Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Valószínűleg milliárdokat fizetnének annak, aki évre pontosan meg tudná mondani, mikor következnek be az újabb világgazdasági válságok. Mivel a jövőbelátás nem egzakt tudomány (sőt, nem is tudomány), ezért a legkézenfekvőbb megoldás egy olyan görbe megalkotása, amivel a gazdasági változások jól kimutathatóak. Két nagyon híres ciklust vizsgáltunk meg, és utánajártunk, hogy van-e valóságalapjuk.

A ciklusokkal az a baj, hogy túl sok bennük a relatív dolog, amit rengeteg tényezőhöz lehet viszonyítani. Mit értünk válságon? Mennyivel kell visszaesnie a tőzsdének és a termelésnek? Mekkora régiót kell érintenie? Mekkora az a türelmi idő (év), amivel még igaza lehet a ciklus alkotójának?


K-hullám ötvenévenként

Az egyik leghíresebb ilyen elmélet a Kondratyev-ciklus, vagy más néven K-hullám. Nevét kitalálójáról, a szovjet közgazdász Nyikolaj Kondratyevről kapta. A grafikon megalkotásához elsősorban gazdasági mutatószámokat vizsgált (árak, bérek, ipari termelés alakulása és a kamatszint változása). Az adatok három országra vonatkoztak/vonatkoznak (?): Amerika, Anglia és Franciaország.

A ciklus hosszú, körülbelül 50 éves időszakonként ismétlődik. Ennek vizsgálata roppant nehéz, hisz a kapitalista világban a kormányok 4-8 évente cserélődnek. Amikor 1926-ban nyilvánosságra hozta Kondratyev az elméletét, közeli recessziót jósolt, ami be is következett. (1929).

A probléma azonban a pontossággal van. A fordulópontokra 5-7 év időtartam van megadva, ami egy demokratikus kormányzásban akár több kormányváltást is jelenthet, természetesen csak kivételes esetekben. Így semmilyen pontosabb következtetést nem lehet levonni. Az ezredfordulónál lehet a legjobban érzékeltetni, hogy mennyi is az 5-7 év csúszás.

A grafikon szerint 1998-2000 környékén lett volna a fordulópont. 2001-ben, a New York elleni terrortámadás következtében az amerikai és a világ tőzsdéi is mély zuhanásba kezdtek (például a Dow Futures 145 pontot zuhant). Ez a hivatalos indok. Azonban az amerikai tőzsdék 2001 első felében már esésnek indultak. A rendszer itt hibádzik, ugyanis a tőzsdék emelkedésnek indultak ezután, és csak évekkel később következett be a nagyobb baj.

A másik érdekesség, hogy a ciklushoz semmilyen vonatkozásban nem kapcsolódik a Szovjetunió. 1926-ban 147 millió lakosa volt a kommunizmus őshazájának, Kondratyev mégsem számolt ezzel a térséggel. Bár ez valahol érthető is, hisz az akkori világban ténylegesen az USA, Anglia és Franciaország volt a világ három gazdasági nagymotorja.




Cooper is mellélőtt

Egy másik híres gazdasági-görbe megalkotója Sherry S. Cooper, a BMO (Bank of Montreal) vezető közgazdásza talán még távolabb járt az igazságtól. Amint látható, a válságok közt eltelt időszakok közül 19 (?) (inkább 11) év a legrövidebb és 33 év a leghosszabb. Pontosabban így követik egymást a válságok közt eltelt évek:



1789 - 1815 – 26 év,

1815 - 1844 – 29 év,

1844 – 1864 – 20 év,

1864 – 1893 – 29 év,

1893 - 1926 – 33 év,

1926 - 1954 – 28 év,

1954 - 1973 – 19 év,

1973 - 1997 – 24 év,

1997 – 2025 (?) – 28 év

Inkább:
1997 - 2008 – 11 év

Amint látható, semmilyen periodikusság nem fedezhető fel. Ezért nem lehet olyan következtetéseket levonni, hogy mondjuk az elkövetkezendő száz évben hozzávetőlegesen mikor lesznek válságok. Azt példának okáért nem szabad elfelejteni, hogy a nagy technikai áttörések fellendítik és erősítik a gazdaságot, de utána visszaesés következik, majd megint fellendülés, egyre gyorsabban.

A másik furcsaság, hogy Cooper szerint 2002-2003 óta a gazdaság felívelő ágban van, de előfordulhatnak kisebb visszaesések, amelyek rendkívül rövid ideig tartanak. Mit jelent a rendkívül rövid idő? Egy hónap, egy év, öt év? Mondhatni, hogy ez önfelmentés a felelősség alól. Ugyanis ilyen, nem értelmezhető szavakkal az ember a későbbiekben tisztára moshatja a hírnevét: „Márpedig én úgy értettem, hogy a rendkívül rövid idő akár több év is lehet.”

Cooper értekezése szerint csak az új és innovatív cégek maradhatnak fenn. Azonban nem kell gazdasági messiásnak lenni ahhoz, hogy az ember tudja: a folyamatos fejlődés elengedhetetlen a fennmaradáshoz.

Több makroközgazdászt is megkérdeztünk a ciklusokkal kapcsolatban, hogy ők mit gondolnak az előrejelzésektől.