Hetilap kereső

Sajnálattal olvastam Aczél Endre vitairatát (Szovjet csapatok, Magyarország, 1989), amelyben cáfolni igyekszik Del Medico Imre azon állítását, hogy 1989. március 15-én nyilvánosság előtt elhangzott a követelés a szovjet csapatok kivonásáról.

A Magyar Nemzet 1989. március 16-i számában beszámolt a Független Szervezetek megemlékezéséről, s ismertette a Cserhalmi György által felolvasott 12 pontot. A 9. pont szövege így szólt: „Semleges, független Magyarországot. Vonják ki a szovjet csapatokat hazánk területéről. Töröljék a magyar ünnepek sorából november 7-ét.”

Minthogy a március 15-ei demonstrációt előkészítő bizottság tagjaként feladatom volt levelezni a Magyar Televízió elnökségével, február 27-én írtam első (ajánlott) levelünket, ismertetve a „jelképes lefoglalás” szándékát is. Mivel válasz nem érkezett, március 9-én megismételtem az értesítést újabb (ajánlott) levélben. Ebben az is benne foglaltatott: „Határozott kívánságunk, hogy ezt az eseményt a televízió rögzítse, és még azon a napon a közönség számára közvetítse.”

Annyi igaza van Aczél Endrének, hogy egyenes közvetítésre nem volt mód, én azt utólag a televízió elnökségénél kifogásoltam is. De április 17-én az elnöki titkárság tagja (Sipos József) levélben pontosította a helyzetet. E szerint „a Televízió műsorai a 17.15-ös első közvetítéstől kezdve a Híradó összefoglalóján át a Napzárta élő adásáig e vállalásokat tisztességgel teljesítették”.

Domonkos István
a Bajcsy-Zsilinszky Társaság régi tagja