Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Oszkó Péter szerint nem az a valódi kérdés, hogy a pénzügyi szolgáltatók a rájuk kivetett - az eddigi 13 milliárd forintot megfejelő - 200 milliárdos különadót áthárítják-e az ügyfelekre. Az ATV Pont 7 című műsorában kifejtette: hiányozni fog-e ez a pénz a gazdaságból. Szerinte ennyivel kevesebb hitelt fognak nyújtani. Az összegről elmondta, a bankokra jutó 120 milliárd a tavalyi 270 milliárdos nyereségnek csaknem fele. Végső soron az a kérdés, hogy ez az elvonás fékezi-e a gazdaság növekedését.

Oszkó Péter úgy véli, hogy az egész probléma akörül forog, hogy a kormány a túlburjánzó intézményrendszert és hatásköröket, valamint a költekezését csökkenti-e. Mint fogalmazott, átnézte 2006-os újságcikkeit, és azt látja, hogy akkor ugyanazt írta, mint most internetes blogjában: nem szabad a gazdaságra terhelni az állam túlköltekezését, mert ennek következménye a növekedés leállása. Mostani példaként a társasági adó kedvezményes kulcsának kiterjesztését, az újranyitott vasúti szárnyvonalakat és a gázár-kompenzáció fenntartását említette. Ezek százmilliárdos lyukat ütöttek a költségvetésen - mondta a volt pénzügyminiszter.

Oszkó arról beszélt, hogy a történelem ismétli önmagát: négy éve és most is a kormány először saját népszerűségi mutatóját nézi, aztán a különféle számokat, például a forint árfolyamát. Ennek kapcsán emlékeztetett a Fidesz kampányállítására, hogy a hitelesség egymagában 300 milliárdnyi pluszpénzt hozhat. A gyengülő forint és az állampapírok emelkedő hozama több százmilliárdot vihetnek el - mondta az ex-pénzügyminiszter. Utalt arra, hogy a héten - mint fogalmazott - kifejezetten rosszul sikerült a soros állampapír-kibocsátás, ami az adófizetők pénzéből megy el - mondta.

Magyarország egy éve nem hívja le a soros részletet az IMF és az EU hitelkeretéből - emlékeztetett Oszkó Péter. Az elmúlt időben tapasztalt tárgyalásmegszakadásról úgy vélekedett, hogy a kormány először bejelentette, együtt akar működni az IMF-fel, majd megbukott a vizsgán.

A 2011-re vonatkozó 3 százalékos államháztartási hiány kapcsán leszögezte: az eddigi tárgyalásokon is az IMF volt a rugalmasabb, a vállalás betartását az Európai Bizottság várja el, és ezt nem lehet megváltoztatni. Orbán Viktor ezzel kapcsolatos állítására azt mondta: valóban az EU-tagok zöme a 3 százalék felett áll, de többségük a válság miatt csúszott a vonal fölé, Magyarország pedig 2004 óta nem teljesíti a feltételt.

A Bajnai-kormány pénzügyminisztere szerint Magyarországnak a többi tagállamnál kisebb erőfeszítést kellene tennie a hiány csökkentésére, a GDP 1 százalékára rúgó (ez 260 milliárd forint) konszolidációt kéne elvégeznie.

Ha ezt nem teszi meg Magyarország, arra az esetre Oszkó Péter szerint életbe lép az az uniós döntés, hogy mostantól alkalmazni kell: a megítélt támogatások megvonhatók. Ebben a vitában csak rosszul járhatunk - hangsúlyozta Oszkó Péter az ATV-ben.