Szinte szó sem esik mostanában e téma kapcsán Nemeskürty István kitűnő könyvéről, a Kőszívű ember unokáiról. A dualizmus korát vizsgáló művében a történész szerző kristálytisztán elemzi azokat a hibáinkat, amelyek végül Trianonhoz vezettek.

1878-ban Széll Kálmán pénzügyminiszter – lemondása árán – még megakadályozott egy (szerinte) európai háborúval fenyegető balkáni hadjáratot. De a későbbiekben – főleg Tisza Kálmán országlása alatt – egyre erősödtek a nacionalista, kirekesztő irányzatok, amelyek a millennium idején tetőztek.

A halálosan beteg Andrássy Gyula 1889-ben a képviselőházban azt mondta: „Bízom a magyar nemzet józan eszében és... az önálló magyar hadsereg eszméjének képtelenségében... Előrelátható ugyanis, hogy előbb vagy utóbb a nemzetek sorsa fölött az ágyúk fognak dönteni... Minden nappal rövidebb lesz az idő, mely minket a háborútól elválaszt.”

Amikor 1895-ben Bánffy Dezső került hatalomra, a nacionalista irányzat tovább erősödött. Idézem Nemeskürtyt: „Ilyen kihívásra... román, szlovák, szerb politikusok nemzetiségi kongresszust szerveztek, melyben kinyilvánították, hogy a magyarok Magyarország többségben lévő népeinek létfeltételeit fenyegetik.

Első lépés Trianon felé.”

Sajnos a további lépések sem várattak sokáig magukra. Tisza István miniszterelnöksége alatt hibát hibára halmozott. „Az ellenzék tevékenysége a szavazások lehetetlenné tételében, olcsó közbekiabálásokban, képviselőházi botrányok rendezésében merült ki. Ritka eset és szerfölött tanulságos, hogy egy országot kormány és ellenzék közös akarattal visz a katasztrófa felé ” – írta a szerző.

Tehát nem kellene mindenért csak a nagyhatalmakat és Clemenceau-t hibáztatni.

(Név és cím a szerkesztőségben)

Korábbi cikkeink a rovatban

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Vissza a lap tetejére

1/5

Olvasta már?

Hozzászólások
Összesen: 6 db

Régebbi hozzászólásokat szeretném elöl látni

Legyen Ön a következő, ossza meg velünk véleményét!

A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!

Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!

Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!

Zanza

2010-06-08 20:45:51 #6

Érdekli is őket a történelem! Vagy a tények. A melldöngetés, az igen.

Kamondi János

2010-06-08 18:34:32 #5

Tisztelt Jakabaa!
Félek, hogy éppen Ön esik bele a történelmietlenség csapdájába. Nagy tévedést melenget honfiúi kebelében. A magyar királyság területén élt nemzetiségek már l9l8 előtt sem akartak velünk együtt élni. Ennek első és legfontosabb oka a magyar uralkodó elit türelmetlen asszimilációs politikája volt. Hozzájárult az is, hogy 1541, vagyis Budának a törökök által való elfoglalása óta nem beszélhetünk független magyar államról, hiszen a magyar királyság része volt az Osztrák-Magyar Monarchiának. (Ezért illuzórikusak az ezeréves határokat demonstráló címkék, mert azt a határt, amit mutatnak, hiába keresi pl. egy 1868-as német atlaszban, csak a Monarchia kebelén belül találja meg. Közös volt a pénzügy, külügy és a hadügy. Ady Endre is monarchiabéli útlevéllel utazott Párizsba amit Bakonyának nevezett. Magyarul, az útlevele nyelve viszont német volt.) A monarchiabéli vezetők pedig a divide et impera elv alapján sikeresen játszották ki a nemzetiségi kártyát – ellenünk. Mi pedig lelkesen belesétáltunk a háborújukba, amiből Románia időben kilépett. A második világháborús ostoba részvételünkről már nem is szólva, sikerült mindig a vesztes oldalára állnunk.
Integrációs kezdeményezésekről beszélni a XIX. században vagy előbb elég komolytalan dolog, hiszen Kossuth utolsó pillanatban előkapott konföderációs tervét ugyanolyan elutasítással fogadták az önállóságot igénylő nemzetiségek, mint Jászi Oszkár terveit. Nem volt reális alapja, csak annak, hogy két vesztes háború után a győztes diktál. A győztesnek mindig igaza van – ha ezt nem fogadjuk el, akkor a történelem vég nélküli revansok sorozata lesz. Mit szóljanak a németek, akiknek 3,5 milliós lakosságát telepítették ki Csehországból a Szudéta vidékől? Ki írja ezt újra? És a virtuális Odera-Neisse határt? Ki akarja visszaadni Kalinyingrádot Németországnak? 1973, a helsinki békeszerződés aláírása után szó sem lehet statusz quo változtatásról, újratárgyalásról. Mióta a legtöbb szomszédunk uniós tagállam, értelme sincs nagyon, hiszen a határok virtuálisak, pillanatokon (történelmileg) belül közös valutánk lesz (az euró), meglesz a szabad lakhelyválasztás, munkavállalás, tanulni már most is bárhol lehet. Miféle ENSZ felügyeletről beszél, amikor Szlovákia, Románia, Szerbia, Ukrajna szuverén államok, ki érvényesítene velük szemben bármilyen igényt? Tényleg ennyire nem érti a történelmet?
Maradok tisztelettel
K. J.

öreg innovátor

2010-06-08 15:04:06 #4

Vigyázzunk, nehogy a nagy történelem-visszaállítás odáig elmenjen, hogy visszazsuppoljanak minket az Etelközbe, majd Belső-Mongóliába, kizárólag az eredeti állapotok visszaállítása céljából.

nyugdíjas

2010-06-08 12:25:21 #3

Azért nem is rossz ötlet jakabaa-tól az újratárgyalás!Egy füst alatt fel lehetne szabadítani Tibetet is,amelyet a kínaiak elvi szempont alapján vittek el:elviszem,pont.
Mer valaki ujjat húzni egy milliárdos nemzettel?

nyugdíjas

2010-06-08 12:07:40 #2

Plussz meg kell állítani a Földet!
Lenne ám nagy ramazuri, ha az összes háborút ki kéne vizsgáltatni!

Kamondi János

2010-06-08 09:42:57 #1

Nem tudom, kinek a műve ez az igen gondolatébresztő rövid írás. Az én véleményem is az, hogy meg kellene már egyszer nézni ezt az egész Trianon ügyet a másik oldalról is. Hogyan lehetséges, hogy azok a népek, akikkel együtt harcoltunk a török ellen, akikhez közös történelem fűz, 1848-ban már nem álltak mellénk (Jelasics olyan horvát bán volt, mint Zrínyi Miklós) s végképp ki akartak lépni - és ki is léptek - az évszázados kötelékből 1918-ban. Valamit kellene tenni, hogy megváltozzék a köztudat és történelemszemléletünk. Nemeskürty és mások sokat tettek ezért. Ez ügyben szívesen cserélnék gondolatot a szerzővel. lajosk16@gmail.com