2012. május 24. csütörtök - Eszter, Eliza. Holnapi névnap: Orbán
A videó lejátszáshoz Flash Player, és engedélyezett Javascript szükséges!
LEGÚJABBAK A ROVATBAN
Valuták, árfolyamok - mai előrejelzés
2012. május 23. 08:20
LEGÚJABBAK A 168ORA.HU-N
További cikkeink
LEGÚJABBAK A FÓRUMON
Klubrádió - Vége
piréz
-
2012.05.24 00:55
Nesze nektek kormányprogram
piréz
-
2012.05.23 23:42
Szalai Annamária 9 évre
pékné_módra
-
2012.05.23 23:41
Tiltakozom a szabad topicnyitás lehetősége ellen
piréz
-
2012.05.23 23:13
Elhunyt...
Csikar
-
2012.05.23 22:56
Hmmm....
piréz
-
2012.05.23 22:35
A jövő emlékei
piréz
-
2012.05.23 22:20
Az EU és a magyar vir(t)us
piréz
-
2012.05.23 22:03
Hát milyen országban élünk?
Qkory
-
2012.05.23 21:52
Társalgó, 2012. május
tolstoy
-
2012.05.23 21:36
168óra - A hetilap
Hetilap kereső
Szerda, 2012. február 1. 17:14
Lengyel L. László
írása
A kormány folytatja a kettős beszédet
Orbánék új taktikája: így lesz a kudarcból siker?
Taktikát váltott Orbán Viktor Brüsszellel szemben: míg korábban nyílt konfrontációt folytatott, addig az utóbbi hetekben nem egyszerűen engedékenyebb arcát mutatja, hanem gesztusok sorát teszi, ezek egyike a stabilitási paktumhoz való csatlakozás is. Ha abban bízik, hogy így könnyebb feltételek mellett juthatunk a várva várt hitelkerethez, csalódni fog.
Van valami megkapó abban, ahogy a kormányfő a meghátrálást offenzívaként, a hátraarcot következetességként tudja sokak számára meggyőzően kommunikálni. A gazdasági szabadságharc látványos feladása számára nemzeti érdekeink hatalmas győzelme, az első körben elutasított, a szigorúbb uniós együttműködésről szóló paktum pedig óriási diplomáciai sikerünk. Mert természetesen azért csatlakozunk hozzá - immár ki sem kérve az Országgyűlés véleményét, holott korábban Orbán szerint ez előfeltétel lett volna -, mivel minden feltételünket elfogadták és a mi kedvünk szerint módosították a megállapodást.
A kormányfői értékelés alapján úgy tűnhet, hogy nem csupán nem vagyunk már a képzeletbeli szégyenpadon, de az Európa jövője szempontjából alapvető jelentőségű paktum feltételeit is mi diktálhatjuk, azaz ismét győzött a magyar virtus. A valóság ezzel szemben az, hogy a közös dokumentum lényeges elemeinek szentesítése valóban sikernek tekinthető, és nekünk tényleg csatlakoznunk kellett hozzá, a tartalmára azonban vajmi kevés befolyásunk volt. Az adóharmonizáció nem azért marad ki belőle, mert mi nem akarjuk, sőt abban a formában, ahogy Orbán hivatkozott rá, nem is volt szó róla, de a többség még a társasági adók összehangolását is korainak tartja. A meccs ezzel együtt még nincs lefutva, a német-francia páros nem hagyja annyiban a dolgot.
A fiatalok elhelyezkedésének támogatása sem a mi követelésünkre került bele a megállapodásba, a leginkább érintett országok felsorolásában nem is szereplünk. Az az állítás pedig egyszerűen nem igaz, hogy a szigorú hiánycél tartására vonatkozó kötelezettség ránk és az eurózónán kívüli többi államra nem vonatkozik: csupán az automatikus szankciók nem lépnek életbe ellenünk, ha nem teljesítjük az elvárásokat, ez pedig azért nem ugyanaz. Ráadásul az eddigi szankciók továbbra is érvényesek, folyik is velünk szemben a túlzott deficit eljárás, igaz, abból aligha várható kemény és gyors büntetés.
A legjobban akkor vetette el Orbán a sulykot, amikor a boldog jövőről beszélt, arról, hogy a csúcsértekezleten született megegyezés nyomán fellendül a gazdaság és már a második félévben érezni fogjuk ennek a hatását. Vélhetően elkerülte a figyelmét az az apróság, hogy a konkrét változások csak július elsejétől lépnek életbe, és az uniós bürokráciát ismerve jó időbe telik majd, amíg bármilyen hatásuk lehet. Ugyancsak az év közepén indul az állandó stabilitási alap, amely 500 milliárd eurós háttérrel igyekszik majd elejét venni a további pénzügyi kríziseknek. A túlzott optimizmust megkérdőjelezi az is, hogy a gazdasági növekedés ösztönzése a fiskális szigorból egyáltalán nem következik, sőt éppen ellenkezőleg: a költségvetési megszorítások lassítják a fellendülést.
A stabilitási paktum valójában azt szolgálja, hogy legyen értelme az eurózóna megmentésére tett és teendő erőfeszítéseknek. Még nyersebben: a válságkezelés legnagyobb terheit viselő országok, mindenek előtt a németek, csak akkor hajlandóak újabb pénzeket adni, ha azokat nem feneketlen kosárba öntik, és kapnak garanciákat arra, hogy a tagállamok felelőtlensége nem termeli folyamatosan újra a válságot. A szigorúság és szoros kontroll tehát nem megoldás, csak annak előfeltétele, azaz a konkrét intézkedések kidolgozása és végrehajtása változatlanul a leglényegesebb feladat.
Ennek kapcsán vannak jó és rossz hírek. A jó hír az, hogy küszöbön áll a görög kormány megegyezése a magánhitelezőkkel, ami minden további lépésre meghatározó hatással lehet. Az eredetileg elképzelt 40-50 százalékos követelés elengedésből várhatóan 60-70 százalék lesz, ami az érintetteknek óriási veszteség, amelynek egy részét állami pénzekből kell kompenzálni a tőkehiányos bankoknál. A tényleges görög csőd így is elkerülhetetlen lesz, de ellenőrzött formában vezényelhető le, lényegében teljes uniós felügyelet mellett. Hogy ezután Athén maradhat-e az eurózóna tagja, igencsak kérdéses.
Kifelezetten rossz hír, hogy a portugálok is könnyen hasonló helyzetbe kerülhetnek: a hosszútávú állampapírjaik hozama elérte a 16 százalékot, ami azt jelzi, hogy kezelhetetlen adósságspirál határán állnak. /Nálunk a hozam nemrégiben átmenetileg 11 százalékot ért el, és szakértők egybehangzó véleménye szerint már az is finanszírozhatatlan terhet jelent./ Gyors segítségre van tehát szükség ott is, ami tovább ronthatja az európai gazdasági kilátásokat. Sokan azzal számolnak, hogy elkerülhetetlen az eurózóna részleges felbomlása, Görögország, Portugália és esetleg Írország kilépése, ha az unió nem képes az eddigieknél határozottabb és előrelátóbb fellépésre.
A magyar kormányt mindeközben elsősorban az IMF-EU hitel esélyei foglalkoztatják, és joggal. A friss keletű mosolyoffenzívától Orbánék azt remélik, hogy kedvezőbb feltételeket kaphatnak, de Brüsszelben és Washingtonban sem most léptek le a falvédőről. A taktikai váltás cseppet sem tette megbízhatóbbá a szemükben a Fidesz-kormányt, a pénzükért cserébe garanciákat várnak a csőd felé vezető gazdaságpolitika megváltoztatására és azok végrehajtását keményen ellenőrízni akarják. Az előfeltételek részben erről szólnak, részben pedig a demokrácia lényegét jelentő hatalmi fékek visszaállításáról, ebben nem fognak engedni.
Nem növeli a külső bizalmat, hogy a kormány folytatja a kettős beszédet, azaz mást mond kint, mint idehaza. Vicces volt olvasni, hogy Martonyi külügyminiszter szerint nem ismertek a hitel feltételei: talán a világtól elzárt remeteként élt az elmúlt hetekben, különben óhatatlanul szembesült volna az ezzel kapcsolatos hivatalos és félhivatalos nyilatkozatokkal, és esetleg a főnökét is megkérdezhette volna. Ideje volna a lüke kijelentések helyett végre a konkrét tárgyalásokra koncentrálni, pragmatikus hozzáállással bizonyosan több érhető el, mint mellébeszéléssel és kommunikációs porhintéssel.
A fiatalok elhelyezkedésének támogatása sem a mi követelésünkre került bele a megállapodásba, a leginkább érintett országok felsorolásában nem is szereplünk. Az az állítás pedig egyszerűen nem igaz, hogy a szigorú hiánycél tartására vonatkozó kötelezettség ránk és az eurózónán kívüli többi államra nem vonatkozik: csupán az automatikus szankciók nem lépnek életbe ellenünk, ha nem teljesítjük az elvárásokat, ez pedig azért nem ugyanaz. Ráadásul az eddigi szankciók továbbra is érvényesek, folyik is velünk szemben a túlzott deficit eljárás, igaz, abból aligha várható kemény és gyors büntetés.
A legjobban akkor vetette el Orbán a sulykot, amikor a boldog jövőről beszélt, arról, hogy a csúcsértekezleten született megegyezés nyomán fellendül a gazdaság és már a második félévben érezni fogjuk ennek a hatását. Vélhetően elkerülte a figyelmét az az apróság, hogy a konkrét változások csak július elsejétől lépnek életbe, és az uniós bürokráciát ismerve jó időbe telik majd, amíg bármilyen hatásuk lehet. Ugyancsak az év közepén indul az állandó stabilitási alap, amely 500 milliárd eurós háttérrel igyekszik majd elejét venni a további pénzügyi kríziseknek. A túlzott optimizmust megkérdőjelezi az is, hogy a gazdasági növekedés ösztönzése a fiskális szigorból egyáltalán nem következik, sőt éppen ellenkezőleg: a költségvetési megszorítások lassítják a fellendülést.
A stabilitási paktum valójában azt szolgálja, hogy legyen értelme az eurózóna megmentésére tett és teendő erőfeszítéseknek. Még nyersebben: a válságkezelés legnagyobb terheit viselő országok, mindenek előtt a németek, csak akkor hajlandóak újabb pénzeket adni, ha azokat nem feneketlen kosárba öntik, és kapnak garanciákat arra, hogy a tagállamok felelőtlensége nem termeli folyamatosan újra a válságot. A szigorúság és szoros kontroll tehát nem megoldás, csak annak előfeltétele, azaz a konkrét intézkedések kidolgozása és végrehajtása változatlanul a leglényegesebb feladat.
Ennek kapcsán vannak jó és rossz hírek. A jó hír az, hogy küszöbön áll a görög kormány megegyezése a magánhitelezőkkel, ami minden további lépésre meghatározó hatással lehet. Az eredetileg elképzelt 40-50 százalékos követelés elengedésből várhatóan 60-70 százalék lesz, ami az érintetteknek óriási veszteség, amelynek egy részét állami pénzekből kell kompenzálni a tőkehiányos bankoknál. A tényleges görög csőd így is elkerülhetetlen lesz, de ellenőrzött formában vezényelhető le, lényegében teljes uniós felügyelet mellett. Hogy ezután Athén maradhat-e az eurózóna tagja, igencsak kérdéses.
Kifelezetten rossz hír, hogy a portugálok is könnyen hasonló helyzetbe kerülhetnek: a hosszútávú állampapírjaik hozama elérte a 16 százalékot, ami azt jelzi, hogy kezelhetetlen adósságspirál határán állnak. /Nálunk a hozam nemrégiben átmenetileg 11 százalékot ért el, és szakértők egybehangzó véleménye szerint már az is finanszírozhatatlan terhet jelent./ Gyors segítségre van tehát szükség ott is, ami tovább ronthatja az európai gazdasági kilátásokat. Sokan azzal számolnak, hogy elkerülhetetlen az eurózóna részleges felbomlása, Görögország, Portugália és esetleg Írország kilépése, ha az unió nem képes az eddigieknél határozottabb és előrelátóbb fellépésre.
A magyar kormányt mindeközben elsősorban az IMF-EU hitel esélyei foglalkoztatják, és joggal. A friss keletű mosolyoffenzívától Orbánék azt remélik, hogy kedvezőbb feltételeket kaphatnak, de Brüsszelben és Washingtonban sem most léptek le a falvédőről. A taktikai váltás cseppet sem tette megbízhatóbbá a szemükben a Fidesz-kormányt, a pénzükért cserébe garanciákat várnak a csőd felé vezető gazdaságpolitika megváltoztatására és azok végrehajtását keményen ellenőrízni akarják. Az előfeltételek részben erről szólnak, részben pedig a demokrácia lényegét jelentő hatalmi fékek visszaállításáról, ebben nem fognak engedni.
Nem növeli a külső bizalmat, hogy a kormány folytatja a kettős beszédet, azaz mást mond kint, mint idehaza. Vicces volt olvasni, hogy Martonyi külügyminiszter szerint nem ismertek a hitel feltételei: talán a világtól elzárt remeteként élt az elmúlt hetekben, különben óhatatlanul szembesült volna az ezzel kapcsolatos hivatalos és félhivatalos nyilatkozatokkal, és esetleg a főnökét is megkérdezhette volna. Ideje volna a lüke kijelentések helyett végre a konkrét tárgyalásokra koncentrálni, pragmatikus hozzáállással bizonyosan több érhető el, mint mellébeszéléssel és kommunikációs porhintéssel.
| Korábbi cikkeink a rovatban | Iratkozzon fel hírlevelünkre! |
| Vissza a lap tetejére |
1/5
Olvasta már?
Kapcsolódó cikkek |
168 óra - A hetilap
Lapajánló
Előfizetés
168 óra rádió
A 168Óra a facebook-on
Hétfő, 2010. november 22. 10:34
Hirdetés
BLOG-BLOKK
Véleményvezér
Az ember, akinek csak a zemberek számítanak
Poldi bácsi megmondója
Orbán demokráciája - pártok nélkül
A nap izéje
Áder János választása
Varánusz
A görögök a Jobbikra szavaztak
Fideszfigyelő
Tegnap Pintér, ma Balsai
Szavazás
Országoldalak
Ha kíváncsi, mi történik Európa más országaiban, milyen magyar vonatkozású események vannak, akkor nézzen körül az oldalakon!
Partnerek:
© 2008 - 168 óra online - minden jog fenntartva
HozzászólásokÖsszesen: 31 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Kedves öreg innovátor!
Igen és sőt: vérbeli igazhívőről szól.
Ui.: Nem volt valami felemelő belebújni.
Tetszik amit "brunn" írt.
Görbe tükör. Az abban látható kép egyre távolabb kerül. Megérinthetjük, de nem érjük el.
Paródiának mosolyogtató. Véleménynek ijesztő.
brunn, ugye ez egy szociálisan kevéssé érzékeny emberről szóló paródia volt?
Már megint csak fanyalogtok?
Amit ti kettős beszédnek tartotok az is csak azt mutatja, milyen nagy taktikus a Viktor! Nála jobb miniszterelnököt keresve se találhatnátok!
Amiért ez a taktika időnként csorbul, amiatt van mert a baloldali-liberális sajtó és politikusok állandóan keresik a fogást és rendszeresen lejárató kampányt vezetnek ellene és az ország ellen. És itt is csak a sok idegenszívű acsarkodik!
Én hiszek Viktornak!
És nem hiszem el a sok rágalmat, mocskolódást, amit felhoznak ellene.
Igenis, sikeres politikát folytat és sikeresen építi újjá az országot!
-Én például az adóváltozás következtében tavaly 67000 Ft-al kerestem többet havonta. Mi ez, ha nem siker? Az, hogy néhány millióan nem keresnek többet, az az ő problémájuk, nem az enyém. Különben pedig, aki 47 ezernél többet visz haza, amiből igenis meg lehet élni, az jobb, ha befogja a száját.
-Csökkent az Alkotmánybíróság hatásköre? Jogosan, mert ne szóljanak már bele annyira, mit csinál a Kormány és a Parlament. Hol itt a probléma? Csak a baloldali alkotmányjogászoknál.
-Lerombolták volna a független igazságszolgáltatást, lefejezték volna a bírói kart? Nem hiszem és Viktor is cáfolta, erősen. Ha igaz lenne is, az azok problémája, akiknek van, vagy lesz ügyük. Nekem nem.
-Fel nem tudom fogni mi a baja egyeseknek a sajtó szabadságával. Itt igenis szabad a sajtó, szabad a közmédia. Javult is a minősége, szoktam nézni. Hogy a Lomnicit kitakarták? Lehet, hogy előfordult, bár én nem hiszem el, de hol nem követnek el hibát is, ahol dolgoznak? Szóval szerintem ez a sajtószabadság mizéria csak néhány renitens újságíró és szerkesztőség problémája, nem az enyém.
-Sokan bírálják az új Alaptörvényt. Pedig szerintem igen jó szellemiségű és végre valahára felváltotta azt a csúnya poszttálinista alkotmányunkat. Ez csak az alkotmányjogászok és néhány értelmiségi problémája, nem az enyém. Az új Alaptörvény a jó sarkalatos törvényekkel megnyitotta végre a fejlődés lehetőségét az ország előtt.
-Nem értem, miért fanyalognak és bírálják az oktatási törvényt. Szerintem igenis jó, hogy egységesített tanterv és eszmeiség szellemében folyik majd az oktatás. A tandíj? Még kicsi a gyerekem, engem nem érint, ez legyen azok problémája, akiknek most készül egyetemre a drágalátos gyerekük.
-Hogy romlik itt a demokrácia? Sőt egyesek azt a képtelenséget mondják, hogy egypárti demokrácia lesz? Ugyan már, én ebből aztán semmit nem érzek és látok. Még tüntetni is szabad! Ez csak néhány ember problémája. Az enyém biztosan nem.
-Látom, hogy virágzik az ország, pörög fel a gazdaság. És látom hogy itt igenis jut előre az ember. Legalább is az én ismeretségi körömben csak ezt látom. Most már minden héten beülünk egyet sörözni a fiúkkal, mert megtehetjük. És minden hónapban ki tudunk menni a családdal bevásárolni, utána pedig Bécsben isszuk a kávét! Mi ez, ha nem siker?
Szóval én hiszek a Viktornak, mert ő valóban igazat beszél. És ha három nap múlva a fordítottját mondja, én azt is elhiszem, mert ő igazat beszél. Úgyhogy, így fanyalogjatok.
Orbán híveinek nagy része nem akar vagy nem tud gondolkodni. Nekik csak egy dolog fontos, a Vezér. Hallják amit mond, de nem értik. Amikor meglátják tapsolnak, eufóriába kerülnek. Pavlovi reflexek, nekik ennyi elég.
Olcsóbb a csutigörénynek a borotválkozás Nyugaton: kisebb lett a pofája!
:-)))
safranek44 #15
Szerintem ez most inkább a hülyegyerek vigyor, nem?
Igen el kell ismerni , hogy Orbán egy nagy taktikus és jelenleg nincs ellenfele.Csinál egy csomó baromságot,utána tesz egy pár jó lépést . És a zemberekben az utóbbi tárolódik.Aztán folytatódik minden elölről.Cumi a javából.
Nagyon remélem, hogy átlátnak az Orbáni virtuson.....
Vissza vonták már az EU által kifogásolt törvényeket?
Vagy csak megígérte....?
mernokt: isteni erős a Ft. Szeretném ha olyan szar lenne, mint amilyen kormányváltáskor volt...
Megint elő kell vennem a bibliát, hogy a példabeszédeket átolvassam, mert ez ami ma itt van az egy FERTŐ!!!!!
Egyszer eljő az idő mert a BARÁT semjénnnek tudnia kell ISTEN nem ver bottal, nagyon fognak még ők imádkozni az istenhez akit ma megvetnek!!! És a legfájóbb az, hogy ebben a papok is segítenek nekik!!!!!
Siker?? Emberek halnak éhen és fagynak meg! Ha ez siker akkor már sikert ért ez a senkiházi BANDA!!!
Az egy ősi harci taktika amikor a támadó sereg támadás közben hátra arcot hajt végre és látszólag menekülést mutat az ellenséget megtévesztve, amire a megtámadottak diadalittasan támadásban lendülnek és az ellenség után rohanva bemennek az erdőbe, ahol a támadók főserege harcra készen áll, és döntő csapást mér a megtámadottakra.
Hogy az Európai Unió megeszi-e ezt az Orbáni taktikát? Nem tartom valószínűnek.
Az viszont biztos, hogy nem tiszta szándék áll Orbánék látszólagos meghátrálása mögött.
Amilyen szélkakasként váltogatja politikai nézeteit , én beépíteném a felcsútit egy F1 - es autóba és tuti a dobogó .
Azért milyen érdekes, hogy amikor kibúvó kellett, akkor a parlamenti döntés szükségességére hivatkozott, most meg el tudta dönteni egyedűl a csatlakozást. Ebből is jól látszik, hogy nemcsak az ellenzék véleménye nem érdekli, de a saját bandáját még inkább semmibe veszi, örüljenek, hogy megszavazhatják, ha engedélyt kapnak rá. Olyan mindegy, úgy sem tudják, mire szavaznak, de legalább a vezényszót ismerik.
Az arcát nem nézi senki?Félelmetes at a sátáni vigyor rajta!Ezen már Gratzban sem tudnak segíteni!
Az Eu elővigyázatossági hitelkeret nem téma, ellenben majdnem megint műsoron voltunk kötelességszegés ügyben. Szerencsére a parlament előtt sok más és fontosabb téma volt, így megúsztuk.
Orbán így is sok mindent elért, reményei szerint végleg. A többi már rutin.
Azért valamennyi pénz is kell, de amit suba alatt akar, azt továbbra is kötvényből teszi. Ehhez most jó a lapjárás (jó forint, alacsony kamatláb).
Orbán bejelentkezett a Norbi-familyhoz aerobikra.
Könnyebb lesz neki/je, ha az IMF kislabdások hiteldobáló tornaórája mikor indul, el tud ugrani.
Tácolj Viktor!