Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Jelentősen csökkent az újonnan felvett lakáscélú hitelek állománya az idén az első 9 hónapban az országban, a lakáshitelek piaca 58 százalékkal esett vissza. Míg tavaly január elejétől szeptember végéig 643 milliárd forint új lakáshitelt közvetítettek ki a bankok, addig idén szeptember végéig az újonnan folyósított lakáshitelek összege 268 milliárd forintot tett ki - mondta Sztanó Imre, az Erste Bank Hungary Nyrt. lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese az MTI-nek. Kifejtette: szembeötlő az is, hogy a lakáscélú hitelek deviza-összetétele jelentősen módosult az idén.

Míg tavaly mindössze 12 százalékot tettek ki a forintban felvett lakáskölcsönök, addig idén a lakáscélú forinthitelek aránya 36 százalékra emelkedett. Az euró alapú kölcsönök aránya 46 százalékot, a svájci frank alapúaké pedig 17 százalékot mutat az idén, miközben tavaly a lakáscélú kölcsönök döntő hányadát svájci frankban nyújtották a kereskedelmi bankok.

Sztanó Imre ismertette: a lakossági betétek a tavalyi első 9 havi 6.500 milliárd forintról idén az első 9 hónapban 7.400 milliárd forintra emelkedtek, a növekedés év/év alapon 13 százalékos volt. A betéteknél stabilan mintegy 82-83 százalékot adtak az idei első kilenc hónapban a forintban elhelyezett betétek, ez az arány tavaly is nagyjából hasonló volt.

A vezérigazgató-helyettes szerint három tényezőre vezethető vissza a forintkölcsönök előretörése a lakossági hitelezésben. Egyrészt idén július 1-jével változott a lakáskölcsönök támogatási rendszere, amely előrehozott keresletet generált, másrészt a csökkenő jegybanki alapkamat teret engedett annak, hogy a forinthitelek kamatai is mérséklődjenek.

Végül pedig szintén lökést adott a forinthiteleknek, hogy a folyósításban több bank is beszüntette a svájci frank alapú kölcsönök nyújtását, és így a csökkenő devizahitelezésben az euró alapú hitelek lettek az uralkodóak. A lakossági hitelezés kockázatai kétségtelenül megnőttek az utóbbi időben - mondta a vezérigazgató-helyettes.