Hetilap kereső

Herskovits Eszter írása

Véget ért a balatoni főszezon. Szakemberek szerint a válság befolyásolta az idei turisztikai mérleget. Ugyanakkor arról is beszélnek: az utószezonban még „utolérheti magát” a Balaton. Erőteljes marketinggel visszacsábíthatók az elpártolt vendégek. HERSKOVITS ESZTER írása.

A gazdasági világválság előtti években fellendült a balatoni idegenforgalom. Két éve a főidényben – az előszezonhoz képest – százszázalékos volt a turizmus növekedése, tavaly pedig még az előzőnél is jobb évet zártak.

– Az autópálya miatt a tó már könnyebben megközelíthető, s egyre javult a szolgáltatások színvonala is, az éttermektől a szórakozóhelyeken át a csónakkölcsönzőkig – mondja Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója. Hozzáteszi: 2002 óta a panziók mellett sorra nyílnak a négy- és ötcsillagos szállodák. A balatoni szezon is kitolódott, már nemcsak a nyárra koncentrálódik. Egyre több vállalat szervez tréningeket a főszezonon kívül: elérhető áron megfelelő körülmények várják őket.

Fordult a trend

Róna mást is említ: míg Nyugat-Európában a felkapott üdülőhelyeken mintegy 60 százalék a belföldi turisták aránya, itthon a Balatonon nyaralóknak korábban csupán 30 százaléka volt magyar. Tavaly megfordult a trend: a balatoni vendégek 70 százaléka hazai településekről érkezett.

Vágó Péter, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének Veszprém megyei elnöke szerint épp a belföldi turizmus erősödésének köszönhető, hogy az utóbbi esztendőkben – az áfaemelés hatásain kívül – nem lett drágább a Balaton.

A válság viszont befolyásolta az idei turisztikai mérleget. Az év első öt hónapjában főleg az üzleti jellegű utazások és a belföldi turisták wellness hétvégéi maradtak el. Előbbi a legnagyobb csapás – nemcsak a balatoni, de a budapesti turizmusra is. A „céges vendégek” ugyanis az átlagnál több vendégéjszakát töltenek el, magasabb kategóriájú szállodákat választanak, minőségi szolgáltatásokat vesznek igénybe.

Róna azért bizakodóan hozzáteszi: ha a várakozásoknak megfelelően beindul a külső gazdaság, a cégek talán az utószezonban megtartják az elhalasztott, elmaradt tréningeket. És akkor a Balaton is „utolérheti magát”.

Mert bár júniusban javultak a mutatók, a látogatottság elmaradt az előző évekétől. Számokban: a tavalyihoz képest 13 százalékkal kevesebb vendég érkezett.

– Az eddigi fő „küldőországok” – Dánia, Hollandia, Németország – turistái most nem a Balatont választották pihenőhelyül. Ezeknek a jól fizető vendégeknek a hiányát igencsak megéreztük. A Balatonon idén leginkább magyarok, lengyelek és csehek nyaraltak – összegez Vágó Péter.

Pedig – Róna Iván szerint – a fejlett országokban az utazás az életminőség része, a nyugatiak az évi megszokott három-négy utazásukból – síelés, nyaralás, hétvégi városnézés – csupán egyikről-másikról mondanak le. Tehát továbbra is útra kelnek, csak épp nagyobb a nemzetközi verseny ezekért a minőségi turistákért.

– Másrészt ma az úticél kiválasztása is másképp történik, mint a válság előtt – magyarázza Róna. – Mondjuk egy német házaspár korábban karácsony körül elővette az útikatalógust, és eldöntötte, hova utazik tavasszal, nyáron. Most a büdzséhez szabják az úti célt, és csak az utolsó pillanatban döntenek. Oda mennek és annyi időre, amennyit képes kigazdálkodni a család.

Ráadásul ez a beszűkítő takarékosság legtöbbször épp az aktív, kereső korosztályt korlátozza. A nyugat-európai nyugdíjasokat kevésbé érintette a válság, s az elmúlt hónapok alacsony euró-forint árfolyama miatt még olcsóvá is vált számukra a magyarországi üdülés.

Ugyanakkor Vágó Péter arra is felhívja a figyelmet: a magyarok nagy része ma az üdülési csekkhez szabja a nyaralás időtartamát. Márpedig a balatoni mintegy hatezer vendéglátó-ipari egységből mindössze kétszázban fogadnak el üdülési csekket. A szakember szerint ezen mindenképp változtatni kellene.

Összességében azonban úgy látja Vágó Péter: mivel a minőségi szolgáltatás és az árszínvonal adott, erőteljes marketinggel a válság ellenére is visszacsábíthatók az elpártolt vendégek.

Fejlődő ágazat

Erre törekszik a Magyar Turizmus Zrt. Balatoni kampánya – több turisztikai világszervezet ajánlása alapján – idén a környező országokra fókuszál. Emellett Lengyelországban, Németországban, Oroszországban és Csehországban indítottak népszerűsítő kampányokat. Az írott és elektronikus sajtó igénybevételétől az óriásplakátokig mindent bevetettek. Külföldi újságírókat is meghívtak balatoni látogatásra. A hazai turistáknak szóló marketingakcióikat a balatoni kirendeltségükkel közösen szervezték.

De a Magyar Turizmus Zrt. a távoli piacok visszaszerzését is feladatának tartja. Róna Iván nemrég Japánban tárgyalt. Az ottani turisztikai szakmai szervezetek képviselői úgy kalkulálnak: jövőre véget ér a válság. Míg az idén 16 millió japán utazott külföldre, a következő évben – várhatóan – 20 millióan kelnek majd útra. Nem véletlen, hogy a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium az idén épp Japánban szervez országnépszerűsítő kulturális évadot ősztől – közösen a Külügyminisztériummal és a Magyar Turizmus Zrt.-vel.

Sokat számítanak ezek a kapcsolatok: a Magyar Turizmus Zrt. 22 országban működtet külföldi kirendeltséget. És ezekről a helyekről érkezik Magyarországra a külföldi turisták 95 százaléka.

– A válság dacára optimizmusra adhat okot, hogy a turizmus a legdinamikusabban fejlődő szolgáltató ágazat az egész világon – mondja Ujhelyi István, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a Nemzeti Turisztikai Bizottság elnöke. Hangsúlyozza azt is: már mostanra jelentős minőségi átalakuláson ment át a Balaton, és az itteni forgalom – még a krízis előtt – visszaigazolta az állami és uniós finanszírozású beruházásokat. Az elmúlt néhány évben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) mintegy 300 milliárd forintnyi EU-forrást különített el a turisztikai fejlesztésekre országosan.

Nyári szezon

– Ám a tőkehiányos családi vállalkozások számára – amelyeknek egész éves bevételi forrásukat a nyári balatoni szezon biztosította eddig – valóban kritikus lehet az idei év – vélekedik Ujhelyi István, de rögtön hozzáfűzi: ezért is indítanak pályázatot kifejezetten a kisvállalkozásoknak. A Magyar Turizmus Zrt. pedig a helyi képviseletekkel együtt naprakész információkkal próbálja segíteni a vállalkozókat.

Így az a magyar turisztikai vállalkozás, amelyik átvészeli a válságot, eleve nyertesen áll majd a rajtvonalhoz – jövőre.