Hetilap kereső

franciakoktel.hu írása

A francia fiatalok jelentős többsége az öngondoskodásban látja időskori biztonságának zálogát, nem akar egyedül az állami nyugdíjrendszerre hagyatkozni. A mai harmincasok tudatosabbak mint elődeik, szüleik nemzedékénél nyolc évvel korábban, 37 éves koruk körül megkezdik a felkészülést idős napjaikra. Elsősorban magánnyugdíjpénztárakban, vállalati előtakarékossági számlákon helyezik el megtakarításaikat vagy ingatlanba fektetik pénzüket.

Az AXA biztosító napokban közzétett felmérése szerint a 25-34 évesek 70 százaléka nem bízik a szolidaritási elvre épülő állami elosztó-kirovó nyugdíjszisztéma hosszú távú stabilitásában. Szembetűnő ugyanakkor, hogy a legidősebb aktív korosztály (50 éven felüliek) körében alig több mint 57 százalék, a nyugdíjasok táborában pedig csak 42 százalék számol az állami nyugdíjkassza helyzetének jövőbeli romlásával.

A 2010-es adatfelvételre alapozó vizsgálat feltárta, hogy a fiatalok 92 százaléka elkerülhetetlennek tekinti az előtakarékosságot nyugdíjas éveinek megalapozásához. Tisztában vannak azzal, hogy a francia társadalom elöregedésével párhuzamosan az aktív járulékfizetőknek egyre nagyobb létszámú inaktív réteg nyugdíját kell kitermelnie. Ezt támasztják alá a statisztikai adatok is: a ’80-as évek végén még kettőnél több járulékfizetőre jutott egy eltartott, két évvel ezelőtt már csak 1,45:1 volt az arány, s az előrejelzések azt valószínűsítik, hogy 2030-ra az aktívak és inaktívak száma kiegyenlítődik. Ha a rendszerben addig nem történik valami jelentős változás, óhatatlanul csökkenni fognak a nyugdíjak.



A fiatalok között sokan tartanak attól, hogy járulékbefizetéseikből várható majdani nyugdíjuk akkori szükségleteiknek alig 50 százalékát fogja fedezni Véleményüket alátámasztja, hogy a mai nyugdíjasok közel kétharmada (64 százalék) ítéli elégtelennek járandóságát a tisztességes életszínvonalhoz.

Az öngondoskodásra berendezkedett harmincasok azzal is számolnak, hogy a tavaly elfogadott nyugdíjreformban megszabott 62 éves alsó korhatáron túl is dolgozni fognak. Tudatosságukról tanúskodik, hogy míg a lakosság évente átlagosan 2000 eurót (jelenlegi árfolyamon 520 ezer forintot) takarít meg, a 40 éven aluliak 2400 eurót (630 ezer forintot) tesznek félre. (Igaz, ez még így is alig haladja meg a 4500 eurós uniós átlag felét.)

A hosszú távú tervezés mindenképpen indokolt: az állami nyugdíjkasszából várható nyugellátás jelenleg a beszámított bruttó kereset 54 százalékát teszi ki: a férfiak átlagosan havi 680 eurós, a nők 530 eurós (forintra átszámítva 180, illetve 140 ezres) összegre számíthatnak. Ehhez adódnak hozzá a kiegészítő pénztárakból és egyéb megtakarításokból származó juttatások, amelyekkel együtt a férfiak átlagosan 1600 eurót ( 440 ezer forint), a nők pedig ezer eurót (275 ezer forintot) kapnak havonta.

(Viszonyításképpen: A francia minimálbér 2010-ben bruttó 1350 euró volt, amelyből a munkavállaló 1050 eurót kapott kézhez.)



Kétpilléres nyugdíjrendszer

A francia nyugdíjrendszer kettős alapra épül: a munkáltatók a társadalombiztosításhoz tartozó központi nyugdíjpénztárba befizetendő kötelező alapjárulék mellett a foglalkoztatási ágazatonként szerveződő kiegészítő nyugdíjpénztárakba is kötelezően fizetnek járulékot.

A 38 kiegészítő pénztár egy része állami, egy része pedig magánkézben van. Ebbe a kétszintű rendszerbe tartozik a francia munkavállalók mintegy hetven százaléka.

Minden munkavállalónak lehetősége van a tőkésítési modellen nyugvó egyéni megtakarítási nyugdíjszámlát is vezetni, amelyről nyugdíjba vonulása után kiegészítő nyugdíjat kaphat. Egyes állami nagyvállalatok önálló nyugdíjpénztárral rendelkeznek, a mezőgazdasági alkalmazottak, a katonák vagy a közigazgatásban dolgozók is külön állami kasszához tartoznak, ahol az átlagnyugdíj közel duplája a kétszintű rendszerbe tartozók juttatásának. Jelenleg a franciák 17 százaléka él ezzel a lehetőséggel.

Korábbi cikkünk: A százéveseké a jövő