2012. május 24. csütörtök - Eszter, Eliza. Holnapi névnap: Orbán
A videó lejátszáshoz Flash Player, és engedélyezett Javascript szükséges!
LEGÚJABBAK A ROVATBAN
Valuták, árfolyamok - mai előrejelzés
2012. május 23. 08:20
LEGÚJABBAK A 168ORA.HU-N
További cikkeink
LEGÚJABBAK A FÓRUMON
Klubrádió - Vége
piréz
-
2012.05.24 00:55
Nesze nektek kormányprogram
piréz
-
2012.05.23 23:42
Szalai Annamária 9 évre
pékné_módra
-
2012.05.23 23:41
Tiltakozom a szabad topicnyitás lehetősége ellen
piréz
-
2012.05.23 23:13
Elhunyt...
Csikar
-
2012.05.23 22:56
Hmmm....
piréz
-
2012.05.23 22:35
A jövő emlékei
piréz
-
2012.05.23 22:20
Az EU és a magyar vir(t)us
piréz
-
2012.05.23 22:03
Hát milyen országban élünk?
Qkory
-
2012.05.23 21:52
Társalgó, 2012. május
tolstoy
-
2012.05.23 21:36
168óra - A hetilap
Hetilap kereső
Péntek, 2012. január 20. 09:35
168 Óra Online
írása
Megdöbbentő látkép – Íme, Orbánék legsúlyosabb vetítései
A jegybankháború rövid krónikája
Simor András és a Fidesz kapcsolata a kezdetektől konfliktusokkal terhelt. A kormánypárt valószínűleg az abszolút hatalmával dacoló utolsó erődöt, gazdaságpolitikája kerékkötőjét látja a Magyar Nemzeti Bankban, melynek hagyományos elképzelései gátolják az unortodox fordulatok kibontakozását. Nem csoda, hogy a Fidesz-kormányzat a kezdetektől igyekszik ellehetetleníteni az MNB munkáját. Sorra vettük a jegybankháború fontosabb eseményeit, melyekből kiderül, Orbánék legszívesebben beszántanák a Simor vezette intézményt, és mindezt a legátlátszóbb kommunikációs fordulatokkal próbálják leplezni.
2009 nyarán Simor András elismerte, hogy külföldön tartott 800 milliós megtakarításait ciprusi cégéhez helyezte át. Ennek nyomán fideszes össztűz zúdult rá.
Navracsics Tibor Fidesz-frakcióvezetőként (még ellenzékből) azt mondta, Simor András méltatlanná vált a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztjára, már nem lehet a magyar pénzügyi hitelesség jelképe, érdemtelenné vált az MNB nagy hagyományú, nagy tekintélyű és nemzetközi presztízsnek örvendő elnöki pozíciójára, meg kell fontolnia a lemondást.
Simor András úgy reagált, van ugyan külföldön bejegyzett cége, de annak Magyarországon nem keletkezett jövedelme, így nem állnak meg azok a vádak, amelyek szerint pénzt vitt ki az országból.
Orbán 2010 áprilisában, a fülkeforradalom győzelmi mámorában üzente Simornak: a jegybank nem lehet offshore-lovagok szálláshelye, és ezzel több mint másfél évre megalapozta a kormányzat és a jegybankelnök viszonyát. (A kormányfőnek némileg ellentmondva májusban Szapáry György, a jegybank korábbi alelnöke, a felállítandó miniszterelnökség főtanácsadója Magyarország Európai Uniós szerződésére hivatkozva kijelentette, a jegybank elnökét a törvény védi.)
Az első komoly offenzíva a bérplafon bevezetésével indult Simor ellen. Orbán a 29 pontos akciótervben javasolta, hogy havi bruttó kétmillió forintos fizetési korlátot vezessenek be a költségvetési szférában, beleértve ebbe a jegybankot is. A szervezet elnöke havi 8 millió forint felett és két alelnöke is jóval a kétmilliós határ felett keresett. (Érdekes adalék, hogy a Magyar Nemzeti Bank vezetőinek fizetéséről 2001-ben még az első Orbán-kormány idején döntött a parlament.)
Simor fizetésének megnyírása már az Európai Központi Bank figyelmét sem kerülte el. A szervezet közölte, erőteljesen fölléphet majd, ha a magyar Országgyűlés valóban elfogad egy olyan törvényt, amely leszállítja a Monetáris Tanács tagjainak fizetését, de nem emelne kifogást az ellen, ha a tanács következő tagjai, illetve a következő jegybankelnök fizetése kevesebb lesz a jelenleginél.
„A jövedelemkorlátozási intézkedések nem tartalmaznak a jegybankra vonatkozó speciális szabályokat, ezért ezek az intézkedések nem sértik, tehát tiszteletben tartják a jegybanki függetlenség elvét” – hárított Szijjártó Péter.
Simor András úgy reagált, a gazdaság stabilitásának két kiemelten fontos eleme a hiány mértékének megtartása, valamint a jegybankok függetlenségének megőrzése. „Népszerűnek látszó, ám e két pillért támadó politikai felvetések veszélyesek és kudarcra vannak ítélve. Esküm a jegybank vezetésére és a függetlenség megőrzésére kötelez” – mondta, hozzátéve, hogy e függetlenség egyik legfontosabb eleme, hogy a jegybank maga választja meg munkatársait, valamint javadalmazásuk mértékét. Simor András szerint a jegybank vezetői magasabb fizetéssel nem megvesztegethetőek, alacsonyabb fizetéssel nem büntethetőek. Ez a személyi függetlenség a jegybanki függetlenség másik pillére, ezt védik a magyar törvények és az unió szabályrendszere.
Az EU Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának vezetője, Marco Buti főigazgató a bérplafon bevezetése nyomán közölte, amennyiben a már több uniós hatóság, így a főigazgatóság által is az uniós jogot sértőnek minősített törvény hatályban marad, felkérik az Európai Bizottságot a jogsértési eljárás megindítására.
A Fidesz az MNB-t ostromolja – részsikerekkel
Az Országgyűlés 2010 novemberében megválasztotta az MNB Felügyelő Bizottságának elnökét és öt tagját. A testület elnöke Járai Zsigmond, korábbi jegybankelnök, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere lett.
2010 novemberében Simor jelezte, hogy a kormány nem konzultált a jegybankkal a 2011. évi költségvetésről. A büdzséből a strukturális reformokat hiányoló MNB-kritikát Szijjártó Péter azzal ütötte el, hogy Simor a bérplafon bevezetése, azaz fizetésének csökkenése miatt személyesen sértődött meg a kormányra. Nem csoda, hogy Simor Andrásnak nem tetszik az új magyar adórendszer, mert az a magyar emberek és az ország talpra állásának érdekét szolgálja az offshore-cégek érdekei helyett – mondta Szijjártó.
2011 januárjában Matolcsy kezdeményezte a jegybanktörvény módosítását. Ennek értelmében az Országgyűlés választja meg a jövőben a monetáris tanács négy külsős tagját – ellentétben az eddig gyakorlattal, amely szerint a négy külsős tagból kettőt az MNB elnöke, kettőt a miniszterelnök javaslatára nevez ki a köztársasági elnök. Akit ugye Schmitt Pálnak hívnak...
2011 áprilisában Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank Felügyelő Bizottságának kormánypártok által delegált elnöke azt mondta, hogy „számos szabálytalanság, visszaélések gyanúja, valamint összeférhetetlenség merült fel a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodásával és egyes szerződéseivel kapcsolatban.
Őszi össztűz Simorra
2011 októberében ismét az offshore-lovag szerepében rángatták színpadra az MNB elnökét, a számvevőszéki bizottság ugyanis bekérte Simor Andrástól egyebek mellett azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják az elnök ciprusi cégének eladását. Mindez médiacirkusz volt, hiszen a jegybankelnök vagyoni helyzetének vizsgálatára egyedül a parlament mentelmi bizottságának van joga.
Simor a házelnöknek küldött levélben egyébként beszámolt arról, hogy a cég értékesítésével összefüggő adófizetési kötelezettségeinek a hatályos jogszabályok szerint eleget tett.
Szijjártó Péter mindezt úgy tálalta a sajtónak, hogy Simor András „tovább titkolózik off-shore cége ügyében”.
Az Állami Számvevőszék is nekiment Simor Andrásnak a jegybank 2010. évi gazdálkodásáról szóló jelentésben. Az ÁSZ-jelentés első változata a magas jegybanki fizetések és a magas kommunikációs kiadások mellett az „offshore-ügyet” is elővette. Az ÁSZ mindezzel párhuzamosan sietett leszögezni, nem vesznek részt a jegybank elleni háborúban.
A Magyar Nemzeti Bank szerződéskötési gyakorlatáról kért tájékoztatást Simor Andrástól Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos, szerinte ugyanis több MNB-s szerződésnél is jogszabálysértések lehetősége merül fel.
Csak a vak nem látta: összehangolt támadás zajlik Simor András személye és rajta keresztül az MNB függetlensége ellen. Ez azért is nyilvánvaló volt, mert a Fidesznek és kiszolgálóinak hagyományosan az a taktikája, hogy a számukra kellemetlen embereket személyükben támadják, hogy először ellehetetlenítsék, majd távozásra bírják őket.
Ennek menetrendje általában:
1. Kiszivárogtatás a Fideszhez közeli médiában – legtöbbször a Magyar Nemzetben vagy a Hír TV- ben.
2. Szóvivői felháborodás
3. Parlamenti felszólalás, interpelláció
4. Lejárató kampány a sajtóban
5. Vizsgálat vagy vizsgálóbizottság
6. Feljelentés
Ha így nem megy, jöhet az intézmények átnevezése, összevonása, átalakítása – természetesen szigorúan államérdekből –, aminek mindig személycsere, Fidesz-szimpatizáns helyzetbe hozása a vége.
Kiakadt az EU és az IMF
Decemberben kiderült, az új jegybanktörvény összevonja a Magyar Nemzeti Bankot az Állami Számvevőszékkel, és Simor Andrást (hatáskörei elvételével) az új szervezet egyik alelnökévé fokozza le. Emiatt megszakadtak a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal az elővigyázatossági hitelről kezdett tárgyalások, a delegációk idő előtt távoztak Budapestről.
José Manuel Barrosó, az Európai Bizottság elnöke december végén (még a jogszabály elfogadása előtt) levélben szólította fel Orbán Viktort a jegybankról és a pénzügyi stabilitásról szóló törvénytervezetek visszavonására, ám Orbán ezt elutasította.
A jegybanktörvény, amelyet az Országgyűlés elfogadott, nem hogy leépíti, hanem megerősíti a jegybanki függetlenséget, és ennek az ellenkezőjét még senki nem bizonyította – mondta Szijjártó Péter a köztévében január 11-én.
Barroso hat nappal később bejelentette, az EB három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, ezek egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos.
Navracsics Tibor Fidesz-frakcióvezetőként (még ellenzékből) azt mondta, Simor András méltatlanná vált a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztjára, már nem lehet a magyar pénzügyi hitelesség jelképe, érdemtelenné vált az MNB nagy hagyományú, nagy tekintélyű és nemzetközi presztízsnek örvendő elnöki pozíciójára, meg kell fontolnia a lemondást.
Simor András úgy reagált, van ugyan külföldön bejegyzett cége, de annak Magyarországon nem keletkezett jövedelme, így nem állnak meg azok a vádak, amelyek szerint pénzt vitt ki az országból.
Orbán 2010 áprilisában, a fülkeforradalom győzelmi mámorában üzente Simornak: a jegybank nem lehet offshore-lovagok szálláshelye, és ezzel több mint másfél évre megalapozta a kormányzat és a jegybankelnök viszonyát. (A kormányfőnek némileg ellentmondva májusban Szapáry György, a jegybank korábbi alelnöke, a felállítandó miniszterelnökség főtanácsadója Magyarország Európai Uniós szerződésére hivatkozva kijelentette, a jegybank elnökét a törvény védi.)
Az első komoly offenzíva a bérplafon bevezetésével indult Simor ellen. Orbán a 29 pontos akciótervben javasolta, hogy havi bruttó kétmillió forintos fizetési korlátot vezessenek be a költségvetési szférában, beleértve ebbe a jegybankot is. A szervezet elnöke havi 8 millió forint felett és két alelnöke is jóval a kétmilliós határ felett keresett. (Érdekes adalék, hogy a Magyar Nemzeti Bank vezetőinek fizetéséről 2001-ben még az első Orbán-kormány idején döntött a parlament.)
Simor fizetésének megnyírása már az Európai Központi Bank figyelmét sem kerülte el. A szervezet közölte, erőteljesen fölléphet majd, ha a magyar Országgyűlés valóban elfogad egy olyan törvényt, amely leszállítja a Monetáris Tanács tagjainak fizetését, de nem emelne kifogást az ellen, ha a tanács következő tagjai, illetve a következő jegybankelnök fizetése kevesebb lesz a jelenleginél.
„A jövedelemkorlátozási intézkedések nem tartalmaznak a jegybankra vonatkozó speciális szabályokat, ezért ezek az intézkedések nem sértik, tehát tiszteletben tartják a jegybanki függetlenség elvét” – hárított Szijjártó Péter.
Simor András úgy reagált, a gazdaság stabilitásának két kiemelten fontos eleme a hiány mértékének megtartása, valamint a jegybankok függetlenségének megőrzése. „Népszerűnek látszó, ám e két pillért támadó politikai felvetések veszélyesek és kudarcra vannak ítélve. Esküm a jegybank vezetésére és a függetlenség megőrzésére kötelez” – mondta, hozzátéve, hogy e függetlenség egyik legfontosabb eleme, hogy a jegybank maga választja meg munkatársait, valamint javadalmazásuk mértékét. Simor András szerint a jegybank vezetői magasabb fizetéssel nem megvesztegethetőek, alacsonyabb fizetéssel nem büntethetőek. Ez a személyi függetlenség a jegybanki függetlenség másik pillére, ezt védik a magyar törvények és az unió szabályrendszere.
Az EU Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának vezetője, Marco Buti főigazgató a bérplafon bevezetése nyomán közölte, amennyiben a már több uniós hatóság, így a főigazgatóság által is az uniós jogot sértőnek minősített törvény hatályban marad, felkérik az Európai Bizottságot a jogsértési eljárás megindítására.
A Fidesz az MNB-t ostromolja – részsikerekkel
Az Országgyűlés 2010 novemberében megválasztotta az MNB Felügyelő Bizottságának elnökét és öt tagját. A testület elnöke Járai Zsigmond, korábbi jegybankelnök, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere lett.
2010 novemberében Simor jelezte, hogy a kormány nem konzultált a jegybankkal a 2011. évi költségvetésről. A büdzséből a strukturális reformokat hiányoló MNB-kritikát Szijjártó Péter azzal ütötte el, hogy Simor a bérplafon bevezetése, azaz fizetésének csökkenése miatt személyesen sértődött meg a kormányra. Nem csoda, hogy Simor Andrásnak nem tetszik az új magyar adórendszer, mert az a magyar emberek és az ország talpra állásának érdekét szolgálja az offshore-cégek érdekei helyett – mondta Szijjártó.
2011 januárjában Matolcsy kezdeményezte a jegybanktörvény módosítását. Ennek értelmében az Országgyűlés választja meg a jövőben a monetáris tanács négy külsős tagját – ellentétben az eddig gyakorlattal, amely szerint a négy külsős tagból kettőt az MNB elnöke, kettőt a miniszterelnök javaslatára nevez ki a köztársasági elnök. Akit ugye Schmitt Pálnak hívnak...
2011 áprilisában Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank Felügyelő Bizottságának kormánypártok által delegált elnöke azt mondta, hogy „számos szabálytalanság, visszaélések gyanúja, valamint összeférhetetlenség merült fel a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodásával és egyes szerződéseivel kapcsolatban.
Őszi össztűz Simorra
2011 októberében ismét az offshore-lovag szerepében rángatták színpadra az MNB elnökét, a számvevőszéki bizottság ugyanis bekérte Simor Andrástól egyebek mellett azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják az elnök ciprusi cégének eladását. Mindez médiacirkusz volt, hiszen a jegybankelnök vagyoni helyzetének vizsgálatára egyedül a parlament mentelmi bizottságának van joga.
Simor a házelnöknek küldött levélben egyébként beszámolt arról, hogy a cég értékesítésével összefüggő adófizetési kötelezettségeinek a hatályos jogszabályok szerint eleget tett.
Szijjártó Péter mindezt úgy tálalta a sajtónak, hogy Simor András „tovább titkolózik off-shore cége ügyében”.
Az Állami Számvevőszék is nekiment Simor Andrásnak a jegybank 2010. évi gazdálkodásáról szóló jelentésben. Az ÁSZ-jelentés első változata a magas jegybanki fizetések és a magas kommunikációs kiadások mellett az „offshore-ügyet” is elővette. Az ÁSZ mindezzel párhuzamosan sietett leszögezni, nem vesznek részt a jegybank elleni háborúban.
A Magyar Nemzeti Bank szerződéskötési gyakorlatáról kért tájékoztatást Simor Andrástól Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos, szerinte ugyanis több MNB-s szerződésnél is jogszabálysértések lehetősége merül fel.
Csak a vak nem látta: összehangolt támadás zajlik Simor András személye és rajta keresztül az MNB függetlensége ellen. Ez azért is nyilvánvaló volt, mert a Fidesznek és kiszolgálóinak hagyományosan az a taktikája, hogy a számukra kellemetlen embereket személyükben támadják, hogy először ellehetetlenítsék, majd távozásra bírják őket.
Ennek menetrendje általában:
1. Kiszivárogtatás a Fideszhez közeli médiában – legtöbbször a Magyar Nemzetben vagy a Hír TV- ben.
2. Szóvivői felháborodás
3. Parlamenti felszólalás, interpelláció
4. Lejárató kampány a sajtóban
5. Vizsgálat vagy vizsgálóbizottság
6. Feljelentés
Ha így nem megy, jöhet az intézmények átnevezése, összevonása, átalakítása – természetesen szigorúan államérdekből –, aminek mindig személycsere, Fidesz-szimpatizáns helyzetbe hozása a vége.
Kiakadt az EU és az IMF
Decemberben kiderült, az új jegybanktörvény összevonja a Magyar Nemzeti Bankot az Állami Számvevőszékkel, és Simor Andrást (hatáskörei elvételével) az új szervezet egyik alelnökévé fokozza le. Emiatt megszakadtak a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal az elővigyázatossági hitelről kezdett tárgyalások, a delegációk idő előtt távoztak Budapestről.
José Manuel Barrosó, az Európai Bizottság elnöke december végén (még a jogszabály elfogadása előtt) levélben szólította fel Orbán Viktort a jegybankról és a pénzügyi stabilitásról szóló törvénytervezetek visszavonására, ám Orbán ezt elutasította.
A jegybanktörvény, amelyet az Országgyűlés elfogadott, nem hogy leépíti, hanem megerősíti a jegybanki függetlenséget, és ennek az ellenkezőjét még senki nem bizonyította – mondta Szijjártó Péter a köztévében január 11-én.
Barroso hat nappal később bejelentette, az EB három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, ezek egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos.
| Korábbi cikkeink a rovatban | Iratkozzon fel hírlevelünkre! |
| Vissza a lap tetejére |
1/5
Olvasta már?
Kapcsolódó cikkek |
168 óra - A hetilap
Lapajánló
Előfizetés
168 óra rádió
A 168Óra a facebook-on
Hétfő, 2010. november 22. 10:34
Hirdetés
BLOG-BLOKK
Véleményvezér
Az ember, akinek csak a zemberek számítanak
Poldi bácsi megmondója
Orbán demokráciája - pártok nélkül
A nap izéje
Áder János választása
Varánusz
A görögök a Jobbikra szavaztak
Fideszfigyelő
Tegnap Pintér, ma Balsai
Szavazás
Országoldalak
Ha kíváncsi, mi történik Európa más országaiban, milyen magyar vonatkozású események vannak, akkor nézzen körül az oldalakon!
Partnerek:
© 2008 - 168 óra online - minden jog fenntartva
HozzászólásokÖsszesen: 19 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Tanika,elmondhatnád honnan szerzed az információidat,nehogy hülyén haljunk meg.
Csak az a kérésem,hogy se Vonára,se Orbánra,se más pártvezetőkre,se más pártelkötelezett közgazdászokra ne hivatkozz,mert eddigi munkásságuk miatt hiteltelenek.
.... 2001-ben.... sorry, Tanika
Még annyit jegyeznék meg, hogy a megboldogult jegybanktörvényt 2011-ben épp a Fidesz vette olyan függetlenre, amilyenre, és amennyi=annyi jegybankelnöki fizetést is ők foglaltak a tv-be.
Ja, akkor a Zsiga volt az elnök. Vagy tévedek, Tanika?
Tanika #17
„ Felesleges ezt a vitát addig folytatni, amíg nem ismeritek fel, hogy zsarnoki pénzdiktátorok foglya a nyugati demokratikus világrendszer.“
Ez az összeesküvés elmélet, amivel a Fidesz instrumentalizálni akarja, miért fontos az országnak a MNB megkaparintása. Még el is lehetne hinni, hogy tényleg jó szándékú a „közeledés“ ha nem mondták volna, hogy a magánnyugdíjat megvédik. . .
Soltész Miklós (N E M Z E T I Ü G Y E K P O L I T I K Á J A ) „Itt az idő, hogy megteremtsük a szociális biztonságot!“
4;3: „Nem engedjük, hogy az állami nyugdíjak mellett szolgáltatást biztosító magánnyugdíj-pénztári rendszer megtakarításai veszélybe kerüljenek.“
de kitől védtél meg ilyen szépen, hogy nyoma sem maradt?? Most már elmúlt a veszély, hogy eltüntették??
Ugyanígy tűnne el az MNB „megtakarítása” is, mert Orbánék a csőd szélére kormányozták a gyorsnaszádot. Az IMF nélkül rövid idő múlva fizetésképtelen lesz az ország!!
HA hozzáértő gazdaságpolitikát folytatott volna a kormány és nem lenne nyugat számára megbízhatatlan, nem került volna ide az ország. Ne tessék az IMF-re ráfogni!!
Egy mondat a cikkből:
„A jegybanktörvény, amelyet az Országgyűlés elfogadott, nem hogy leépíti, hanem megerősíti a jegybanki függetlenséget, és ennek az ellenkezőjét még senki nem bizonyította – mondta Szijjártó Péter a köztévében január 11-én.”
Tessék mondani mit lehet ennek a kormánynak bebizonyítani! Csak azt hallják meg amit akarnak.
Az MNB is attól lesz független, hogy a vezetést itt is Fidesz emberek veszik át?
Csak az a kérdés kedves Tanika, meddig lehet még ezt az országot etetni??
Tanika, neked is szia!
Értettem, OK!
De talán, a megoldásról, ha hallhatnánk!
Amúgy rossz hírem van, figyeld valamelyik tudatmódosítót.
A kormány hajlandó garantálni a jegybank függetlenségét.
A kormány hajlandó tárgyalni az egykulcsos SZJA megváltatoztatásáról.
(forrás: RTL Klub 18.30 Híradó)
Szép estét!
Ui: a magyar kormány
Szia Tanika!
Látom, belemész a részletekbe, mint Giró Szász, meg Takács Zoltán ormányszóvivők.
Olyan kérdéseket feszegetsz megint, amelyekre a válaszok a múltunkban (a szentségesben, mondhatnád akár) vannak, ahol a mi gazdasági- és politikai kultúránk evolúciója megakadt. Most zártuk le az eredeti tőkefelhalmozást?
A kormány - MNB elnök és versa örökös vita talán abból is eredeztethető, hogy a mi választott vezetőink kifelé folyton meg akarják váltani a világot, egyébként meg - természetesen - saját zsebeiket is megtömék , miközben nyilván szükségük van a kassza kulcsára. És itt a vezetőink alatt mindkét oldalt kell értenem - sajnos!
De talán OVI mindenki közül is kiemelkedőbben qúrta át a népet, és el a gazdaságot, mindkettőt hiperűr sebességgel, és ezt valszeg a nálunk okosabbak is észrevették, persze azok is, akik téged olyannyira irritálnak, de hát, ez van.
Talán Simor az egyetlen biztosíték arra, hogy ne éljék (éljétek?) fel teljesen a jövőt, ami nem csak a tiétek! Vagy igen?
@Tanika #14
netuddki #11
„Most függetlenül Orbánéktól és a róluk szóló szimpátiáról, vagy antipátiáról! Mindezektől vonatkoztassunk el.“
OK! Én pali vagyok rá!!
„Kedves Netuddki!
Hogy értsük egymást.
A Magyarország nevű Zrt. 8 millió kisrészvényesből áll. Ennek a 8 millió kis részvényesnek van egy un. részvényesi közgyűlése: A Parlament
Ezt a részvényesi közgyűlést az igazgató tanács irányítja: A kormány“
Ezzel kedves Tanika a kör bezárult!! Kinek a kezében van a Parlament és kinek a kezében a kormány?
Visszatértünk oda amit mondtam: egy kézben van az ország irányítása, ami elvi lehetetlenség, még ha zseniális lenne is a vezető!! Ez nem működik.
Idézlek:
„ A 8 millió kisrészvényes azaz tulajdonos jogosan követeli, hogy a közgyűlés és az igazgatótanács kizárólag az ő érdekeit képviselje.“
Gondolod, ha a jegybank igazgatója (gyakorlatilag) Orbán lesz, akkor javulni fog a helyzetük?
Én azt gyanítom, hogy úgy járnak mint a magánnyugdíjasok!!
„Központi irányítással nem működik semmi?
Jó, ha mész a munkahelyedre legközelebb szólj a cég Igazgatójának, hogy mostantól legyen demokratikus a cég irányítása.
Két évente válasszunk szavazással új igazgatótanácsot. Legyen az igazgatótanácstól független a gazdasági erőforrás management.
Kíváncsi vagyok mi lesz a véleménye.
Ha jót akarsz magadnak inkább nem kérdezz ilyeneket. :))“
Én nem azt mondtam, hogy a vállaltok működtetését, amihez nagy szakmai hozzáértésre van szükség, népszavazással kellene megoldani, hanem az államapparátusról volt szó!! De ott se árt a demokrácia. Diktatórikus vállalatvezetők nagyon sokat tudnak ártani! (Mert általában nem a legokosabb emberekből lesznek a vállalti diktátorok.)
Egy demokratikus állam nem avatkozhat be se a médiába, se a bírósági döntésekbe és jó ha ez a dilettáns kormány nem teszi rá a kezét a gazdasági ügyek intézésére, mert nem értenek hozzá. A demokrácia a pluralizmusra épül, ami ma Magyarországon a 2/3 miatt és kormány diktatórikus törekvései miatt elvi lehetetlenség.
Egy demokratikus állam (és vállalt) olyan szabályzókkal működteti a rendszert, amelyek alkalmasak a fejlesztésre. Erről a Magyar kormánynak halvány gőze sincs.!!
Ez a baj!!! Ezért kell folyton hazudniuk!!!
Tanika
Ezek azon tipikus kérdések és pontok amelyeket az alkotmányban rögziteni kell. Azt pontosan a Nemzeti banknak mi a dolga és miképpen ágyazodik be a a demokrácia intézményrendszerébe.
Mint minden jogi dolognak ennek is van precendense amire egy demokrácia épül. Ettöl a precedenstöl akar most Orbán eltérni. Ha nem lett volna az az ostoba GAZDASáGI ámokfutás ami jellemezte az elmúlt idöszakot akkor nem lenne ennyire kiélezett a dolog.
Amugy az MNB-kormány csörte nem most kezdödött. Anno Antal csörtézett Surjánnal. Horn Bod Péter Ákossal. Orbán következett Surjánnal, utána jött Járai-Gyurcsány csörte és most Simor-Orbán csörte. Valószínüleg nem pengetsz buta húrokat amikor felteszed ezeket a kérdéseket. Ha minden egyes kormánynak baja volt az MNB-vel akor tényleg lehet abban valami, hogy az együttmüködösük nincs szabályozva. Túl sok emberi tényezö befolyásolja.
Ha csatának nevezzük a két fél közti háborút ,akkor az ész,a gerincesség,az úriemberség az egyik oldalon a másikon pedig Orbán .
@Tanika #9
„Milyen az a "Nemzeti Bank" , amely független a nevét magán viselő nemzet döntéseitől?”
Kedves Tanika a kérdés jogos 5 pontot ér! Csak a válasz nagyon gyenge!!
HOL DÖNT A NEMZET A NEMZETI BANK ÜGYEIBEN??
Az Orbánékat nevezzük nemzetnek??
Ezt az outsider kormányt nevezzük nemzetnek?
Tanika: mi okosabbak vagyunk az egész világnál?? Mindenkinél?
Ne csináljunk vicceket.
A központi irányítás 70 év halódás után összeomlott. Intelligens emberek nem próbálják meg még egyszer!! A Bibliában már 3000 éve leírták, hogy központi irányítás nem működik. Statisztikával, információelmélettel, modellezéssel be lehet bizonyítani, hogy amit Orbánék akarnak, az egy ELVI LEHETETLENSÈG!!
És az élet, a gazdaság katasztrófája, a világ vezető politikusai nap mint nap igazolják!!!
Az igazság: a hatalom kiterjesztése!
Egy olyan hatalomé, amely csak beszél a nemzet érdekeiről, közben minden lépése kizárólag a saját hatalmának erősítését szolgálja.
Kedves Tanika! Ne tessék megenni a felszolgált hazugságokat.
Értem én a fideszt!
Még nem tudták mocskos kezüket a jegybankra, vagyis annak tartalékaira!
Fáj a foguk rá piszokul, tisztára belegebednek a nagy erőlködésbe!
Csakhogy, ez egy elképesztő öngól volt, mert ez verte ki a biztosítékot az EU-ban, és ha ez már terítéken van, jöhet a többi demokráciát sértő törvény is!
Most jön orbán látszólagos megalkuvása, és a sok koki meg saller, amit rendesen megkap!
Inkább lerohadt jobb kezét kéne levágni, és tisztességes gazd. politikát folytatni, és nem hazudozni az EP-ben, és teljesen mást kommunikálni a hazában.
De, ez orbán a hazudozás a gonoszság a rosszindulat és az ostobaság fellegvára.
Minden realitás kontrollja oda van, ezt általában orvos szokta kezelni.
Javaslom unortodox barátja is sürgősen keressen fel egy rendelőt, már ha egyáltalán van Magyarországon olyan orvos, aki hajlandó fogadni.
Simor András előtt le a kalappal, ő megtestesíti mindazon tulajdonságokat, amiknek híján van az egész fideszes bűnbanda.
Szegény eltolcsi.orbán párosnak még az is magasiskola, hogy miért kell folyamatosan alapkamatot emelni.
Ennyi szemetet sem söpör össze szél úgy 50 évente!
Az MNB devizatartaléka itt az a "konc" amire lecsapna a zorbán meg a masik sült hülye pancser a Matolcsy.
Gazdasági opstobaságaik olyan mértékben gyengitették az országot, hogy az már olyan lojális jobboldali közgazdásznál is kiverte a biztositékot, mint a Járay. Ez a két semmire se való pancsert akarja elsösorbán az EZ-IMF tavoltartani a tartaléktól az ország érdekében.
Már megint agyalnak, miért nem húznak a p...... ba.
Ps: nehogy valaki Simorra vonatkoztassa az előbbit!!!
Minden mocskos állatot (és vazallusait) elmosott a történelem. Ezt is el fogja, nyugalom.
Brendan a dolog logikus( orbánék részéről)! Az eskü letétele után képviselői indítványra módosítják a tákolmányt: A jegybank elnöke, szükség esetén köteles a kormány rendelkezésére bocsájtani a jegybank valuta tartalékát. Hogy mikor szükséges? Majd a 2/3 eldönti és soron kívül megszavazza.
exLacus2012-01-20 09:46:12 #1
en piros lap+kiallitasra tettem meg tetjeimet
Valami nem világos számomra. Orbán azt állítja, hogy csupán szimbolikus jelentőségű , hogy a jegybank elnök és a monetáris tanács tagjai esküt tegyenek az alkotmányra. Ez vita tárgyát képezi az EU-val.
Vajon a szimbolikus jelentőségen kívűl, mi lehet az, amiért ennyire ragaszkodik a miniszterelnök az eskütételhez, hogy ezért vitába kellejen bonyolódni az EU-val történő megegyezés kapcsán?
Orbán : Simor = 2:2 a mérközés állása. Az egyenlítö gólt Orbán épp most kapta. A mérközésnek még nincs vége.