A szólásszabadság és az emberi méltóság közötti anomáliák, a rasszizmus és kirekesztés durva megnyilvánulásai és ennek ellensúlyozására szerveződő erőtlen, dezintegrált civil társadalom konfliktusai juttatták eszembe az amerikai polgárjogi mozgalom létrehívóját, Martin Luther Kinget.

A 2001-es közvélemény-kutatás szerint Jézus Krisztus után ő a második legnagyobb hős az amerikaiak szemében. Száznál is több egyházi és polgári szervezetet tömörítő szövetség elnökeként erőszakmentesen, az alkotmányra hivatkozva harcolt a megkülönböztetés felszámolásáért.

King 1960 és 1965 között érte el legnagyobb sikereit: békés taktikáját, az ülősztrájkok, tiltakozó tüntetések szervezését nemcsak a fekete közösség többsége, de a fehérek közül is sokan támogatták. A megmozdulásokon többek között a gazdasági és szociális igazságtalanságokra kívánták felhívni a figyelmet. Szembesítették a szövetségi kormányt azzal, hogy mennyire tehetetlen a faji megkülönböztetéssel és a hozzá kapcsolódó erőszakkal szemben a déli államokban. A folyamatos tiltakozások eredményeként eltörölték a szegregációs törvényeket, a szövetségi bíróság kimondta, hogy az alabamai buszokon alkalmazott elkülönítés alkotmányellenes. 1964-ben megszületett a polgárjogi törvény. Ebben az évben Kingnek ítélték a Nobel-békedíjat.

Az 1963. augusztus 28-i washingtoni tüntetésen – ahol több mint kétszázezren hallgatták – mondta el leghíresebb, Van egy álmom... kezdetű beszédét (ma már tananyag az iskolákban).

King beszéde nem „fekete beszéd” volt: szólt a feketéknek, a fehéreknek, a katolikusoknak, a protestánsoknak, zsidóknak. Gondolatai több mint fél évszázad után is aktuálisak.

„A rosszal való együttműködés megtagadása ugyanolyan erkölcsi kötelesség, mint a jóval való együttműködés” – vallotta. (Vajon ez a mentalitás is „be fog gyűrűzni” hozzánk?)

A híres beszédből egy részlet: „Van egy álmom: egy napon felkel majd ez a nemzet, és megéli, mit jelent valójában az, ami a hitvallásában áll [...]: minden ember egyenlőnek lett teremtve. [...] Van egy álmom: egy napon Georgia vöröslő dombjain a hajdani rabszolgák fiai és hajdani rabszolgatartók fiai le tudnak ülni a testvériség asztala mellé. Van egy álmom: hogy egy napon még Mississippi állam is, amely ma az igazságtalanság és az elnyomás forróságától szenvedő sivatag, a szabadság és jog oázisává fog változni. [...] Van egy álmom: hogy négy kicsi gyermekem egy napon olyan nemzet tagja lesz, ahol nem a bőrszínük, hanem a jellemük alapján ítélik meg őket.”

Szalay Piroska
Győr

Korábbi cikkeink a rovatban

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Vissza a lap tetejére

1/5

Olvasta már?

Kapcsolódó cikkek

Hozzászólások
Összesen: 22 db

Régebbi hozzászólásokat szeretném elöl látni

Legyen Ön a következő, ossza meg velünk véleményét!

A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!

Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!

Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!

DONJ

2009-08-08 10:45:08 #22

Kicsit megkéstem, de leirnám. Istenem , de jó normális emberek között lenni. Köszönöm Önöknek ezt a kellemes magasszinvonalú "beszélgetést és a a cikk írójának a téma felvetését.

Rábaparti

2009-08-04 22:04:05 #21

Tetszettek a hozzászólások. Nekem is jobb kedvem kerekedett!
Köszönöm!
egy balos

Atlasz19

2009-08-04 18:43:55 #20

http://www.youtube.com/watch?v=na6ZSHIIHMc

laszlo01

2009-08-04 07:35:39 #19

klopédia! Köszönöm a választ, nyugodt, csendes napot kívánok!
Üdv.: laszlo01

klopédia

2009-08-04 04:37:31 #18

Atlasz19 Ennyi ideig tartott? De szerintem megérte.

klopédia

2009-08-04 04:31:42 #17

Kedves volt balos! Ugye-ugye már megérte ! Egy mosoly fantasztikus teljesítmény! janusé az érdem, Üdv,: klopédia

Atlasz19

2009-08-03 21:27:11 #16

A bibliai könyv és vers jelzete közül előző hozzászólásomban kimaradt a fejezet száma: igen, ez az aranyszabály, Mózes III. könyve 19. fejezetében a 18. versben olvasható. Vadásszon tovább, kedves klopédia, hiszen most is Öné a pont!

Atlasz19

2009-08-03 21:17:04 #15

Néhány arámi kifejezés valóban bekerült az Újszövetség szövegébe, azonban azt a részletet, amelyre laszlo01 utalt (Mt34-40), mindeddig nem tartotta arámi nyelvűnek a tudomány. Ez valóban megér egy pontot, köszönöm, klopédia! Hozzáteszem: egy másikat pedig megér a 3Móz 18 valamelyik magyar fordítása.

volt balos

2009-08-03 20:29:01 #14

Kedves Szalay Piroska!

Tetszett az írás. Megérintett.

Kedves "klopédia" és "janus". Mosolyt csaltak az arcomra. Köszönöm!

klopédia

2009-08-03 17:52:41 #13

Atlasz19! Elárulom önnek: arameus. Amúgy ez egy valamire való szellemi vetélkedőben 1 pontos kérdés. Mehetünk tovább vagy itt megáll?

Atlasz19

2009-08-03 17:43:59 #12

Örülök, hogy az általam észlelt vetélkedő eldőlt, bár nem volt szándékomban rákérdezni, mely nyelvből miféle fordítást tekint klopédia autentikusnak.
Talán az is beérik egyszer, hogy miért fontos a jellem és a tettek közötti különbségtevés, valamint miként lehetséges egy szónoki beszédnek és aktualizálásának megkülönböztetése.
klopédia: Jó vadászatot!

klopédia

2009-08-03 16:29:59 #11

laszloO1! Tényleg figyelmetlen voltam. Elnézését kérem, őszintén sajnálom. Üdv.: klopédia

laszlo01

2009-08-03 14:16:25 #10

T. klopédia!
"Kicsit visszább mennék az időben. Egy názáreti ember, a Megváltó, a mózesi törvények legfontosabbikának"
Kicsit figyelmetlen volt, mert így kezdtem.

klopédia

2009-08-03 03:01:51 #9

Atlasz19! Mi van? Elolvasta Szalay Piroska jegyzetét? Ha véletlenül igen, akkor fusson már neki mégegyszer, hátha másodjára megérti. Martin Luther King (tetszett valamit erről az emberről harangozni, rémlik valami?) álmáról szól amivel minden tisztességes ember egyet kell hogy értsen. Ha ön nem ért vele egyet, az a magánügye, és elég sajnálatos. A többit meg nem értem. "a jellem nem lehet mérce egy társadalomban" írja ön. Akkor mi a mérce? A jellemtelenség? Önnek? Spárta hogy jön ide? Sokat volt a napon ma?

Atlasz19

2009-08-02 23:40:43 #8

Vetélkedő: Jézus és a Tízparancsolat.
Essen szó Szalay Piroska álmáról is, ha már ez az ürügy, hivatalos fordítást sem igényel: a jellem nem lehet mérce egy társadalomban, legfeljebb a spártaiban, annak is inkább a történetéban, mint a valóságában.
Elegendő, mert lehetséges az embereket a tetteik szerint megítélni.

klopédia

2009-08-02 16:20:05 #7

Kedves janus! Sajna ezek nem az én szavaim, csak kölcsönöztem. De tudja, hogy mi a legelkeserítőbb? Hogy Tóth Á. 1928-ban meghalt, és M.o. még mindig itt, vagy már megint itt tart.

klopédia

2009-08-02 16:16:24 #6

Kedves laszloO1! Lenne még egy "kiigazításom", ami egy picit lényegesebb. A tízparancsolat (amiből citált) sajna nem jézusi mondás, hanem Mózes II. Könyve. Bár mondhatta volna Jézus is. De csak sima "lenyúlás".

janus

2009-08-02 15:58:18 #5

klopédia:

Egyetértek minden szavával!
De nem csak MO.-in nincs a láthatáron ilyen nagyformátumú ember,hanem az egész világon sincs.
A világon most a szánalmas percemberkéknek áll a szerencse...És akkor még nagyon finom voltam....

klopédia

2009-08-02 15:53:15 #4

janus! Megengedi, hogy egy Tóth Árpád idézettel válaszoljak önnek? "Az Antikrisztus napja ezek/ Csillog a világ szörnyű arany-szennye/ Röhögő senkik, balkörmű gazok/Szállnak mennybe". Hát ez van momentán piciny kis M.o.-n- Azonkívül én nem látok sehol egy King formátumú egyént. Sajnos.

klopédia

2009-08-02 15:39:15 #3

laszloO1! Előrebocsátom, hogy a gondolatával teljesen azonosulok. Ebből a szempontból amit írok teljesen lényegtelen. Az egyik: nem mindannyian vagyunk keresztények,a másik: a "szeresd felebarátodat, mint tenmagadat" Károli fordítás kétségkívül nagyon szép és költői, viszont nem pontos. Az eredeti szöveg: "szeresd felebarátodat, hisz olyan mint te". Nekem így még jobban elfogadható. Önnek hogy tetszik? Üdv.: klopédia