Hetilap kereső

168 Óra írása

Dr. Nagy Zoltán debreceni médiaszakértőnek legalább hét levelét olvastam: hatot a 168 Órában, egyet a VH 2009. augusztus 9-i számában.
Ezek alapján azt gondolom, hogy egy öntudatos, fölöttébb magabiztos gyakorló kutató és előadó jelent meg a színen. Több írását tekintve azt is mondhatjuk: zömében tárgyilagos hangvétellel.

Ám ez a tárgyilagosság a lap 2009. augusztus 13-i számában elillant. „Ütötte-verte-csípte” Bárdos Andrást, érdekes módon és elsősorban nem a TV2 adófőszerkesztőjét, hanem Lampé Ágnes interjúalanyát.

„Elegáns” felütéssel kezdi, hogy „Bárdos Andrást hallottam-láttam már jobb formában, mint a vele készült cikkben. Stílusában és szakmailag egyaránt.” Ezután következik három állítás.

„Újságíróként illene tudnia, nem szerencsés, ha az interjú alanya minősíti a kérdezőt, polémiába bocsátkozik, pláne cinikus.”

Újra meg újra elolvastam az interjút: ám egyik állítás igazolásával sem találkoztam. Még vita sem volt, nemhogy polémia. Hogy Lampé Ágnest Bárdos András minősítette volna? Ennek helyét sem találom. Bárdos introvertált szenvtelenségét is nehéz cinikusságnak nevezni.

Bárdos András több kijelentésével én sem értek egyet (nem is vagyok kiemelt tisztelője), de a vele szemben megnyilvánuló személyeskedő „médiakutatói” stílus egészével nem értek egyet.

Örülök, hogy a 168 Óra szerkesztősége Nagy Zoltán leveleinek sorozatos közlésével lehetővé tette az illető nézeteinek tüzetesebb megismerését.
Minden rosszban van valami jó.

Kovács Ferenc
Vác