2012. május 24. csütörtök - Eszter, Eliza. Holnapi névnap: Orbán
A videó lejátszáshoz Flash Player, és engedélyezett Javascript szükséges!
LEGÚJABBAK A ROVATBAN
Valuták, árfolyamok - mai előrejelzés
2012. május 23. 08:20
LEGÚJABBAK A 168ORA.HU-N
További cikkeink
LEGÚJABBAK A FÓRUMON
Klubrádió - Vége
piréz
-
2012.05.24 00:55
Nesze nektek kormányprogram
piréz
-
2012.05.23 23:42
Szalai Annamária 9 évre
pékné_módra
-
2012.05.23 23:41
Tiltakozom a szabad topicnyitás lehetősége ellen
piréz
-
2012.05.23 23:13
Elhunyt...
Csikar
-
2012.05.23 22:56
Hmmm....
piréz
-
2012.05.23 22:35
A jövő emlékei
piréz
-
2012.05.23 22:20
Az EU és a magyar vir(t)us
piréz
-
2012.05.23 22:03
Hát milyen országban élünk?
Qkory
-
2012.05.23 21:52
Társalgó, 2012. május
tolstoy
-
2012.05.23 21:36
168óra - A hetilap
Hetilap kereső
Kedd, 2010. szeptember 28. 09:04
Krug Emília
írása
Devizahitelek: a kormány több javaslata olyan, mint halottnak a csók
Hitelgubanc
Az ügyfélnek, a bankoknak és az államnak is a zsebébe kell nyúlnia, ha valódi segítséget akarunk adni a devizahiteleseknek – nyilatkozta lapunknak a Bankszövetség egyik vezetője. De mire elég a Fidesz által bedobott nyolcpontos javaslatcsomag? Okok, előzmények, következmények KRUG EMÍLIA írásában.
– Még szokni kell ezt a munkaszervezést és nyelvezetet – utal a kormányzati politikusok egyeztetési módszereire a Bankszövetség egyik lapunknak inkognitóban nyilatkozó prominense. – Nem vagyok pesszimista, csak óvatos. Bankadóügyben láttunk már olyat, hogy az utolsó éjszaka történt módosításokat csak a kész törvényben olvashattuk. Mindenesetre a javaslatok felbukkanása szakmai megalapozatlanságot tükröz.
És azt: kampány van. Ennek megfelelően Rogán Antal és Kósa Lajos, valamint a bankok képviselői először a sajtóban vívtak kommunikációs harcot. Rogánék megüzenték: a bankok szempontjait, és nem az érdekeiket fogják figyelembe venni, ám a másik fél szerint a kormány szándékosan a pénzintézetek ellen hergeli az embereket.
Kemény harc
Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke sem tétovázott kifejteni: elég sok bankkönyvet olvasott már az elmúlt ezer évből, de olyanról még nem hallott, amelyben az adós egyoldalúan módosítja, hogy mikor fogja visszafizetni a hitelét.
Aztán az első, múlt heti találkozó után mégis arról lehetett hallani: akár másfél héten belül egyezség születhet. Ami több pontot illetően kemény harc eredménye lesz.
– Abszurd, hogy a lakás piaci áránál többet nem kérhetnének vissza a bankok, hiszen így engednek a tartozásból – mondja informátorunk. – Annak pedig, ha automatikusan öt évvel meghosszabbítható a futamidő, borzalmas hatása lenne a bankrendszerre. Ezt a jegybank szakemberei számításokkal is igazolták már Matolcsynak. Több javaslat meg olyan, mint halottnak a csók.
Akad köztük, amelyet már a Bajnai-kormány által készített etikai kódexbe is belefoglaltak – ennek betartását a PSZÁF most is ellenőrzi, kihágásért büntet. Segítőnk szerint ingyen megoldás nincs.
– Az ügyfélnek, a bankoknak és az államnak is a zsebébe kell nyúlnia, ha valódi segítséget akarunk adni. Persze, nincs pénz a költségvetésben, de átcsoportosítani lehet. Vagy előre gondolkodni is lehetett volna. Például a társasági adó csökkentése vagy a pálinkafőzéses história előtt.
Akad olyan bankszakértő, aki egyenesen úgy véli: a bajba jutott devizahiteleseken érdemben eddig Gyurcsánytól Orbánig senki nem segített, csak maguk a bankok, például futamidő-hosszabbítással, kamatcsökkentéssel. Persze nem karitatív alapon – a pénzüket, egész pontosan a betéteseik pénzét szeretnék viszontlátni. Ebben pedig még a Bajnai-kormány által hosszasan előkészített, kormánygaranciával megtámogatott áthidaló kölcsön sem jelentett nagy előrelépést: tavaly mintegy háromszázan, idén nyolcszázan éltek a lehetőséggel.
Miközben a PSZÁF adatai szerint kilencvenhatezren kilencven napnál régebb óta nem fizettek, és két-háromszázezer hiteles küzd késedelemmel.
– Már csak háromhetes előjegyzéssel tudjuk fogadni a hozzánk fordulókat: 2010 első félévében 528 új ügyfél problémáját kezeltük, de aztán csak júliustól szeptemberig plusz 342 aktát nyitottunk – sorolja az adatokat a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete főtitkára, Lénárd Mariann.
Rossz stratégia
Nemrég egy építési vállalkozó kereste meg. A körbetartozások miatt sok a kintlévősége, felvett a házára tízmillió forint jelzáloghitelt, hogy a válság miatt egy évig még fizetni tudja az alkalmazottait. Úgy számolt, ötvenmilliót ér a háza, ha baj lenne, legfeljebb eladja, kisebbe költözik. Csakhogy az ingatlan ára zuhant, a hitele meg tizenhatmillióra hízott.
Az utóbbi időben már az átlagjövedelmet meghaladó keresetűek is kérnek segítséget az egyesülettől.
– Nemrég havi nettó négyszázezret kereső hiteles is azon morfondírozott, érdemes-e még tizenöt évig fizetnie. Vagy feladja az ingatlanát, albérletbe megy, és nyugodtan él.
Ő a felelős adós. Ám sokan meggondolatlanul, a szakemberek intése ellenére, jövedelmük egyharmadánál nagyobb havi törlesztőrészletet is vállaltak. Igaz, ekkora árfolyamváltozással még a bankok sem számoltak.
Ám a hitelkárosultak képviselői is azt mondják: rossz stratégia volna elhitetni az emberekkel, hogy van ingyenebéd. Lénárd Mariann szerint már a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása is rontja a fizetési morált, sokan úgy gondolják, akkor még ráérnek a részlettel.
A főtitkár több, a hiteleseket megsegítő pontot kritizál.
– Nem értünk egyet azzal, hogy a lakás piaci áránál többet nem kérhetnek a bankok, mert nehéz belőni, mit is jelent a piaci ár. A futamidő automatikus meghosszabbítását sem támogatjuk, hiszen ezzel csak elodázzuk a problémát, ráadásul az adós időközben elveszítheti az állását, vagy nyugdíjassá válhat. Ráadásul már most is látunk olyat, hogy valakinek pár ezer forinttal csökkentik ugyan a havi törlesztőrészletét, de ezért öt-hat évvel megnő a futamidő. A középárfolyam alkalmazásán viszont volna értelme töprengeni, főképp meghatározni, minek is értjük a közepét: a jegybanki árfolyamét-e, vagy az adott bankét.
– Hiányolom a kilencedik pontot, a forint árfolyamának stabilizálását – kezdi a teendők felsorolását Katona Tamás, az MSZP szakpolitikusa. – Sokat segítene a devizahiteleseken, ha a forint az áprilisi szintre erősödne. Ráadásul nemcsak a nemzeti valuta gyengesége, de a hektikussága is probléma.
Emellett ront a helyzeten, hogy míg a Bajnai-kormány alatt 200 pont alá süllyedt az országkockázati felár, most megint 370–380 között mozog, viszont például Csehországé 100-zal kezdődik.
– Populista erőpolitizálással lehet próbálkozni, csak nem biztos, hogy érdemes – véli Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. munkatársa. – A bankrendszer – a válság és a bankadó után – nem bír ki minden ütést. Ráadásul a Fidesz javaslatai közül nem egy jogi nonszensz. Ki kötne eztán szerződést ebben az országban, ha azt kormányzati vezényszóra fel lehet rúgni?
A közgazdász szerint a Fidesz megfontoltabb kommunikációval és egy elkötelezett, a piacokat megnyugtató, konkrét elképzeléseket tartalmazó gazdaságpolitika felvázolásával tehetné a legtöbbet a devizahitelesekért. A bankokkal pedig nem árt megegyezni: ennek híján könnyen megtalálhatják azokat a kiskapukat, amelyeknek a kihasználásával az ügyfél vagy – túl szigorú szabályozás esetén – a komplett gazdaság rosszul jár.
Mert bár a pénzintézetek nem veszik egyik napról a másikra a sátorfájukat, a takaréklángon való működést, a hitelezési kedv apadását hamar megéreznénk. Ha a lakossági hiteleken túl nagy a veszteség, a vállalkozásoknak kevesebb hitel jut, s bármely ügyfél csak rosszabb feltételekkel kap pénzt. Stagnálna a gazdaság, nem bővülne a foglalkoztatottság.
Úgy pedig hol marad a tíz évre beígért egymillió új munkahely?
És azt: kampány van. Ennek megfelelően Rogán Antal és Kósa Lajos, valamint a bankok képviselői először a sajtóban vívtak kommunikációs harcot. Rogánék megüzenték: a bankok szempontjait, és nem az érdekeiket fogják figyelembe venni, ám a másik fél szerint a kormány szándékosan a pénzintézetek ellen hergeli az embereket.
Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke sem tétovázott kifejteni: elég sok bankkönyvet olvasott már az elmúlt ezer évből, de olyanról még nem hallott, amelyben az adós egyoldalúan módosítja, hogy mikor fogja visszafizetni a hitelét.
Aztán az első, múlt heti találkozó után mégis arról lehetett hallani: akár másfél héten belül egyezség születhet. Ami több pontot illetően kemény harc eredménye lesz.
– Abszurd, hogy a lakás piaci áránál többet nem kérhetnének vissza a bankok, hiszen így engednek a tartozásból – mondja informátorunk. – Annak pedig, ha automatikusan öt évvel meghosszabbítható a futamidő, borzalmas hatása lenne a bankrendszerre. Ezt a jegybank szakemberei számításokkal is igazolták már Matolcsynak. Több javaslat meg olyan, mint halottnak a csók.
Akad köztük, amelyet már a Bajnai-kormány által készített etikai kódexbe is belefoglaltak – ennek betartását a PSZÁF most is ellenőrzi, kihágásért büntet. Segítőnk szerint ingyen megoldás nincs.
– Az ügyfélnek, a bankoknak és az államnak is a zsebébe kell nyúlnia, ha valódi segítséget akarunk adni. Persze, nincs pénz a költségvetésben, de átcsoportosítani lehet. Vagy előre gondolkodni is lehetett volna. Például a társasági adó csökkentése vagy a pálinkafőzéses história előtt.
Akad olyan bankszakértő, aki egyenesen úgy véli: a bajba jutott devizahiteleseken érdemben eddig Gyurcsánytól Orbánig senki nem segített, csak maguk a bankok, például futamidő-hosszabbítással, kamatcsökkentéssel. Persze nem karitatív alapon – a pénzüket, egész pontosan a betéteseik pénzét szeretnék viszontlátni. Ebben pedig még a Bajnai-kormány által hosszasan előkészített, kormánygaranciával megtámogatott áthidaló kölcsön sem jelentett nagy előrelépést: tavaly mintegy háromszázan, idén nyolcszázan éltek a lehetőséggel.
Miközben a PSZÁF adatai szerint kilencvenhatezren kilencven napnál régebb óta nem fizettek, és két-háromszázezer hiteles küzd késedelemmel.
– Már csak háromhetes előjegyzéssel tudjuk fogadni a hozzánk fordulókat: 2010 első félévében 528 új ügyfél problémáját kezeltük, de aztán csak júliustól szeptemberig plusz 342 aktát nyitottunk – sorolja az adatokat a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete főtitkára, Lénárd Mariann.
Rossz stratégia
Előzmények, okok
Noha a Fidesz a szocialistákat teszi felelőssé a túlzott mértékű devizahitelezés miatt – mondván: ők szüntettették meg a kedvező kamattámogatású forinthiteleket –, a devizaalapú lakáshitelezés idehaza már 2000-ben elindult. Az új termékre a PSZÁF és a kormány is rábólintott, bár többen már akkor felhívták a figyelmet a veszélyekre. Ám ezután az Orbán-kormány által bevezetett kedvező forinthitelek kerültek a figyelem középpontjába, s hitelezési bumm kezdődött. A rendszert túlösztönözték, s miután a következő kormány csökkentette a kedvezményeket, a lakosság és a bankok is a devizahitelekben látták a lehetőséget. S bár Ausztria vagy Németország lakossági eladósodottsága a miénket is meghaladja, megtakarítások tekintetében is jobban állnak. Amit mi – a 2006-ig folytatott, fogyasztásösztönző politika egyik következményeképpen – nem mondhatunk el magunkról.
Magyar sajátosság az állami, önkormányzati bérlakásépítés hanyagolása is. Az európai nagyvárosok közül idehaza a legmagasabb a magántulajdonú ingatlanok aránya. S bár így az évtizedek során több száz milliárdot spórolt az állam, a magyar hozzászokott: otthont csak saját erőből és bankhitelből teremthet. Szinte bármi áron.
Magyar sajátosság az állami, önkormányzati bérlakásépítés hanyagolása is. Az európai nagyvárosok közül idehaza a legmagasabb a magántulajdonú ingatlanok aránya. S bár így az évtizedek során több száz milliárdot spórolt az állam, a magyar hozzászokott: otthont csak saját erőből és bankhitelből teremthet. Szinte bármi áron.
Az utóbbi időben már az átlagjövedelmet meghaladó keresetűek is kérnek segítséget az egyesülettől.
– Nemrég havi nettó négyszázezret kereső hiteles is azon morfondírozott, érdemes-e még tizenöt évig fizetnie. Vagy feladja az ingatlanát, albérletbe megy, és nyugodtan él.
Ő a felelős adós. Ám sokan meggondolatlanul, a szakemberek intése ellenére, jövedelmük egyharmadánál nagyobb havi törlesztőrészletet is vállaltak. Igaz, ekkora árfolyamváltozással még a bankok sem számoltak.
Ám a hitelkárosultak képviselői is azt mondják: rossz stratégia volna elhitetni az emberekkel, hogy van ingyenebéd. Lénárd Mariann szerint már a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása is rontja a fizetési morált, sokan úgy gondolják, akkor még ráérnek a részlettel.
A főtitkár több, a hiteleseket megsegítő pontot kritizál.
– Nem értünk egyet azzal, hogy a lakás piaci áránál többet nem kérhetnek a bankok, mert nehéz belőni, mit is jelent a piaci ár. A futamidő automatikus meghosszabbítását sem támogatjuk, hiszen ezzel csak elodázzuk a problémát, ráadásul az adós időközben elveszítheti az állását, vagy nyugdíjassá válhat. Ráadásul már most is látunk olyat, hogy valakinek pár ezer forinttal csökkentik ugyan a havi törlesztőrészletét, de ezért öt-hat évvel megnő a futamidő. A középárfolyam alkalmazásán viszont volna értelme töprengeni, főképp meghatározni, minek is értjük a közepét: a jegybanki árfolyamét-e, vagy az adott bankét.
– Hiányolom a kilencedik pontot, a forint árfolyamának stabilizálását – kezdi a teendők felsorolását Katona Tamás, az MSZP szakpolitikusa. – Sokat segítene a devizahiteleseken, ha a forint az áprilisi szintre erősödne. Ráadásul nemcsak a nemzeti valuta gyengesége, de a hektikussága is probléma.
Emellett ront a helyzeten, hogy míg a Bajnai-kormány alatt 200 pont alá süllyedt az országkockázati felár, most megint 370–380 között mozog, viszont például Csehországé 100-zal kezdődik.
– Populista erőpolitizálással lehet próbálkozni, csak nem biztos, hogy érdemes – véli Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. munkatársa. – A bankrendszer – a válság és a bankadó után – nem bír ki minden ütést. Ráadásul a Fidesz javaslatai közül nem egy jogi nonszensz. Ki kötne eztán szerződést ebben az országban, ha azt kormányzati vezényszóra fel lehet rúgni?
A közgazdász szerint a Fidesz megfontoltabb kommunikációval és egy elkötelezett, a piacokat megnyugtató, konkrét elképzeléseket tartalmazó gazdaságpolitika felvázolásával tehetné a legtöbbet a devizahitelesekért. A bankokkal pedig nem árt megegyezni: ennek híján könnyen megtalálhatják azokat a kiskapukat, amelyeknek a kihasználásával az ügyfél vagy – túl szigorú szabályozás esetén – a komplett gazdaság rosszul jár.
Mert bár a pénzintézetek nem veszik egyik napról a másikra a sátorfájukat, a takaréklángon való működést, a hitelezési kedv apadását hamar megéreznénk. Ha a lakossági hiteleken túl nagy a veszteség, a vállalkozásoknak kevesebb hitel jut, s bármely ügyfél csak rosszabb feltételekkel kap pénzt. Stagnálna a gazdaság, nem bővülne a foglalkoztatottság.
Úgy pedig hol marad a tíz évre beígért egymillió új munkahely?
A fideszes javaslatok
Az ügyfél számára hátrányos esetekben tiltanák az egyoldalú szerződésmódosítást, az önkényes kamatemelést, előírnák a középárfolyam alkalmazását. Megteremtenék az ingyenes előtörlesztés lehetőségét. Automatikusan öt évvel meghosszabítható lenne a törlesztési idő. Az adóssal szemben a követelés a jelzáloggal terhelt ingatlan aktuális értékének 100 százalékát nem haladhatja meg. Tartós fizetésképtelenség esetén megtiltanák minden büntetőkamat, késedelmi kamat, valamint extra díj és költség felszámítását. Mindez csak a magáncélú és az első, illetve egyetlenegy ingatlanra vonatkozna.
| Korábbi cikkeink a rovatban | Iratkozzon fel hírlevelünkre! |
| Vissza a lap tetejére |
1/5
Olvasta már?
Kapcsolódó cikkek |
XXII. évfolyam 38. lapszám cikkei
Nézze meg az újság további cikkeit - válasszon az alábbi listából vagy kattintson a címlapra!
168 óra - A hetilap
Lapajánló
Előfizetés
168 óra rádió
A 168Óra a facebook-on
Hétfő, 2010. november 22. 10:34
Hirdetés
BLOG-BLOKK
Véleményvezér
Az ember, akinek csak a zemberek számítanak
Poldi bácsi megmondója
Orbán demokráciája - pártok nélkül
A nap izéje
Áder János választása
Varánusz
A görögök a Jobbikra szavaztak
Fideszfigyelő
Tegnap Pintér, ma Balsai
Szavazás
Országoldalak
Ha kíváncsi, mi történik Európa más országaiban, milyen magyar vonatkozású események vannak, akkor nézzen körül az oldalakon!
Partnerek:
© 2008 - 168 óra online - minden jog fenntartva
HozzászólásokÖsszesen: 28 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Hm,sajnos nem csak"Deviza Hitel" hanem,más Magyari,Bank,Pénzintézettől felvett,kölcsönök törlesztése,bajba sodort embereket.akik hiték,lehet több helyröl.felvett kölcsönöket törleszteni,/Lásd ""Provident""fő rablót,s hol a többi?? Nos ha jő a Polgárháború veszélye,lásd Eu.tűntetések.Megszoritások vannak. Nos 102 Db miliárdos Pl Csányi,bácsi s volt Komcsi Miniszter meg hasonszörűek,Szarnak a népre.Ők gazdagok,sibolok,de nem (Hűlyék szétosztani) a vagyonukat.Bruha-ha-
Már értem a gondolatmenetet, de ez az előrehozott fogyasztás ára. Vagy beruházásé, ami elvileg meg kell hogy hozza az árát és még profitot is kell termeljen, különben senki nem vállalkozna. Ha a taxik nem hoznak annyit, bukta van.
Bocsi. Minden hónapban 10 kocsit adok vissza
A kamat az ára a rendelkezésre bocsátott eszköznek. 100-nak a 20%-a 20 lenne. Éves szintre vetítve. Mivel az első hónapban elkezdődik a visszafizetés megtévesztő az összeg, a 100. Az csak egy hónapig áll rendelkezésre és folyamatosan fogy.
Olyasféle ez, mintha taxizáshoz bérelnék 100 autót egész évre 20 általános egyenértékesért. Ha év végén visszaadom a kocsikat, akkor havi 1,66-ba kerültek. De minden hónapban visszaadok egy kocsit. 10 hónap után már nincs egy darab sem nálam, de még fizetek az év hátralévő részére 1,66-1,66 általános egyenértékest. Átlagosan így 10 hónapig 50 autót használhattam, ami 20 ÁE-be került, vagyis havi 2 ÁE-be. Ez éves szinten 24 ÁE, ami, ha egy kocsit 1 ÁE értékűnek veszünk 48 %-os éves kamatnak felel meg. Igazad van, ne bajlódjunk a súlyozással. (Itt arra gondolok, hogy a folyamatosan csökkenő járműállomány mellett az alap 100-ból indultunk. Így az 1. hónap után alapnak a minden hónapban csökkenő járműszámot kellene venni) ) Csak így az alapot számítva. Talán érhető...
Nem egészen értem, hogyan lesz a 20%-ból 54%.
Mindaddig, míg hitelesen nem bizonyítja valaki az ellenkezőjét hiszek benne és állítom, hogy a bankok nyereségre törekedtek, törekednek a kihelyezett pénzeszközeikkel, és minden eszközt megragadtak, megragadnak arra, hogy a szerencsétlen marhákat adósságba rántsák. a kamat csak egy csali. A rárakódó ilyen-olyan címen elszámolt költségek növelik a marzsot. Tisztességes THM-et sem láttam egyet sem. És itt nem a Providentre gondolok alapból, habár ha csak ezt az egyet néznénk, már akkor is érdekes következtetésekre juthatnánk. De legyen itt egy példa: 100.000 Ft évi 20 %-os kamatra, NIncs járulékos költség, csak a kamat van. Egy évre 20.000 Ft a kamat. A visszafizetendő összeg 120.000 Ft. Ez havi 10.000 Ft. Mi történik? Az első hónapban fizetek 10.000 Ft-ot. A 10. hónapban visszaadtam a pénzt, amit kaptam. Tíz hónra átlagolva 50.000 Ft pénzeszközöm volt. Erre fizetek még 20.000 Ft-ot, vagyis a kapott eszköz értékének 40%át. Éves szintre vetítve 54 % kamatot fizettem ki. És ez nem uzsora, ez csak 20 % kamatozású hitel volt. Ha van néhány százalék kezelési meg ilyen-olyan címen felszámolt költség, akkor 60-65 %-nál tartunk.
Ha bankként forráshitelt veszek fel évi, horribile dictu 10 % kamatra, akkor a felvett 100-ra év végén 110-et kell visszafizetni, oszt kész. Vagy csak a 10-et fizetem és marad. Van különbség??
Regnicole, a deviza, illetve deviza alapú hitelek kamata alacsonyabb a forinthitelek kamatánál. Valószínűsítem azért, mert olcsóbban lehet/lehetett svájci frankhoz jutni a pénzpiacokon, mint forinthoz. Nem tudhatom persze, miből hitelezte a bank azokat. Az alacsony megtakarítási hajlandóságot, a jegybanki refinanszírozási kamatláb alakulását tekintve nincs okom kételkedni, de lehet tévedek. Üzleti titok, nem fogjuk megtudni, ezért nem jelenthetünk ki semmit sem pro, sem kontra.
T. Zanza! A bankári megnyilatkozások rendre devizahitelekről és nem deviza alapú elszámolással nyújtott hitelekről beszélnek. Pedig, ha valakinek, akkor nekik tudniuk kellene mecsoda különbség van a között, hogy én devizát vásárolok és kölcsön adom Önnek forintban. Majd a törlesztését visszaváltom újból devizára, hogy a forrásaimat visszafizethessem; vagy a forintban kapott kihelyezhető tőkémet deviza alapú elszámolással adom ki. Az utóbbinál nekem elsőrangú érdekem a forint árfolyamának bizonyos idő utáni rontása. Így tudok térségbeli kiemelkedő nyereséget produkálni.
T. ExLacus!
Köszönöm, hogy egyetért velem. Az 1978-as szint az átlagbér reálértékére vonatkozott, aminek a szóródása nem felel meg az akkoriaknak. Az átlagbérben benne van a pénzügyi szolgáltatásban részt vevő 67.000 alkalmazott átlagtól jelentősen magasabb bére, csakúgy, mint az un. topmenedzserek fizetése is. 20 év a módszerváltásból elég volt arra, hogy újból a 3 millió koldus országa legyünk.
"Vagy a magyarok mentalitásával van baj, vagy az elitünk csapnivaló 20 éve. Valaki megválasztja őket." Ezt a megállapítást meg én nem vitatom.
Regnicole, a számlapénz is pénz. A forint bankszámládon is csak virtuálisan létezik. A devizahiteleket devizában tartják nyilván.
Ha a rendszerváltáskor a gazdasággal is átgondoltan foglalkoztak volna, nem tartanánk itt. Nem véletlenül váltották le az MDF-et akkoriban, nem véletlenül húzott el mellettünk az összes volt szocialista ország. Ők idejében meglépték a strukturális átalakításokat. Náluk az emberek nem az elmúlt rendszerben szocializálódtak? Dehogynem. Vagy a magyarok mentalitásával van baj, vagy az elitünk csapnivaló 20 éve. Valaki megválasztja őket. Nem tudom.
Irtad: "20 év alatt eljutottunk az 1978-as szintre, de nem azonos elosztási feltételekkel."
Azt hiszem az emberek 1978-ban nyugodtabbak voltak. ASokkal egyszerübb de nyugodtabb életük volt.
Regnicolae
En ezzel nem vitatkozom. Sok vesztes volt. Ettöl ez meg rendszerváltás volt. Es mint ilyen rengeteg vesztes volt
exLacus
2010-09-28 13:42:10 #13
Tagadhatatlan. Egy párt helyett lett mindjárt 100. Volt hova szétosztani a korábbi egy, szerintem nemzetinek számító vagyonát. Az egy párt helyett 100-nak kell állami támogatást adni. Lett alkotmánybíróság azokból a bírókból, akik korábban is azok voltak. A coclista menedzsment átmentette magát. Állami vállalatból lett elprivatizált vagyon.
Ki fizette vajon a számlát? Ugyanazok, akik most is fizetik. Azok, akik havi 2-300 ajróből tengődnek olyan piacon, ahol az árak megegyeznek a € 2.000-es jövedelemmel. Mi a fene változott lentről nézve? Eltűntek a vörös csillagok? Lett helyettük 12 sárga. Valóban komoly a változás: nem mienk a gyár, nem magunknak építettük. Lehet, hogy levették a szájkosarat, szabad ugatni, de üres a kajásedény. 20 év alatt eljutottunk az 1978-as szintre, de nem azonos elosztási feltételekkel.
Van mégegy szerintem döntö momentum. Vállalozók álltal épitett uj
lakások s zintén hitelböl...körbe tartozásokkal...és erösen gyanitom, hogy ez a lobbi az aki ha lesz bármilyen határozat,lesz a legnagyobb kedvezményezettje...
Rendszer váltás óta nem épült /tudtommal/ állami bérlakás...
Akik közel voltak a tüzhöz , annak idején, több lakás tulajdonosa is lett,
ezek a mai ugymond bérbe adható lakások, amik hoszu idejü bérlést egyszerüen nem éri meg, mert akkor inkább hitelböl venni, vagy hitelböl épitkezni ésszerübb...
Vannak ugynevezett önkormányzati lakások ,pályázat utján...na abba jobb belesem keveredni.../milyen lakások, milyen feltételekkel, hol,és kiknek../
Akkor amikor jobban megérte a deviza hitelt felvenni-sok banknál más nem is volt- akkor sem adták boldog-boldogtalannak, tehát az akkor elvárt feltételnek minden hiteles megfelelt.
Nem a hitelesek hibája csupán az, hogy nem tudnak törleszteni...
ezért mondom, hogy nem lehet egykaptafára késziteni az esetleges
megsegitésüket...
Annak akinek kacsalábon forgo házikója van, van jövedelme, több autóval rendelkezik családon belül, mégha bejelentett munkája, jövedelme esetleg nincs is, viszont láthatóan jól él, annak minek kellene a segitség....????
Azér mondogatom, hogy az elsö lakhatósági hitelt, amennyiben benne is laknak, azokat és csak azokat kell megsegiteni.
/ ugy gondolom, hogy a lakhatás elemi szükséglet.Az, hogy minden családtagnak legyen mobil telefon, vagy minden helységban lapos TV, minden felnöttnek kocsi az már nevezhetö luxusnak, olyan esetben, amikor netán a hitel bedölésénél tartanak.../
Regnicolae
Helyesbités
módszerváltás = rendszerváltas
Egypart rendszerröl többpart rendszerre attérés,
Valasztasok több part jelöltjéböl nép által
alkotmanybiroság felallitása
stb
Szoval nem kell azt oylan pici modon kezelni. Legfeljebb nem kell szeretni.
Óriási tévedés a címben foglalt vélemény, a kormánynak minden intézkedése ilyen. Most vészhelyzet van Kósáék miatt, és a legveszélyesebb és legkártékonyabb, ha valaki óvatoskodó véleményt mond, beleértve az MNB elnokot is, aki bizonyára vissza akarja konyorogni a régi fizetését.
Van itt valaki, aki emlékszik a módszerváltás utáni időkre? Akkori Ft-ban számolva 3 alkalommal, esetenként 150-200 milliárd Ft-tal konszolidálták a bankokat. Tessék ezt a pénzt reálértéken visszafizetni, és nincs hitelválság. Akik meg részesedjenek belőle: az első és egyetlen lakáshoz jutók. Akik a törpecsászár idején vettek fel hitelt lakások építésére, vásárlására, akik kedvezményeit még most is nyögjük a bankok nagy örömére váljanak meg egy-két lakásuktól és mindjárt pénzük is lesz, a problémájuk is megszűnik.
- Szerződéses fegyelemre hivatkozva nem lehet egy fél országot földönfutóvá tenni. Bankok nélkül még csa-csak elvan egy ország, de termelőerő nélkül ki fogja fizetni a hivatalnokokat, politikusokat. Kire fognak vigyázni a rendőrök és miből?
Virgin igazad van de ebben az esetben azért van egy szereplö, a bank(ok) aki(k) minden de minden rizikot a hitelfelvevö nyakaba öntöttek. az a filozofia, h egy bank nem lehet vesztes egy ilyen jatszmaban "kissé" egyoldalu. Azt godolom, hogy itt nem a kormanyzatnak kell adópénzböl megmenteni a bedölö hiteleket hanem a bankoknak kell olyan feltételt biztositani, hogy ezek az emberek ne döljenek be de ingyé se legyen a lakasuk. Tölem akár bekerülhet egy nagy valsagkezelö alapba is a lakas amitöl bérlik a bedölt hitelesék és elövasarlasi joguk megmarad ha a lakasuk kalapacs ala kerül. Nem azt kell a dolognak jelenteni, hogy akkor most nem fizetem tovabb hanem annyit, hogy benne maradhasson ha el is vesziti a tulajdonjogot. Csuyna dolog elvesziteni a tulajdonjogot de azt is tudni kell, hogy nem sajat pénzböl hanem betétesek pénzéböl vette a lakast. Most hat berletet fog érte fizetni.
Valaki magyarázza már el nekem, hogy miért az államnak kell kisegítenie azokat, akik eladósodtak??
Túl azon, hogy historikusan nincs Magyarországon kormányzat (kivéve a rendszerváltót), amely felvállalná, hogy egyes társadalmi rétegek elszegényedjenek.
Az nincs rendben a társadalmi igazságosságban, hogy míg a rendes gazdáktól elvárt, hogy jól ügyeljenek a pénzügyeikre, addig van néhány millió magyar (?), akiktől senki nem vár el semmit. Az árát viszont az fizeti, akivel nem száll el a paci. Én csak nézem az autómárkákat magam körül.... Most akkor fejreállt a társadalmi igazságosság, mert én így látom?!