A kormány utolsó ülésen fogadta el a Körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló kormányrendeletét, a jelenlegi hitelezés gyakorlat szigorítása érdekében. A jogalkotást azonban nem előzte meg egy előzetes hatásvizsgálat – mondta a Bankszövetség tanácsadója a 168 Óra Online érdeklődésre.
- Nem tudjuk, hogy mennyivel fog csökkenni a hitelezés. Erre nincsenek számítások. Több hitel biztosan nem lesz, mint amennyi eddig volt – latolgatja a nyilvánvaló esélyeket Müller János, a Magyar Bankszövetség tanácsadója a 168 Óra Online megkeresésére.
Néhány héttel ezelőtt, október közepén derült ki, hogy a Magyar Nemzeti Bank a hitel szigorítások érdekében kormányzati lépéseket kezdeményezett. Akkoriban egyes bankok azt nyilatkozták, hogy a kezdeményezés a tudtukon kívül történt, nem értesültek a Jegybank és a kormányzat szándékairól. Majd kiderült, hogy a Bankszövetség mégis tudott az előterjesztésről.
Az eltelt időben sikerült a szigorítási szándék jogi kereteit megalkotni, a kormány idei utolsó ülésén kormányhatározatot hozott a körültekintő hitelezés érdekében.
Vihar-álló bankok
Müller János elmondta, hogy a kormányhatározat címében első körben a „Felelős hitelezés” is benne lett volna, majd ezt „Körültekintő hitelezésre” váltották.
-A bankok eddig is felelősen hiteleztek, és az ügyfelek is felelősen viselkedtek – foglalta össze véleményét.
Azzal sem igazán ért egyet a Bankszövetség tanácsosa, hogy - a kormányszóvivői tájékoztató szerint - a bankok „viharállóbbak„ lesznek az intézkedések nyomán.
- Eddig is azok voltak, a térségben a magyar bankok a „legviharállóbbak” voltak – állította.
A kérdésre, hogy a bevezetendő intézkedések vajon milyen mértékben fogják visszavetni a lakossági hitelezést, a szakember nem tudja a választ. Több ok miatt sem: Ilyen jellegű előzetes elemzés, hatásvizsgálat nem készült. Még érződnek a válság hatásai, magas a munkanélküliség. Továbbá a bankok már 2009-ben is drasztikusan kevesebb hitelt folyósítottak.
Ráadásul a bevezetendő intézkedések, korlátozások
„nincsenek nagyon messze a bankok mostani hitelezési gyakorlatától”.
Hitelképesség, az új fogalom
Lehet, hogy a mostani gyakorlat nem esik messze a tervezettől, sőt a kölcsön folyósítását megelőző hitelvizsgálat sem sokban tér el a jövőbeli hitelképességi vizsgálattól. Ma még nem tudjuk pontosan, mert a rendelet végrehajtási utasításai még nem jelentek meg. Egyelőre azok a számok ismertek, amelyek meghatározzák a hitelkérő igazolt jövedelmeinek és a kölcsön értékének arányát.
Törlesztési képesség
Szollár Domokos kormányszóvivő közleménye szerint „a hitelezőknek a saját belső szabályzatukban kell rögzíteniük, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújtanak hitelt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, illetve milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé a hitelfelvételhez.
A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek ún. hitelezhetőségi limitje, vagyis az a forintban megállapított összeg, ami kifejezi a maximális havi törlesztési képességet. A bankok csak olyan hitelt adhatnak, aminek a törlesztőrészlete ezt az összeget nem haladja meg.
Eurohitel esetében a havi törlesztőrészlet nem lehet magasabb az így megállapított hitelezhetőségi limit 80 százalékánál, más devizahitel esetén pedig a 60 százalékánál.”
A változások nyomán a forinthiteleket könnyebb lesz elérni, mint a devizahiteleket. Mivel a szigorítások egyik célja éppen
a forinthitelezés előtérbe helyezése devizahitelezéssel szemben.
Az ingatlan jelzálog kölcsönök az ingatlan értéknek csak 75 százalékáig nyújtanak fedezetet. Euró hitel esetében 60 százalékig, más deviza folyósításkor mindössze 45 százalékig lehet figyelembe venni.
A gépkocsi lízing valamivel nagyobb értékkel számol: a forint alapú hitel esetén 80 százalékos fedezettel, euró hitel esetén 65 százalékkal, más deviza folyósításakor 50 százalékkal.
Jó ügyfelek előnyben!
Nem elég azonban, az hogy ha egy kölcsön igénylőnek van egy értékes ingatlanja. Megfelelő mértékű igazolható jövedelemmel is rendelkeznie kell – nyilatkozta Erdei Tamás a Bankszövetség elnöke egy interjúban.
Annyit érdemes még tudni az új hitelezésről, hogy csak néhány hónap múlva lép életbe. Az autólízing szabályokat és a jelzálog alapú kölcsönökre vonatkozó új előírásokat márciustól alkalmazzák. A hitelképességi előírások viszont csak júniustól lépnek életbe.
HozzászólásokÖsszesen: 2 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!
Az is egy katasztrófa, hogy az embereket jogszabályokkal kell védeni a saját könnyelműségük ellen.
A devizahitelek meg nem csak az árfolyamváltozások miatt emelkedtek meg, hanem folyamatosan a kamatokat is emelték a kezdetihez képest.
Így lehet a fizetőképeseken bevasalni azokat a veszteségeket, amelyeket a nem fizetők okoznak a bankoknak.
Így lett a kezdeti 34 000 ft-ból mára csaknem hatvanezer havonta.
Mivel úgy döntöttünk, hogy nem vállaljuk tovább és kifizetjük a korábbi megtakarításokból (inkább nem veszünk autót), még büntetésül 1,7 % szerződésmódosítási díjat is ki kellett fizetni a hátralévő összeg után.
Ez az, amit végképp nem értek és sokallok.
Jó két éve, egy beszélgetés során felvetődött: mikor robban a magyar hitelbomba? A lakosság gazdasági teljesítmény nélküli hitelnövekedése hatezer milliárd forint volt akkor.
A hitelhez jutás hihetetlenül könnyűvé vált. Autót úgy vettem hitelre, hogy közüzemi számlát kértek csupán.
Hol van fiatalságom felelős hitelgyakorlata? Nem csak a keresetigazolásra gondolok. Nem a szocializmust sírom vissza. Az nem vezet jóra, ha nyakló nélkül vehető fel hitel. A külföldi devizában való lakossági hitelállomány beleszámít az ország külföldi adósságába. A forint árfolyamkockázatáról pedig nem is volt fogalma a többségnek. Ezen a területen sem ért véget a szocializmus a fejekben. Ha jön a végrehajtó, a többség szemében a kormány a hibás.