2012. május 24. csütörtök - Eszter, Eliza. Holnapi névnap: Orbán
A videó lejátszáshoz Flash Player, és engedélyezett Javascript szükséges!
LEGÚJABBAK A ROVATBAN
Valuták, árfolyamok - mai előrejelzés
2012. május 23. 08:20
LEGÚJABBAK A 168ORA.HU-N
További cikkeink
LEGÚJABBAK A FÓRUMON
Klubrádió - Vége
piréz
-
2012.05.24 00:55
Nesze nektek kormányprogram
piréz
-
2012.05.23 23:42
Szalai Annamária 9 évre
pékné_módra
-
2012.05.23 23:41
Tiltakozom a szabad topicnyitás lehetősége ellen
piréz
-
2012.05.23 23:13
Elhunyt...
Csikar
-
2012.05.23 22:56
Hmmm....
piréz
-
2012.05.23 22:35
A jövő emlékei
piréz
-
2012.05.23 22:20
Az EU és a magyar vir(t)us
piréz
-
2012.05.23 22:03
Hát milyen országban élünk?
Qkory
-
2012.05.23 21:52
Társalgó, 2012. május
tolstoy
-
2012.05.23 21:36
168óra - A hetilap
Hetilap kereső
Szerda, 2012. február 1. 14:15
Nej György
írása
Simor András: A neheze ezután következik
Esküszik?
Lovagi címmel ruházták fel jó másfél éve főfideszesek a jegybank elnökét, Simor Andrást. Ellenszenvük jeléül a rang elé odabiggyesztették az offshore kifejezést, majd a kormányfő szóvivője fokozta: „Tisztessége soha nem is volt.” A korábbi főbankár, Járai is rúgott belé egyet, amikor márciusban arról nyilatkozott, hogy ügyészségre tartozó visszaélések történtek az MNB-ben. Ezután következett a jegybanktörvény, amely könnyen meghiúsíthatta volna a hitelmegállapodást az EU-val és az IMF-fel. A Tenkes kapitányán és az indiánkönyveken edződött Orbán Viktor azonban tudja, mikor kell letenni a meséket: kénytelen volt alapvető módosításokat ígérni a törvényben. Csak Simor negyedére csökkentett fizetéséhez és a jegybank vezetőinek esküjéhez ragaszkodik. Az MNB elnökével NEJ GYÖRGY beszélgetett.
- Esküszik?
– Esküdtem 2007-ben, a Magyar Köztársaság alkotmányára, ugyanúgy, mint az alelnökök és a Monetáris Tanács többi tagja, amikor hivatalba léptünk. A mostani jogvita csak azokat érintheti, akik majd 2013 után kerülnek ide, vagy akik ma még nem tagjai a tanácsnak.
- Utóbbiakat nyilván azért említi, mert a december 30-án elfogadott törvényben az áll, hogy a jegybanknak két-három alelnöke, a Monetáris Tanácsnak pedig öt-kilenc tagja lehet. Arról aztán nem beszélt a kormányfő, hogy ez is módosul-e, ám hirtelen előkerült az esküvita. Meglepte?
– Nem, mert már 2010-ben szó volt róla az Európai Központi Bank konvergenciajelentésében. Akkor azt vetették fel, hogy a jegybank vezetői ne csak a hazai alkotmányra tegyenek esküt, hanem – mivel része vagyunk a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) – a KBER döntéshozó szerveiben betöltött szerep miatt az EKB szabályaira is.
- Önnek mi erről a véleménye?
– Én a párbeszédben hiszek. Két hete az EKB elnöke, Draghi úr azt javasolta, hogy az MNB-törvény kapcsán a kormány, az MNB és az EKB állítson fel egy közös munkacsoportot, hiszen érdemi tartalmi egyeztetéssel gyorsabban juthatunk minden fél számára elfogadható megoldásra, és egyúttal elkerülhetjük, hogy a parlament ismételten olyan törvényszöveget hagyjon jóvá, amely ellenkezik az európaival.
- Orbán úr ahhoz is ragaszkodik, hogy az ön fizetése se lehessen több, mint havi kétmillió forint, mert a közszolgáknak „egységes fizetési sapkájuk” van, kivétel pedig nincs. Ha ez lenne a tárgyalásokon a kompromisszum, elfogadná?
– Az EU és Magyarország közti vita sohasem magáról a fizetésről, hanem arról szólt, hogy a jegybank uniós jogban is rögzített függetlenségét sérti az, ha diktátumszerűen, egyoldalúan, konzultációkat mellőzve, mandátumuk közben csökkentik a MNB döntéshozóinak fizetését. Ez az, amit kifogásol az EKB és az Európai Unió. Tehát itt nem pénzről, hanem a jegybank függetlenségéről van szó. Néhány hónapja úgy láttam – és ennek nemcsak a nyilvánosság előtt, de ezt megelőzően egy kormányülésén is hangot adtam –, hogy „ez a többszöri frankfurti és brüsszeli felszólítás után várhatóan az uniós bíróság elé kerülő ügy konkrét akadálya lehet a hitel-megállapodásnak az IMF–EU-párossal. Felajánlottam a kormánynak, hogy tárgyalni szeretnénk, nem ragaszkodunk semmiféle jövedelemhez, fair megoldást akarunk, amely mindenki számára elfogadható”. Fenntartom, amit mondtam.
- Jó néhány állami cég és bank vezetője a maximált kétmilliós bér mellé nyolcvanszázalékos prémiumra jogosult. Mi a helyzet az ő bérsapkájukkal?
– Nem tudom, de ez nem is az én dolgom. A Magyar Nemzeti Bank elnöke sem nem köztisztviselő, sem nem közalkalmazott, hanem egy részvénytársasági formában működő állami tulajdonban álló bank vezetője, akinek fizetését korábban éppen az előző Orbán-kormány idején állapították meg.
- Ritka nyilatkozatai alapján ön csaknem két éve érzi a kormány barátságtalan gesztusait. Bírálták a Cipruson bejegyzett cége miatt, hiányolták együttműködését a kormánnyal, az alaptörvény szerint degradálhatnák a pozícióját, viszont nem hallottam, hogy a mostanában oly hangos európai bankárvilág az elmúlt években fölszisszent volna. Kollégái nem önnek adtak igazat?
– Nem maradtak csendben, de az ilyen ügyek nem a nyilvánosság előtt zajlanak. A jegybanki függetlenséget minden uniós tagállamban nagyon szigorúan veszik.
- Ön szerint a közvélemény érti és elfogadja a jegybanki függetlenséget? Nem érezhetik sokan, hogy bár állandóan ez a téma, még a „biztonsági hálónk” is ettől függ, de mindez csak hivatkozási alap a kormány lejáratására?
– A jegybank függetlensége a hosszú távú gazdasági stabilitás egyik legfontosabb záloga. A jegybanki függetlenség nem magyar, nem is csak európai sajátosság, hanem szinte az egész világon elfogadott alapelv és alapérték. Azért dolgozták ki, mert ameddig a jegybankok a kormányok irányítása alá tartoztak, nem sikerült alacsonyan tartani a pénzromlás ütemét. A kormányok ugyanis rendszeresen túlköltekeztek, és a költségvetés hiányát az árak növekedéséből származó többletbevételből foltozták be, vagyis elinflálták a hiányt. Tudós közgazdászok ezért lassanként meggyőzték a politikusokat, hogy tegyék függetlenné a jegybankokat, egyetlen vagy legfőbb feladatuk pedig az árstabilitás elérése és fenntartása legyen, a parlamenteknek történő elszámolás mellett. A függetlenség tehát nem parttalan, hanem a pártpolitikától, a pártoktól, a végrehajtó hatalomtól való szuverenitást jelenti. Nem az országtól, nem a parlamenttől független a jegybank, hanem azoktól az erőktől, amelyek veszélyeztethetik pénzünk értékállandóságát, az árak stabilitását. Fontos látni, hogy míg a politika szükségszerűen rövid távon, politikai ciklusokban gondolkodik, addig a független jegybank az ország és a gazdaság, így mindannyiunk hosszú távú érdekeit hivatott szem előtt tartani.
- Akkor milyen alapon kellene együttműködnie a kormánnyal?
– A jegybank támogatja a kormány gazdaságpolitikáját mindaddig, amíg az nem veszélyezteti elsődleges célját, az árstabilitást. A parlament beszámoltathatja az MNB elnökét törvényben foglalt feladatainak teljesítéséről. Sajnálatos, hogy 2004 óta egyetlen parlament sem tartott erre igényt. Engem számos egyéb ügyben faggattak parlamenti bizottságokban, de a lényegről, alapvető feladatunk ellátásáról nem.
- A sajtóban azért üzengetnek: ön például nem segíti a gazdaság élénkítését, nem működik együtt a kormánnyal, nem vesz jelzálogleveleket, kötvényeket, politikai nyilatkozatokat tesz a kormány intézkedéseiről, a törvényalkotásról. Röviden: nem független.
– Hát akkor nézzük az együttműködés kérdését. A Nemzeti Bank már 2010 nyarán javasolta: akadályozzuk meg, hogy a bankok önkényesen megváltoztathassák a hitelek feltételeit, vezessük be a referenciakamaton alapuló hitelezést. Akkor a politikusok ezt nem találták időszerűnek, de 2011 végén csak elfogadta a parlament. Ugyancsak akkor született törvény az MNB által már évek óta szorgalmazott pozitív adóslistáról, amelynek alapján esély nyílhat arra, hogy a jó adósok, akik pontosan törlesztenek, kedvezőbb feltételekkel juthassanak hitelhez. Mi tettünk először jogszabályjavaslatot – 2009-ben – arra, hogy korlátozzák a devizahitelek felvételét. A Bajnai-kormány két ütemben megtette, radikálisan csökkent is azután az új devizahitelek száma. Tavaly a bankrendszer likviditási mutatóinak szabályozását indítványoztuk, hogy nagyobb legyen a pénzügyi rendszer biztonsága. Ezt a javaslatot el is fogadták. Sorolhatnám tovább. Mi ez, ha nem együttműködés?
- És az élénkítés?
– Az árstabilitás veszélyeztetése nélkül nem lehet monetáris, vagyis jegybanki eszközökkel élénkíteni a gazdaságot, ha az infláció a meghirdetett cél fölött van! Ez ellentmondana alapvető célunknak és a törvény előírásainak. Nem tehetjük meg, hiszen inflációt gerjesztenénk. Lehet hivatkozni Angliára, az Egyesült Államokra, de ezen országok mögött – szemben velünk – kellően hosszú alacsony inflációjú időszak áll. A Nemzeti Bank 2010-ben hirdetett programot kifejezetten a jelzáloglevél-piac élénkítésére, de nem volt érdemi érdeklődés. A bankok egy kivételével nem akartak jelzálogleveleket kibocsátani. Vállalati kötvényeket pedig azért nem veszünk, mert a komplett hazai állomány értéke körülbelül százmilliárd forint, így akkor sem tudnánk élénkíteni a gazdaságot, ha az egészet felvásárolnánk.
- És aki azt mondja, hogy a legutóbbi kamatdöntés – meghagyták a hétszázalékos alapkamatot – bizonytalanságot kelt a még mindig nyugtalan piacokon, vagyis óvatosnak kellett volna lenni és emelni? Nagy vita volt a Monetáris Tanács régi és új tagjai között?
– Február 15-én jelenik meg a rövidített jegyzőkönyv, addig nem áll módomban erről nyilatkozni. Visszautalva egy korábbi kérdésére: ha kamatpolitikánkkal stabil pénzügyi környezetet tudunk teremteni, akkor éppen a kormány gazdaságpolitikáját segítjük.
- Célszerűnek látja, hogy Orbán Viktor háromszoros piaci áron akarja finanszírozni a hiányt az olcsóbb IMF–EU-hitel helyett?
– Ebbe a Nemzeti Banknak nincs beleszólása. A kormány szuverén joga eldönteni, hogy drágábban akarja-e finanszírozni magát nagyobb önállósággal – vagy olcsóbban, nagyobb külföldi beleszólással.
- Számít fordulatra a kormány gazdaságpolitikájában az IMF vészjósló országjelentése után? Rosenberg úr, az IMF magyar misszióvezetője a tárgyalások megkezdése előtt kézzelfogható jelét szeretné látni a magyar kormány erős elkötelezettségének a gazdasági stabilitás mellett.
– Minden a tárgyalásokon derül ki.
- Lekerült a napirendről a jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonása, a kormány tagja nem vesz részt a Monetáris Tanács ülésein, és rendezik a tanács tagjainak felmentését. Eddig éppenséggel két új tag – meg egy harmadik alelnök – kinevezése körül voltak alig csillapítható viták. Mire számít, hogyan módosul a törvény?
– Ez nem az én dolgom. A neheze ezután következik: meg kell állapodnia a kormánynak és a nemzetközi szervezeteknek. Én az üzleti életből jövök, ott azt szokták mondani, hogy egy üzletnek akkor van vége, amikor a pénz befolyt, és az árut leszállították.
– Esküdtem 2007-ben, a Magyar Köztársaság alkotmányára, ugyanúgy, mint az alelnökök és a Monetáris Tanács többi tagja, amikor hivatalba léptünk. A mostani jogvita csak azokat érintheti, akik majd 2013 után kerülnek ide, vagy akik ma még nem tagjai a tanácsnak.
- Utóbbiakat nyilván azért említi, mert a december 30-án elfogadott törvényben az áll, hogy a jegybanknak két-három alelnöke, a Monetáris Tanácsnak pedig öt-kilenc tagja lehet. Arról aztán nem beszélt a kormányfő, hogy ez is módosul-e, ám hirtelen előkerült az esküvita. Meglepte?
– Nem, mert már 2010-ben szó volt róla az Európai Központi Bank konvergenciajelentésében. Akkor azt vetették fel, hogy a jegybank vezetői ne csak a hazai alkotmányra tegyenek esküt, hanem – mivel része vagyunk a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) – a KBER döntéshozó szerveiben betöltött szerep miatt az EKB szabályaira is.
- Önnek mi erről a véleménye?
– Én a párbeszédben hiszek. Két hete az EKB elnöke, Draghi úr azt javasolta, hogy az MNB-törvény kapcsán a kormány, az MNB és az EKB állítson fel egy közös munkacsoportot, hiszen érdemi tartalmi egyeztetéssel gyorsabban juthatunk minden fél számára elfogadható megoldásra, és egyúttal elkerülhetjük, hogy a parlament ismételten olyan törvényszöveget hagyjon jóvá, amely ellenkezik az európaival.
- Orbán úr ahhoz is ragaszkodik, hogy az ön fizetése se lehessen több, mint havi kétmillió forint, mert a közszolgáknak „egységes fizetési sapkájuk” van, kivétel pedig nincs. Ha ez lenne a tárgyalásokon a kompromisszum, elfogadná?
Kovalovszky Dániel felvétele
– Az EU és Magyarország közti vita sohasem magáról a fizetésről, hanem arról szólt, hogy a jegybank uniós jogban is rögzített függetlenségét sérti az, ha diktátumszerűen, egyoldalúan, konzultációkat mellőzve, mandátumuk közben csökkentik a MNB döntéshozóinak fizetését. Ez az, amit kifogásol az EKB és az Európai Unió. Tehát itt nem pénzről, hanem a jegybank függetlenségéről van szó. Néhány hónapja úgy láttam – és ennek nemcsak a nyilvánosság előtt, de ezt megelőzően egy kormányülésén is hangot adtam –, hogy „ez a többszöri frankfurti és brüsszeli felszólítás után várhatóan az uniós bíróság elé kerülő ügy konkrét akadálya lehet a hitel-megállapodásnak az IMF–EU-párossal. Felajánlottam a kormánynak, hogy tárgyalni szeretnénk, nem ragaszkodunk semmiféle jövedelemhez, fair megoldást akarunk, amely mindenki számára elfogadható”. Fenntartom, amit mondtam.
- Jó néhány állami cég és bank vezetője a maximált kétmilliós bér mellé nyolcvanszázalékos prémiumra jogosult. Mi a helyzet az ő bérsapkájukkal?
– Nem tudom, de ez nem is az én dolgom. A Magyar Nemzeti Bank elnöke sem nem köztisztviselő, sem nem közalkalmazott, hanem egy részvénytársasági formában működő állami tulajdonban álló bank vezetője, akinek fizetését korábban éppen az előző Orbán-kormány idején állapították meg.
- Ritka nyilatkozatai alapján ön csaknem két éve érzi a kormány barátságtalan gesztusait. Bírálták a Cipruson bejegyzett cége miatt, hiányolták együttműködését a kormánnyal, az alaptörvény szerint degradálhatnák a pozícióját, viszont nem hallottam, hogy a mostanában oly hangos európai bankárvilág az elmúlt években fölszisszent volna. Kollégái nem önnek adtak igazat?
– Nem maradtak csendben, de az ilyen ügyek nem a nyilvánosság előtt zajlanak. A jegybanki függetlenséget minden uniós tagállamban nagyon szigorúan veszik.
- Ön szerint a közvélemény érti és elfogadja a jegybanki függetlenséget? Nem érezhetik sokan, hogy bár állandóan ez a téma, még a „biztonsági hálónk” is ettől függ, de mindez csak hivatkozási alap a kormány lejáratására?
– A jegybank függetlensége a hosszú távú gazdasági stabilitás egyik legfontosabb záloga. A jegybanki függetlenség nem magyar, nem is csak európai sajátosság, hanem szinte az egész világon elfogadott alapelv és alapérték. Azért dolgozták ki, mert ameddig a jegybankok a kormányok irányítása alá tartoztak, nem sikerült alacsonyan tartani a pénzromlás ütemét. A kormányok ugyanis rendszeresen túlköltekeztek, és a költségvetés hiányát az árak növekedéséből származó többletbevételből foltozták be, vagyis elinflálták a hiányt. Tudós közgazdászok ezért lassanként meggyőzték a politikusokat, hogy tegyék függetlenné a jegybankokat, egyetlen vagy legfőbb feladatuk pedig az árstabilitás elérése és fenntartása legyen, a parlamenteknek történő elszámolás mellett. A függetlenség tehát nem parttalan, hanem a pártpolitikától, a pártoktól, a végrehajtó hatalomtól való szuverenitást jelenti. Nem az országtól, nem a parlamenttől független a jegybank, hanem azoktól az erőktől, amelyek veszélyeztethetik pénzünk értékállandóságát, az árak stabilitását. Fontos látni, hogy míg a politika szükségszerűen rövid távon, politikai ciklusokban gondolkodik, addig a független jegybank az ország és a gazdaság, így mindannyiunk hosszú távú érdekeit hivatott szem előtt tartani.
- Akkor milyen alapon kellene együttműködnie a kormánnyal?
– A jegybank támogatja a kormány gazdaságpolitikáját mindaddig, amíg az nem veszélyezteti elsődleges célját, az árstabilitást. A parlament beszámoltathatja az MNB elnökét törvényben foglalt feladatainak teljesítéséről. Sajnálatos, hogy 2004 óta egyetlen parlament sem tartott erre igényt. Engem számos egyéb ügyben faggattak parlamenti bizottságokban, de a lényegről, alapvető feladatunk ellátásáról nem.
– Hát akkor nézzük az együttműködés kérdését. A Nemzeti Bank már 2010 nyarán javasolta: akadályozzuk meg, hogy a bankok önkényesen megváltoztathassák a hitelek feltételeit, vezessük be a referenciakamaton alapuló hitelezést. Akkor a politikusok ezt nem találták időszerűnek, de 2011 végén csak elfogadta a parlament. Ugyancsak akkor született törvény az MNB által már évek óta szorgalmazott pozitív adóslistáról, amelynek alapján esély nyílhat arra, hogy a jó adósok, akik pontosan törlesztenek, kedvezőbb feltételekkel juthassanak hitelhez. Mi tettünk először jogszabályjavaslatot – 2009-ben – arra, hogy korlátozzák a devizahitelek felvételét. A Bajnai-kormány két ütemben megtette, radikálisan csökkent is azután az új devizahitelek száma. Tavaly a bankrendszer likviditási mutatóinak szabályozását indítványoztuk, hogy nagyobb legyen a pénzügyi rendszer biztonsága. Ezt a javaslatot el is fogadták. Sorolhatnám tovább. Mi ez, ha nem együttműködés?
- És az élénkítés?
– Az árstabilitás veszélyeztetése nélkül nem lehet monetáris, vagyis jegybanki eszközökkel élénkíteni a gazdaságot, ha az infláció a meghirdetett cél fölött van! Ez ellentmondana alapvető célunknak és a törvény előírásainak. Nem tehetjük meg, hiszen inflációt gerjesztenénk. Lehet hivatkozni Angliára, az Egyesült Államokra, de ezen országok mögött – szemben velünk – kellően hosszú alacsony inflációjú időszak áll. A Nemzeti Bank 2010-ben hirdetett programot kifejezetten a jelzáloglevél-piac élénkítésére, de nem volt érdemi érdeklődés. A bankok egy kivételével nem akartak jelzálogleveleket kibocsátani. Vállalati kötvényeket pedig azért nem veszünk, mert a komplett hazai állomány értéke körülbelül százmilliárd forint, így akkor sem tudnánk élénkíteni a gazdaságot, ha az egészet felvásárolnánk.
- És aki azt mondja, hogy a legutóbbi kamatdöntés – meghagyták a hétszázalékos alapkamatot – bizonytalanságot kelt a még mindig nyugtalan piacokon, vagyis óvatosnak kellett volna lenni és emelni? Nagy vita volt a Monetáris Tanács régi és új tagjai között?
– Február 15-én jelenik meg a rövidített jegyzőkönyv, addig nem áll módomban erről nyilatkozni. Visszautalva egy korábbi kérdésére: ha kamatpolitikánkkal stabil pénzügyi környezetet tudunk teremteni, akkor éppen a kormány gazdaságpolitikáját segítjük.
- Célszerűnek látja, hogy Orbán Viktor háromszoros piaci áron akarja finanszírozni a hiányt az olcsóbb IMF–EU-hitel helyett?
– Ebbe a Nemzeti Banknak nincs beleszólása. A kormány szuverén joga eldönteni, hogy drágábban akarja-e finanszírozni magát nagyobb önállósággal – vagy olcsóbban, nagyobb külföldi beleszólással.
- Számít fordulatra a kormány gazdaságpolitikájában az IMF vészjósló országjelentése után? Rosenberg úr, az IMF magyar misszióvezetője a tárgyalások megkezdése előtt kézzelfogható jelét szeretné látni a magyar kormány erős elkötelezettségének a gazdasági stabilitás mellett.
– Minden a tárgyalásokon derül ki.
- Lekerült a napirendről a jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonása, a kormány tagja nem vesz részt a Monetáris Tanács ülésein, és rendezik a tanács tagjainak felmentését. Eddig éppenséggel két új tag – meg egy harmadik alelnök – kinevezése körül voltak alig csillapítható viták. Mire számít, hogyan módosul a törvény?
– Ez nem az én dolgom. A neheze ezután következik: meg kell állapodnia a kormánynak és a nemzetközi szervezeteknek. Én az üzleti életből jövök, ott azt szokták mondani, hogy egy üzletnek akkor van vége, amikor a pénz befolyt, és az árut leszállították.
Mások mondták
„Olyannyira elfajult Magyarország körül a nemzetközi helyzet, hogy az Orbán-kabinetnek az IMF-tárgyalásokon már nincs lehetősége taktikázásra vagy ügyeskedésre.”
„A kormány gúzsba kötötte magát, az államkötvények kockázati felára az egekbe szállt. A kivételesnek gondolt magyar modell egy hazárdjátékkal ér fel, s manapság túl kegyetlen a világ az effajta gazdasági kísérletezgetésekhez.”
„Az Orbán-kabinet a nyolcévnyi hibás szocialista kormányzás után újabb másfél évet vesztegetett el. Ennek ellenére Orbán Viktornak megvan a képessége és a lehetősége, hogy változtasson és javítson a kormányzáson, s meghozza a szakmailag ésszerű döntéseket, mint ahogy az első miniszterelnöksége alatt tette.”
Kopits György
„Sok közgazdász kritizálja a Nemzeti Bank politikáját. Ezeknek van alapjuk, mivel a jegybank nem tesz meg mindent a növekedés támogatása érdekében. De a kormány nem kritizálhatja. Mert akkor úgy tűnik, mintha az a függetlenség elleni támadás lenne.”
„Az ország egyetlen esélye a határozott irányváltás. Az új gazdaságpolitikának 150 százalékig meg kell felelnie az uniós szabályoknak.”
Járai Zsigmond
„A minket ért – gyakorta igaztalan (fasisztaveszély, diktatúra stb.) – támadások alapja és fő táplálója éppen a kormány hibás gazdaságpolitikája, amely elfogadhatatlan és megengedhetetlen eszközöket használ.”
„Ha a kormány egy olyan új embert ültetne a gazdasági miniszteri székbe, aki nem használódott el a szabadságharcban, és szakmailag hiteles, továbbá ha helyreállítaná a Monetáris Tanács, a Költségvetési Tanács, az Alkotmánybíróság szakmai hitelét és függetlenségét, valamint radikálisan szakítana a korábbi gazdaságpolitikával, s helyette egy szakmailag megalapozott, jól követhető hároméves programot fogadna el, akkor még mindig viszonylag jól ki tudna jönni a zsákutcából.”
Mellár Tamás
„Az IMF-fel akkor lehet megállapodni, ha a kormány szigorú költségvetést folytat, és együttműködik a jegybankkal.”
„Ha az MNB kamatot akar emelni, ezt a forint védelmében tenné. Ha nem szigorítanak, akkor széteshet a rendszer, és tovább szűkülhet a hitelezés. Egy olyan országnak, amely korábban laza pénzügypolitikát folytatott, a látszatát is kerülnie kell, hogy a bankópréshez akar nyúlni.”
„A valutaalap hitelének elfogadása nem lenne a magyar függetlenség feladása. Nem szerencsés olyan üzeneteket megfogalmazni, hogy az IMF úgyis visszajön a pénzéért, mert az azt az érzetet kelti, hogy Magyarország esetleg nem szeretné törleszteni a korábban felvett hiteleket.”
„Mivel Európától, és nem Kínától kaphatunk segítséget, abba kell hagyni az európai vállalatok piszkálását!”
Heim Péter
„A kormány gúzsba kötötte magát, az államkötvények kockázati felára az egekbe szállt. A kivételesnek gondolt magyar modell egy hazárdjátékkal ér fel, s manapság túl kegyetlen a világ az effajta gazdasági kísérletezgetésekhez.”
„Az Orbán-kabinet a nyolcévnyi hibás szocialista kormányzás után újabb másfél évet vesztegetett el. Ennek ellenére Orbán Viktornak megvan a képessége és a lehetősége, hogy változtasson és javítson a kormányzáson, s meghozza a szakmailag ésszerű döntéseket, mint ahogy az első miniszterelnöksége alatt tette.”
Kopits György
„Sok közgazdász kritizálja a Nemzeti Bank politikáját. Ezeknek van alapjuk, mivel a jegybank nem tesz meg mindent a növekedés támogatása érdekében. De a kormány nem kritizálhatja. Mert akkor úgy tűnik, mintha az a függetlenség elleni támadás lenne.”
„Az ország egyetlen esélye a határozott irányváltás. Az új gazdaságpolitikának 150 százalékig meg kell felelnie az uniós szabályoknak.”
Járai Zsigmond
„A minket ért – gyakorta igaztalan (fasisztaveszély, diktatúra stb.) – támadások alapja és fő táplálója éppen a kormány hibás gazdaságpolitikája, amely elfogadhatatlan és megengedhetetlen eszközöket használ.”
„Ha a kormány egy olyan új embert ültetne a gazdasági miniszteri székbe, aki nem használódott el a szabadságharcban, és szakmailag hiteles, továbbá ha helyreállítaná a Monetáris Tanács, a Költségvetési Tanács, az Alkotmánybíróság szakmai hitelét és függetlenségét, valamint radikálisan szakítana a korábbi gazdaságpolitikával, s helyette egy szakmailag megalapozott, jól követhető hároméves programot fogadna el, akkor még mindig viszonylag jól ki tudna jönni a zsákutcából.”
Mellár Tamás
„Az IMF-fel akkor lehet megállapodni, ha a kormány szigorú költségvetést folytat, és együttműködik a jegybankkal.”
„Ha az MNB kamatot akar emelni, ezt a forint védelmében tenné. Ha nem szigorítanak, akkor széteshet a rendszer, és tovább szűkülhet a hitelezés. Egy olyan országnak, amely korábban laza pénzügypolitikát folytatott, a látszatát is kerülnie kell, hogy a bankópréshez akar nyúlni.”
„A valutaalap hitelének elfogadása nem lenne a magyar függetlenség feladása. Nem szerencsés olyan üzeneteket megfogalmazni, hogy az IMF úgyis visszajön a pénzéért, mert az azt az érzetet kelti, hogy Magyarország esetleg nem szeretné törleszteni a korábban felvett hiteleket.”
„Mivel Európától, és nem Kínától kaphatunk segítséget, abba kell hagyni az európai vállalatok piszkálását!”
Heim Péter
| Korábbi cikkeink a rovatban | Iratkozzon fel hírlevelünkre! |
| Vissza a lap tetejére |
1/5
Olvasta már?
Kapcsolódó cikkek |
XXIV. évfolyam 5. lapszám cikkei
Nézze meg az újság további cikkeit - válasszon az alábbi listából vagy kattintson a címlapra!
168 óra - A hetilap
Lapajánló
Előfizetés
168 óra rádió
A 168Óra a facebook-on
Hétfő, 2010. november 22. 10:34
Hirdetés
BLOG-BLOKK
Véleményvezér
Az ember, akinek csak a zemberek számítanak
Poldi bácsi megmondója
Orbán demokráciája - pártok nélkül
A nap izéje
Áder János választása
Varánusz
A görögök a Jobbikra szavaztak
Fideszfigyelő
Tegnap Pintér, ma Balsai
Szavazás
Országoldalak
Ha kíváncsi, mi történik Európa más országaiban, milyen magyar vonatkozású események vannak, akkor nézzen körül az oldalakon!
Partnerek:
© 2008 - 168 óra online - minden jog fenntartva
HozzászólásokÖsszesen: 15 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
A gazdaság élénkítés,munkahely teremtés,nem a kormány,és a jegybank viszonyának a függvénye,hanem a kormány gazdaságpolitikai döntéseinek következménye!!!Az egykulcsos adó
elfuserált társadalmi,és gazdasági TORZSZÜLÖTT!!!Helyette 5.mill.feletti jövedelemre 30-35%.SZJA-t kell kivetni./tudom a döntéshozók!!!főleg a funkció halmozók rosszabbul járnának!!!!MOST AZ ORSZÁG Kb. 80% JÁR ROSSZUL!!!!.Nem hihetetlen kitalációkkal kellene etetni,és szívatni a népet.A jegybank körüli viták is,,a figyelem elterelő STRATÉGIA része. Ma már odajutottunk,hogy minden igaz!!!meg az ellenkezője is.Mi tiltakozhatunk,felvonulhatunk,Ők meg elfoglalják a legkisebb Falut is,miközben a KÖZJÓRÓL beszélnek KIZÁROLAG a SAJÁT ÉRDEKEIKET ÉRVÉNYESÍTIK!!!!
Zárásként JÁRAINAK 8millió simorra NINCS SZÜKSÉG!!!!!
Kedves m i x e r !
Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy Járai is mostanában ugy nyilatkozik mint, Bot Pérer Ákos.
Egyébként nem mond a Fidesz nagy marhaságot azzal, hogy Simor tegyen új esküt, mert ha jól megvizsgáljuk az új törvényeket, akkor azok annyit változtak, hogy ma már nem egy demokratikus ország törvényeire tenne esküt Simor. Ebből következően fontos a Fidesznek az, hogy az ő törvényeikhez legyen hű Simor is , s természetesen minden magyar polgár. Kérdés az , hogy ha nem kell tenni esküt mondjuk a közszférában dolgozóknak , a kis porhüvelyű mindennapi embernek, nyuggernek, panel prolinak stb. Miért kell egymagában Simornak ???? Érdekes az ,hogy miért nem teszi a Fidesz kötelezővé a saját képére változtatott alkotmányra az esküt az egész országnak ??? Bizonyára szívesen tenné, csak ,hogy ha megtagadják , s ezt látják a tengeren innen és túl , akkor megint ki tőr a balhé...Fordítsuk meg a dolgot.... Ha a korábbinál demokratikusabb , s elfogadhatóbb minden magyar polgárnak , akkor miért ne tenne esküt. De csak egyet , amit ki vettek " hogy az állam köteles gondoskodni az állampolgáráról " ...nem így teljes, de a lényege ez.....
Miért tennének erre esküt , mikor az előző megfogalmazás,ha nem is így volt, s csak illúzió volt sok esetekben, lényegesen más és jobb helyzetet biztosít az állampolgárnak.
A hivatali eskü-je meg mitől vált elavulttá , törvény ellenessé???? Vagy az is elvett az emberi jogokból, vagy a kötelezettségek annyira megváltoztak??? Vagy egyszerűen nem kell a régi szerint kezet csókolni az OV.-nak meg a Fidesznek. Hát ha ez hiányzik akkor??? Ez igen komoly hiba Simor úr, ezt pótolni kell, ez így nem maradhat !!!!
Ha a kormány jó gazdaságpolitikát folytat, akkor a jegybank csak kiegészítője ennek a folyamatnak. A mindenkori kormány politikáját minősíti, ha a jegybanknak megnő a szerepe. A gazdaságpolitikát csak stabilizálja, nem irányítja. Ez eddig csak egyszer fordult elő, amikor Járai úr az akkori, aktuális kormány tönkretételén fáradozott. Az akkori irreálisan magas kamatok /szakmailag sem volt volt védhető/ indították el egyébként a most tetőző devizahitel válságot is. Volt akkor egy forint elleni támadás is, amikor késve avatkozott be és ez kb. 300 milliárd forintjába került az államnak. Jó lenne ha Járai úr egy kicsit visszafogottabb lenne, ha a jegybankról szól.
Orbánék részéről az illetménycsökkentés Simor kiszekírozására volt kitalálva. A nemzeti bank elnökét a jövedelemmel is meg kell becsülni, hogy megfelelő emberek kerüljenek a posztra. Járainak igen, Simornak nem? Nem érzi Orbán, hogy a gyermekes hazudozásai és sértegetései már nem csak őt, hanem az egész országot lejáratják? Mikor jönnek már rá az emberek, hogy nemcsak a vállalatok élére, hanem az ország vezetésébe is intelligens emberek szükségesek. Orbán nem csak nem az, hanem rossz ember is.
Kedves Box Hill!
Egyröl beszélünk.
Nem tudom olvastad-e Kertész Ákos esszéjét, amiért megvonták töle BPest diszpolgárságát...
Pontosan erröl ilyesmiröl fejtegette ki gondolatait.....
Igen a müködö demokratikus államot már ki találták...
nekünk valahogy nem megy....pedig mi is vagyunk, lennénk , lehetnénk rá képesek....
mégsem megy....
hát ez az......
Nem, nem akarok magyarkodni, mert le járatódott ez a szó is...
csak, hát ha a Nóbel Dijas magyarokra gondolok, ill. csak volt magyarokra... akiket inhonról el kergetett vagy a politika, vagy a szakmai irigység.... az emberi kis stilüség.......
Akkora árkok vannak szándékosan ki ásva, hogy év tizedek allat lehet csak be temetni... talán....
Kedves öszike13!
Azt írod: "Ausztrália, elitélt fogjok , tehát büntetett elöéletü emberek népesitették be.....
kell ennél többet mondani?"
Hát persze, hogy kell!
A fegyencekkel együtt ment a gyarmati közigazgatás és a Westminster-i politikai rendszer. A fegyenci gondolkodásból csak az egalitáriánizmus maradt, az, hogy nem gazsulálunk senkinek.
Kedves Erika313!
Igaza van. Ausztrália ráadásul nem egy "következmények nélküli" ország.
Nem győzőm hangsúlyozni, hogy a demokrácia, ha jól csinálják keményen szabálybetartató. Persze ennek előfeltétele, hogy a követendő normák ne legyenek marhaságok.
Antall néhai miniszterelnöknek, az akkori Nyugat vezetöi felajánlottak viszanem téritendö segélyt....
Vissza utasította, mert nem akart sem a NATO-tól, sem az EU-tól függeni.....
Ja, a mélymagyar virtus, vagy inkább urhatnám öntudat.....
Leginkább az a szerencsétlenségünk, hogy nem vagyunk képesek olyan vezetöket választani, akik értik is, hogy mit miért.....azt is, hogy hogyan.
Véletlemnül ha, be is kerül a felsö vezetésbe olyan aki a fent soroltakat birtokolja, azt, azokat leamortizáljuk fröcskös teli szájjal...
a Jegybank elnök fizetését az elsö Orbán kormány `` csinálta`` mi akkor a gond?
tán csak nem az, hogy akkor Járai volt az elnök, neki járt, másnak nem?
Simor okos, képzett úri ember.. mégis kikezdik, lejárató kampányszerüen.....
olyan valakik akik még a foci pályán sem tudtak, ki emelkedni, pedig ott nem követelmény a kultúrált viselkedési mód.
Meg vagyunk sértödve Kertész Ákos dolgozatán......
Ausztrália, elitélt fogjok , tehát büntetett elöéletü emberek népesitették be.....
kell ennél többet mondani?
Tisztelt Box Hill!
Az Ön által felsoroltakon kívül Ausztráliára jellemző a tisztesség, ha jól emlékszem, csak a skandináv országok előzik meg őket a pozitív listán, szóval kevéssé jellemző, hogy vissza élnének a köz által rájuk ruházott hatalommal.
Az ausztrál nemzeti bank a “Reserve Bank of Australia” jelenlegi működését a rá vonatkozó 1959-es törvény szabályozza. A törvény a Bank igazgatótanácsának kötelezettségéül írja elő, hogy a Bank monetáris és banki politikája az ausztrál lakosság hasznát kell, hogy szolgálja. Ezt a mindenkori kormánnyal való konzultáció alapján tegye.
Az igazgatótanács saját hatalmát úgy fogalmazza meg, hogy az segítse:
1, az ausztrál pénznem stabilitását,
2, a teljes foglalkoztatottságot Ausztráliában,
3, a gazdasági haladást és a jólétet az ausztrál nép számára.
(Forrás: angol nyelvű Wikipaedia: Reserve Bank of Australia, kinyomtatva 2012 január 3.)
Látjuk: függetlenségről egy szó sincs. Ellenben:
Ausztrália nagyvárosai, ahol a magyarok túlnyomó többsége él rendre a világ legélhetőbb városainak listája élén találhatóak. Maga az ország, Ausztrália, a világ népei szemében a legjobb márkanevet jelenti.
Az emberi fejlődés mutatóinak világrangsorán is előkelő helyen található Ausztrália társadalma.
Mi itt a gond? A világ összes nemzeti bankjának vezetője a mi elnökünk jövedelmét húzza. A finánctőke vigyáz arra, hogy a bankelnök jövedelme miatt senki rajtuk kivül nekörnyékezze meg. Mellesleg nem kellett volna kapitalizmust bevezetni, nem lenne ekkora fizetése az éllovasoknak.Ha nem lenne kapitalizmus nem a kapitalista világ szólna bele gazdasági irányító munkánkba, hanem valamely más ország! Az az ország amelynek nincsennek ásványkincsei, amely a földje hozamát is eladta,csak egy útja lehet a felemelkedéshez: eladni olcsón a többségi nemzet munkaerejét, beleérte szellemi kapacitását is. Ha erre nincs szükség, mert másutt ezt az árut olcsóbban, vagy hatékonyabban állítják elő, itt le kell csökkenteni a képzést. Hogyan? Látjuk, pénzért. Képzetlen nemzettel lehet olcsón dolgoztatni!
Ja, van egy magyr szólás-mondás: vakulj magyar ne láss tót! Alant ezt olvastam ki!
Ez mind nagyon szép. Szivesen megkérdezném Simortól, hogy képesek leszünk-e valaha is visszafizetni azt a hatalmas nagy adosságot? Ö miylen stratégiát javasolna erre?
Biztos vannak ellenérvek, jó sok, az adósság elinflálása ellen. Azzal is egyetértek,, hoyg az MNB törvény szerint a MNB dolga a forint védelme és az infláció leszorítása. Viszont ezzel együtt tutti biztos vagyok, hogy sohasem elszünk képesek kifizetni az addóságainkat csak görgetni tudjuk magunk elött.
Csak és kizárólag gazdaság élénkitéssel lehet kinöniezt az addósságot amihez jó kis lehetöség egy infláció.
Volt már erre példa. Annó Kádár idöben felvett hitelekt sem voltun sohasem képesek visszafizetni. Antal alatt egyszerüern a böven kétszámjegyü infláció ideje alatt elinflálódott. Rossz volt de túléltük. Persze a vége a Bokors csomag zárta az idöszakot de azzal együtt is túl vagyunk rajta. Sajnos újra beindult a nagy hitelfelvétel és esélyünk sincs, hoyg ezt visszafizessük.
A Viagra Vitéz Matolcsynak még háromszor kilenc hónapot elkellet volna tölteni a "védett" helyen, hogy annyi esze legyen mint Simor Andrásnak.
A jegybank elnökére aki azt mondaná, hogy baloldali az HÜLYE. Simornak Gyurcsány Ferenccel is volt afférja, csak A Ferencünk okosabb volt mint Orbán és a Viagra Vitéz együtt és le állt. Tudta, hogy A jegybank elnök nem engedett és Gyurcsány úriemberként tudta, hogy a törvényeket, szabályokat be kell tartani.
Kedves Kormány!
Nézzetek rá a mi egyetlen, nem fedett beépített ügynökünkre, milyen jámbor a tekintete. Mi a problémátok vele, mi a ....ért szívatjátok szét, meg össze?
Egy háborúban, pláne szabadságharcban (!!!) az utolsó túlélőket mindig élve hagyták, hogy hírét vigyék a győztesnek. Ha mindenkit lenyilaztok magatok körül, nektek ki viszi híreteket?
Kedves jobboldali szabadságharcosok!
Tudom, hogy nem olvassátok a cikkeket - tisztelet a kivételnek - csak ránéztek, és egyből lőttök, ezért idézek belőle 1-2 sort, amit érdemes elgondolkodni:
""„Az ország egyetlen esélye a határozott irányváltás. Az új gazdaságpolitikának 150 százalékig meg kell felelnie az uniós szabályoknak.”
Járai Zsigmond""
"" Ha a kormány egy olyan új embert ültetne a gazdasági miniszteri székbe, aki nem használódott el a szabadságharcban, és szakmailag hiteles, továbbá ha helyreállítaná a Monetáris Tanács, a Költségvetési Tanács, az Alkotmánybíróság szakmai hitelét és függetlenségét, valamint radikálisan szakítana a korábbi gazdaságpolitikával, s helyette egy szakmailag megalapozott, jól követhető hároméves programot fogadna el, akkor még mindig viszonylag jól ki tudna jönni a zsákutcából.”
Mellár Tamás""
""„Mivel Európától, és nem Kínától kaphatunk segítséget, abba kell hagyni az európai vállalatok piszkálását!”
Heim Péter.""