Peter Attard Montalto londoni közgazdász lapunknak úgy nyilatkozott: ritkán fordul elő, hogy IMF-tárgyalások így elakadjanak. Az „ügyfél országok” inkább azon igyekeznek, hogy megfeleljenek a nemzetközi pénzügyi szervezeteknek. Persze várható volt az IMF és az EB kemény hozzáállása, hiszen nemrég José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közölte Orbán Viktorral: nem engednek a 3,8 százalékos hiánycélból, és várják a reformokat.
Hadd kezdjem azzal: nem volt ördögtől való a Fidesz elképzelése egy magasabb hiánycél elérésére. Épp az előző kormány rendkívüli teljesítménye adta volna hozzá az alapot. Az egész térségben egyedülálló, amit Bajnai Gordon és csapata tett: a költségvetési deficitet – amely a korábbi években elérte a nyolc százalékot – leszorította négy százalék alá. Orbán Viktor úgy gondolkodott: elődje fegyelmezett gazdaságpolitikáját a nemzetközi szervezetek azzal honorálhatják majd, hogy neki nagyobb pénzügyi mozgásteret adnak. Olyan országban, ahol az államadósság tartósan magas, a GDP-növekedés elenyésző, szükséges is gazdaságélénkítés, de ilyen szigorú fiskális feltételek mellett ez lehetetlen. Képletesen szólva: az IMF „költségvetési büntetőtáborában” Magyarország letöltötte „büntetési idejének” nagy részét, és most „feltételes szabadlábra helyezést” kért.
És miért nem kapott „jó magaviselete” ellenére sem?
Az IMF példát statuált. Attól tartott: a magyar példa ragadós lesz, és a többi kényes helyzetű ország, például Görögország és Portugália is „szökni próbál” majd.
A Fidesz-kommunikáció szerint az IMF és az EB küldöttsége csupán „gazdaságpszichológiai” játékot űz a magyar kormánnyal. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt is mondta: a tárgyalások nem is szakadtak meg, csak lezárult az első forduló.
Irigylem a Fidesz optimizmusát. Komolyra fordítva: furcsa magatartás ez a magyar kormánytól. Azt hihettük, hogy Orbánék tanultak államcsődös kijelentéseikből, amelyek komoly piaci turbulenciát okoztak, Magyarországnak pedig jelentős károkat. Tudomásul kell venni: a kommunikáció is piaci tényező. De ezt Orbán Viktor a brüsszeli útján sem vette figyelembe. Erre utal, hogy Barroso elnök igen kurtán intézte el a kettejük találkozását.
Másfelől azonban: a térségben két országnak is sikerült megegyeznie az IMF-küldöttséggel: Ukrajnában 5,5, Romániában 6,8 százalékos lehet a hiánycél.
A nemzetközi szervezetek mindig kizárólag szakmai alapon döntenek. Mindkét említett ország esetében figyelembe vették, hogy náluk arányosan jóval kisebb a szociális kiadások mértéke, mint Magyarországon. Önöknél túl sokat költ az állam egészségügyre, oktatásra és nyugdíjra – kevesebb kereső mellett. Az IMF jól ítélte meg: az ilyen szerkezetű gazdaság nagyobb fiskális fegyelmet igényel.
Szüksége lehet-e Magyarországnak további IMF-hitel lehívására? Hiszen a keretösszeg az elmúlt évben a Bajnai-kormány számára már „csak” biztonsági tartalékul szolgált.
A piacgazdaságnak is van Murphy-törvénye. A mai hektikus gazdasági helyzetben előfordulhat, hogy épp most, a felfüggesztett tárgyalások utáni időszakban válna hirtelen szükségessé a keretösszeg lehívása. Magyarország nem rendelkezik elegendő forrással a költségvetési tartalék előteremtésére. Az IMF-támogatás hiánya pedig súlyos gazdasági folyamatokat indíthat el.
Egyes szakértők nem zárják ki azt sem: önbeteljesítő jóslattá válhat az államcsődös nyilatkozat.
Abban biztos vagyok: nem lesz államcsőd Magyarországon. De ettől még a következmények súlyosak lehetnek. Tudni kell, hogy a balul sikerült görög–magyar párhuzam után a piacok azért nyugodtak meg viszonylag hamar, mert az volt a vélekedés: a Fidesz visszatér a kényszer és a nemzetközi szervezetek diktálta gazdasági pályára. Az IMF-felügyeletnek akkor piaci hangulatjavító szerepe volt. Ilyen háttértámogatás híján a pánik elhatalmasodhat. Csak néhány lehetséges verzió: a piac szabadulni akar a bizonytalanná váló forinttól, amelynek ezáltal rohamosan csökken az értéke. A gyenge árfolyam mellett emelkedik a jegybanki alapkamat, megugrik a devizahitelesek törlesztőrészlete. A leértékelés nehezíti az államadósság visszafizetését is. Emellett a hitelminősítők ronthatják az ország adóskockázati besorolását. Eleddig ugyanis épp azért adtak jobb „osztályzatot”, mert tudták: Magyarország az IMF és az EU felügyelete alatt áll, s a nemzetközi szervezetek szigorú útmutatásait követi.
Mindenesetre az IMF-tárgyalások megszakadása után a nemzetközi sajtó keményen bírálta az Orbán-kormányt, vezetőit egyenesen „kontárnak” minősítették.
A lesajnáló jelzők leginkább azt mutatják: a világ értetlenül áll a Fidesz viselkedése előtt. Nem látják az Orbán-kormányzat céljait: megegyezik-e végül az IMF-fel, vagy teljesen külön utakon akar járni? Ha ez utóbbira készül, sürgősen elő kell rukkolnia egy meggyőző, konkrétumokat tartalmazó gazdasági programmal, hogy mindazt elérje – a stabil magyar valutát, az adósságfinanszírozás költségeinek csökkenését –, amit Bajnai Gordonék az IMF-fel való szoros együttműködés révén elértek. Az biztos: ha elszabadul a piac, a Fidesz még október előtt visszasomfordál a tárgyalóasztalhoz.
Ha az IMF és az Európai Bizottság is úgy akarja...
Mindegyik félnek kompromisszumra kell törekednie. Ha Magyarországon „elszáll” a forint, az lehúzhatja a régió többi valutáját is. A tapasztalat is ezt igazolja: nem sokkal azután, hogy az IMF-küldöttség összecsomagolt, a forint mellett megzuhant a lengyel zloty és a cseh korona is. A piaci kényszer nagy úr: ha a helyzet súlyosbodik, az arra kényszerítené a Fideszt, hogy újragondolja elképzeléseit.
A legnagyobb vihart a bankadó okozta. Tiltakozott ellene többek közt az osztrák bankszövetség is, mondván: magyarországi fiókintézeteik nyereségének háromnegyedét kell befizetniük a magyar államkasszába.
És félő, hogy az osztrák bankok egyszerűen kivonulnak az országból. Tehát azt kell mondjam: jogos az MSZP felvetése. Egy ilyen mértékű bankadó terheit a pénzintézetek áthárítanák az ügyfelekre – magánemberekre, vállalatokra, önkormányzatokra –, ami megint csak lavinát indíthat el. A dráguló lakossági és vállalati hitelek mellett kevesebben folyamodnak kölcsönhöz, a csökkenő fogyasztás az állami bevételeket is csökkenti. Azaz: romlik az ország fizetési mérlege. De tavaly hallgatólagos megállapodás született a külföldi bankok között, hogy nem vonják ki Magyarországról a fiókintézeteiket. Nem mellesleg az IMF-felügyelet is megnyugtathatja a banktulajdonosokat, hogy a nemzetközi szervezetek által diktált fiskális fegyelem mellett nem dől be a magyar gazdaság.
Eközben Orbán itthon azzal védi magát az IMF-fel szemben, hogy az IMF a bankokat képviseli, a Fidesz viszont a magyar embereket.
A Fidesz a populista politikájával, szembeszegülésével az IMF-fel és az Európai Bizottsággal, veszélyes hazárdjátékot folytat. Ha óriási szerencséje van, akkor a piaci reakciók nem lesznek túlságosan súlyosak. De aki a tűzzel játszik, az ne lepődjön meg, ha végül megégeti magát.
Hadd kezdjem azzal: nem volt ördögtől való a Fidesz elképzelése egy magasabb hiánycél elérésére. Épp az előző kormány rendkívüli teljesítménye adta volna hozzá az alapot. Az egész térségben egyedülálló, amit Bajnai Gordon és csapata tett: a költségvetési deficitet – amely a korábbi években elérte a nyolc százalékot – leszorította négy százalék alá. Orbán Viktor úgy gondolkodott: elődje fegyelmezett gazdaságpolitikáját a nemzetközi szervezetek azzal honorálhatják majd, hogy neki nagyobb pénzügyi mozgásteret adnak. Olyan országban, ahol az államadósság tartósan magas, a GDP-növekedés elenyésző, szükséges is gazdaságélénkítés, de ilyen szigorú fiskális feltételek mellett ez lehetetlen. Képletesen szólva: az IMF „költségvetési büntetőtáborában” Magyarország letöltötte „büntetési idejének” nagy részét, és most „feltételes szabadlábra helyezést” kért.
És miért nem kapott „jó magaviselete” ellenére sem?
Az IMF példát statuált. Attól tartott: a magyar példa ragadós lesz, és a többi kényes helyzetű ország, például Görögország és Portugália is „szökni próbál” majd.
A Fidesz-kommunikáció szerint az IMF és az EB küldöttsége csupán „gazdaságpszichológiai” játékot űz a magyar kormánnyal. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt is mondta: a tárgyalások nem is szakadtak meg, csak lezárult az első forduló.
Irigylem a Fidesz optimizmusát. Komolyra fordítva: furcsa magatartás ez a magyar kormánytól. Azt hihettük, hogy Orbánék tanultak államcsődös kijelentéseikből, amelyek komoly piaci turbulenciát okoztak, Magyarországnak pedig jelentős károkat. Tudomásul kell venni: a kommunikáció is piaci tényező. De ezt Orbán Viktor a brüsszeli útján sem vette figyelembe. Erre utal, hogy Barroso elnök igen kurtán intézte el a kettejük találkozását.
Másfelől azonban: a térségben két országnak is sikerült megegyeznie az IMF-küldöttséggel: Ukrajnában 5,5, Romániában 6,8 százalékos lehet a hiánycél.
A nemzetközi szervezetek mindig kizárólag szakmai alapon döntenek. Mindkét említett ország esetében figyelembe vették, hogy náluk arányosan jóval kisebb a szociális kiadások mértéke, mint Magyarországon. Önöknél túl sokat költ az állam egészségügyre, oktatásra és nyugdíjra – kevesebb kereső mellett. Az IMF jól ítélte meg: az ilyen szerkezetű gazdaság nagyobb fiskális fegyelmet igényel.
Szüksége lehet-e Magyarországnak további IMF-hitel lehívására? Hiszen a keretösszeg az elmúlt évben a Bajnai-kormány számára már „csak” biztonsági tartalékul szolgált.
A piacgazdaságnak is van Murphy-törvénye. A mai hektikus gazdasági helyzetben előfordulhat, hogy épp most, a felfüggesztett tárgyalások utáni időszakban válna hirtelen szükségessé a keretösszeg lehívása. Magyarország nem rendelkezik elegendő forrással a költségvetési tartalék előteremtésére. Az IMF-támogatás hiánya pedig súlyos gazdasági folyamatokat indíthat el.
Egyes szakértők nem zárják ki azt sem: önbeteljesítő jóslattá válhat az államcsődös nyilatkozat.
Abban biztos vagyok: nem lesz államcsőd Magyarországon. De ettől még a következmények súlyosak lehetnek. Tudni kell, hogy a balul sikerült görög–magyar párhuzam után a piacok azért nyugodtak meg viszonylag hamar, mert az volt a vélekedés: a Fidesz visszatér a kényszer és a nemzetközi szervezetek diktálta gazdasági pályára. Az IMF-felügyeletnek akkor piaci hangulatjavító szerepe volt. Ilyen háttértámogatás híján a pánik elhatalmasodhat. Csak néhány lehetséges verzió: a piac szabadulni akar a bizonytalanná váló forinttól, amelynek ezáltal rohamosan csökken az értéke. A gyenge árfolyam mellett emelkedik a jegybanki alapkamat, megugrik a devizahitelesek törlesztőrészlete. A leértékelés nehezíti az államadósság visszafizetését is. Emellett a hitelminősítők ronthatják az ország adóskockázati besorolását. Eleddig ugyanis épp azért adtak jobb „osztályzatot”, mert tudták: Magyarország az IMF és az EU felügyelete alatt áll, s a nemzetközi szervezetek szigorú útmutatásait követi.
A lesajnáló jelzők leginkább azt mutatják: a világ értetlenül áll a Fidesz viselkedése előtt. Nem látják az Orbán-kormányzat céljait: megegyezik-e végül az IMF-fel, vagy teljesen külön utakon akar járni? Ha ez utóbbira készül, sürgősen elő kell rukkolnia egy meggyőző, konkrétumokat tartalmazó gazdasági programmal, hogy mindazt elérje – a stabil magyar valutát, az adósságfinanszírozás költségeinek csökkenését –, amit Bajnai Gordonék az IMF-fel való szoros együttműködés révén elértek. Az biztos: ha elszabadul a piac, a Fidesz még október előtt visszasomfordál a tárgyalóasztalhoz.
Ha az IMF és az Európai Bizottság is úgy akarja...
Mindegyik félnek kompromisszumra kell törekednie. Ha Magyarországon „elszáll” a forint, az lehúzhatja a régió többi valutáját is. A tapasztalat is ezt igazolja: nem sokkal azután, hogy az IMF-küldöttség összecsomagolt, a forint mellett megzuhant a lengyel zloty és a cseh korona is. A piaci kényszer nagy úr: ha a helyzet súlyosbodik, az arra kényszerítené a Fideszt, hogy újragondolja elképzeléseit.
A legnagyobb vihart a bankadó okozta. Tiltakozott ellene többek közt az osztrák bankszövetség is, mondván: magyarországi fiókintézeteik nyereségének háromnegyedét kell befizetniük a magyar államkasszába.
És félő, hogy az osztrák bankok egyszerűen kivonulnak az országból. Tehát azt kell mondjam: jogos az MSZP felvetése. Egy ilyen mértékű bankadó terheit a pénzintézetek áthárítanák az ügyfelekre – magánemberekre, vállalatokra, önkormányzatokra –, ami megint csak lavinát indíthat el. A dráguló lakossági és vállalati hitelek mellett kevesebben folyamodnak kölcsönhöz, a csökkenő fogyasztás az állami bevételeket is csökkenti. Azaz: romlik az ország fizetési mérlege. De tavaly hallgatólagos megállapodás született a külföldi bankok között, hogy nem vonják ki Magyarországról a fiókintézeteiket. Nem mellesleg az IMF-felügyelet is megnyugtathatja a banktulajdonosokat, hogy a nemzetközi szervezetek által diktált fiskális fegyelem mellett nem dől be a magyar gazdaság.
Eközben Orbán itthon azzal védi magát az IMF-fel szemben, hogy az IMF a bankokat képviseli, a Fidesz viszont a magyar embereket.
A Fidesz a populista politikájával, szembeszegülésével az IMF-fel és az Európai Bizottsággal, veszélyes hazárdjátékot folytat. Ha óriási szerencséje van, akkor a piaci reakciók nem lesznek túlságosan súlyosak. De aki a tűzzel játszik, az ne lepődjön meg, ha végül megégeti magát.
A legutóbbi hozzászólásokat szeretném legelöl látni
most akkor az IMF tudja jobban, hogy mi kell Mo.-nak, vagy Orbán, aki 8 éve csak azzal foglalkozik stábjával, hogy tényleg mi kell.
A tények makacs dolgok.Kósa,Varga és Szíjjártó -belföldön már megszokott és hatásosnak vélt-harsogása után a forint zuhanni kezdett.
Bod Péter Ákos véleménye szerint,ezek után sebtében, 3 nap alatt alkották meg a 29 pontot,amelyből a pénzügyi szervezetek,s a befektetők egyet értettek:a kormány tartani fogja a hiánycélt./S nem az 5,6-7-et,ami a felelőtlen ígérgetések EGY RÉSZÉNEK a betartásához kellett volna./
Az IMF-EU küldöttsége megszakította a tárgyalásokat.Elmondásuk szerint a kormánynak még idő kell,hogy olyan gazdaságpolitikai intézkedéseket mutasson be,ami a hiány tartását alátámasztja.
Matolcsy egyszerűen letagadta a tárgyalások megszakadását,Orbán demagóg eszmefuttatásba kezdett.Arról,hogy a tárgyaló szervezetek nem akartak bankadót és tiltakoztak Simor fizetésének csökkenése miatt./a témák valóban napirenden voltak csak nem így-nyilatkoztak a tárgyaláson résztvevő szervezetek./
A Jobbik azonnal a virtuskodó kormányerő mellé állt.
A forint zuhanóba kezdett.
Orbán gyakorlatilag az IMF-fel való kapcsolat megszüntetését jelentette be.
Hazai-elismert-közgazdászok,s a külföldi véleményezők döntő része megdöbbenésének adott hangot.
Itt tartunk.Orbán tudja mit csinál!Orbán valóban tudja,hogy mit csinál?!
davidoff90! Nem tetszett nézni a csütörtöki államkötvénypiacot? Továbbá a forint erősödött, továbbá más cikkek is vannak, mint ez az IMF-bérenc. Bizony itt pofára fog esni az IMF!
Bizony a tények makacs dolgok, csak észre is kellene venni őket - méghozzá nem egyoldalúan.
A tényleg mi kell-hez-jakabaa- annyit, hogy addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!
Ha nem így teszünk a takarónk köddé válik!
jakabaa!
Hát hogy az IMF jobban tudja-e mi jó az országnak nem tudom. De az biztos hogy Orbán hiába készül 8 éve mégsem udja
Egyébkén bizos rá fog kényszerülni a kormány az IMf segiségre. Nem fogják hagyni elszabadulni a hiány. Kénytelen lesz visszatérnszalhoz. De ez a tanulópénz drága a devizahiteleseknek főleg.
Orbán tudja mit csinál! a svájci frank most 208,52 a dollár 215,53 forintért megy!
Ez ugyan jó az exportőröknek, ha forintra visszaváltják a pénzüket, de a gazdaság egészének nem biztos, hogy előnyére szolgál.
Ami pedig a kemény magyar virtust illeti az IMF-el való tárgyalásokon... Annak az árát sajnos nem csak a kormány, vagy a FIDESZ, (az emberek pártfogója, a hon védelmezője) fogja fizetni, hanem mindannyian.
Talán az ilyen beosztású emberek, mint Matolcsy úr, végre megtanulhatnák, hogy felkészülten kell egy tárgyalásra elmenni!
Észre vehetné ,ez már nem a Tervhivatal!
Ahogy olvasom rögtön elönti az agyam a düh: túl nagyok a nyugdíj, az egészségügyi és az oktatási kiadások? Megyek én magánorvoshoz és fizetem is az iskolát szívesen, naná, hogy fizetném! Csak akkor elvárom ugyanazért a minőségű és mennyiségi munkáért az ausztriai vagy az angliai fizetést is, a hiteleimért meg a nyugat-európai feltételeket és az ottani kisebb adóterheket is, és akkor nem lesz gond...
Feltételezzük, hogy Orbán valóban tudja, hogy mit csinál: tőkét kell teremteni az országban, hogy valahogy nekiinduljon a gazdaság.
- Kiszámította már valaki, hogy a 100 valahány ezres devizahiteles kárával szemben mennyivel erősödtek az exportáló vállalkozások, az árfolyamnyereséggel?
- Apró matatás történt adóügyekben is, offshore országgá tornázva magunkat
- Itt van ez a Széchenyi terv is, lépés lépés után.
A gazdaság meg köszöni szépen és megy a maga útján, vagy valaki figyeli az elmozdulásokat is?
Az IMF által elvárt megszorítások eredménye: több tízezer tisztviselő kirúgása, nincs bérkifizetés és csökken a kifizetetlen tisztviselői bérek miatt a befolyó adótömeg is. A vállalkozásokban a túlkínálat miatt nyomottak maradnak a bérek, ezért az adóvolumen is stagnál, a nyugdíjasok tömege és a nyugdíjak iránti igény összegszerűen meg nő. Pénz az ablakban, mint 8 éven keresztül eddig mindig, és egy tapodtat sem előre, hanem inkább hátrább lépünk, folyamatosan romló körülményekkel az egészségügy, az oktatás és a szociális ügyek vonatkozásában.
Bocsesz a duplikátumokért, kérem, hogy a moderátor törölje. Szóval az a gondunk, hogy az eddigi intézkedések mögött legfeljebb a gyenge szándékot látni, de nem a forgatókönyvet, a stratégiát. Mint egy harmadosztályú döglődő vállalkozás nagy hirtelen összerántott menedzsereinek ötletelése, amelynél egy bármely közgáz szakközépiskolai csoport is színvonalasabbat tesz le az asztalra.
Hello őszapó!
- Kiszámította már valaki, hogy a 100 valahány ezres devizahiteles kárával szemben mennyivel erősödtek az exportáló vállalkozások, az árfolyamnyereséggel? kérdezed.
Azt nem tudom, de a forintgyengülés első félévi eredményét már kiszámolták:
"Csaknem 600 milliárd forinttal nőtt a nyilvántartott, visszafizetésre váró céges és lakossági hitelállomány az első félév végére, elsősorban a gyenge forintárfolyam miatt...A hitelállomány növekedését az árfolyam gyengülésével magyarázza a Magyar Nemzeti Bank (MNB), bár vannak arra utaló jelek is, hogy a cégvilágban újra keresik a hiteleket az ügyfelek. Az MNB ugyanis jelentős, egymillió euró értéket meghaladó ugrást tapasztalt az euró alapú hiteleknél, ami feltételezhetően a gazdaság serkentését szolgálja. Szakértők szerint egyébként a tavalyi, rendkívül rossznak tartott hitelpiacot is alulmúlhatja az idei. ... ehhez a válság mellett a szabályozás szigorítása is hozzájárul, ugyanis gyakorlatilag már most nem lehet hozzájutni devizaalapú jelzáloghitelhez. "
Ezeknek a politikusoknak 2/3-ot szavazni valóban jelentheti , hogy egységes a társadalom, ...és stb, : - naaa de egy ország vezetésében nincs helye kontárkodásnak, - mert vegyék tudomásul , hogy nem vagyunk kisérleti malacok.
...- szóval , ha ősszel is 2/3 -ot adnak nekik akkor megérdemli ez a társadalom a csődjét.
ha a családban úgy tennék mint orbán az országával ,- akkor meg kellene kérdeznem minden ebédnél a gyerekeimet -mit szeretnétek ebédelni? - csokoládét vagy főzeléket? - akkor tudom , hogy mindig a csokoládét választanák a gyerekeim (ezért ilyet soha nem kérdezek, mert felelős szülő vagyok.)
Sajnos az elmúlt 8 év 56 napjában nem láttam , hogy Orbán felelős vezető lett volna.
Ez a társadalom pedig minden egyes választásnál gyerek, ezért jópárszor választást ajánlanak neki .
Optimistán azt kellene mondanom , hogy majd csak felnő az a gyerek, naaa de mennyibe fog ez nekem is kerülni ???
Tisztelt Fineszes!Saját minisztériuma cáfolja Orbánt címmel elolvashatja a szakminisztérium véleményét,melyet a Népszabadság megkeresésére válaszoltak.
Abban igaza van,hogy voltak olyanok is,akik Orbán igazsága mellé álltak. A Jobbikot említettem,a külföldieket nem.Nem akartam tételes felsorolást,de a kételyem változatlan.
Öszapó (8) hozzászólásával értek egyet. Arról úgy látszik mindenki elfeledkezik, hogy a Bajnai csomag hatásai a mai napig hatnak. Nem tudok róla, hogy csökkentették volna az ÁFA-t, vagy visszaadták volna a nyugdíjasok és a közalkalmazottak 13. havi juttatását, vagy csökkentették volna a jövedéki termékek adóját stb. Vajon mit kellene még csökkenteni ? Még több kórházat bezárni ?
Az IMF és az EU a hitelt kizárólag azért adta, hogy a fennálló tartozásainkat fizetni tudjuk a bankoknak ( akik tudva lévőleg külföldiek ) kikötötték, hogy a hitel gazdaság élénkítésre, sem szociális kiadásokra nem használható. Éppen a cikkben is idézett Bod Péter Ákostól hallottam a Duna TV-ben, hogy a hitel jelentős része deviza tartalékként az MNB-nél parkol, illetve az IMF és az EU által megjelölt külföldi banknál kell tartanunk minimális kamatra ( 1,5 % ) addig amig nem kell valamelyik adósságot törleszteni belőle. Vagyis nem szabad felhasználású hitelről szól a megállapodás, akkor meg miért is akar mindenbe beleszólni az IMF ?
Majd ha nem fizetjük a részleteket, akkor kiabálhat, addig hagyják, hogy lélegzetet vegyünk., és az ilyen nyilatkozatokkal ne uszítsák ránk a hitel leminősítőket.
Aksiz
A hitelkeretnek az az ismérve, csak akkor hívják le, ha szükséges. Addig egy bankszámlán parkol. A szabad felhasználású hitel ismérve a szabad felhasználás. A meghatározott célokra adott hitelt csak azokra a célokra lehet költeni, amire adták. Sima céges hitelnél be kell adni a bankhoz több éves mérleget, eredménykimutatást, üzleti tervet, stb., a bank minimum évente ellenőrzi, valóban a megadott célokra költi-e a cég. Országoknál sincs másképp.
T.Zanza !
Az amit leírt az rendben is van, az nincs rendben, hogy olyasmibe is beleszólnak amiről korábban nem volt szó. Vagy igen ? Csak minket nem tájékoztatott a Gyurcsány-Bajnai kormány ?
Mibe szóltak bele a kölcsönt adók, amit eddig nem ismertünk meg e titkolódzó (villany)újság oldalain?