsa véleményét, aki a határ másik oldaláról látja az általunk annyira és tévesen erőltetett ügyet. Mert Szerbiával még van határ s az nem virtuális. Sajnos egyes politikusok - s nem is annyira egyesek - politikai tőkét igyekeznek kovácsolni a trianoni seb feldörzsölgetéséből. Jobb lenne, ha olaj helyet vizet öntenének a tűzre s a megbékélés módozatain gondolkodnának... Mit akarnak kibeszélni közel egy évszázad után, nem elég a szomszédok reagálása? Kevés volt az ostoba szövegből, nem jöhetnének az okos tettek?
Remek írás, főleg az első pont nagyon tetszik.