Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Az átlagnál alacsonyabb bér, magasabb munkanélküliség vár azokra, akik természettudományi képesítést szereznek a hazai felsőoktatásban, így a többi szak átlagánál nagyobb a pályaelhagyók aránya is. A kormány viszont a gazdaság motorjának szánja ezeket a szakokat, így megemelte az államilag támogatott férőhelyek számát. Az [origo] által megkérdezett egykori hallgatók a kevés álláslehetőségre és a túl sok diplomásra panaszkodnak, van közöttük, akiből ügyfélszolgálatos lett, más inkább kocsmanyitással próbálkozik.

Az átlagnál több munkanélkülit termelő egyetemi és főiskolai szakok is jól jönnek ki a kormány felsőoktatási reformjából. Az egyik legtöbb ingyenes képzési helyet kapó természettudományos területen például a tapasztalatok szerint viszonylag magas a saját szakmájukon belül elhelyezkedni nem tudók aránya, alacsony viszont a nettó átlagbér (havi 139,57 ezer forint, ez több mint húszezer forinttal kevesebb az átlagnál). Egy 2007-ben végzettek körében készült kutatás szerint az ebben az évben diplomázók 22,5 százaléka az egyetem után inkább más pályát választott. Egy másik felmérés pedig azt állapította meg, hogy a 2008-ban és 2010-ben természettudományi szakokon végzettek körében 9,3 százalékos a munkanélküliség. Vagyis matematika, fizika, kémia, biológia vagy mondjuk földrajz szakos diploma sem jelent garanciát a pályakezdőknek a jó állásra. A már említett kutatások szerint az összes diplomás 14,4 százaléka nem hasznosítja egyáltalán végzettségét, és nyolc százalékukból lett munkanélküli - írta az Origo.

A felsőoktatási keretszámok átalakításának nagy vesztesei az ingyenes képzési helyeik többségétől megfosztott gazdasági és jogi szakok. Ezek azonban jó választásnak bizonyultak az elmúlt években, az itt végzettek közül jóval kevesebben váltottak pályát, vagy lettek munkanélküliek.

"A kormány fokozatosan emelni kívánja az államilag finanszírozott férőhelyek számát a műszaki és természettudományos képzésben" - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár tavaly júliusban. A január közepén nyilvánosságra hozott 2012-es felsőoktatási keretszámok ennek megfelelnek. Bár a tavalyinál jóval kevesebb, összesen 34 ezer diák képzését fizeti teljes egészében az állam, az átalakítás nagy nyertese az informatikai, a természettudományi és a műszaki képzés lett, összesen 9660 diákkal többen tanulhatnak államilag támogatott formában ilyen szakokon.

"Társadalomtudósok nem tudnak gépeket, mozdonyokat építeni, azokhoz mérnökök kellenek, és alapos természettudományos képzettség, ám ez utóbbiak teljesítménye mögött ott vannak azok az értékek, amelyeket a bölcsészet- és társadalomtudományok hordoznak" - jelentette ki tavaly nyáron Hoffmann Rózsa. Az államtitkár szerint legnagyobb arányban a műszaki, természettudományi és informatikai szakokon fizeti majd az állam a tanulmányok költségét. Szerinte a kabinet "ezáltal bővíteni tudja azoknak a képzéseknek a körét, amelyek vélhetőleg a gazdaság motorjai lesznek".

Sok a munkanélküli végzős a TTK-n

A januárban közzétett keretszámok szerint a felsőoktatási reform nagy nyertese az a négy terület, amelyeken a korábbinál jóval több az ingyenes férőhely: a műszaki (plusz 5910 férőhely), a természettudományi (plusz 1950 férőhely), az informatikai (plusz 1800 férőhely) és a művészeti (plusz 170 férőhely) képzési területek. A plusz férőhelyek egy része nem teljes, hanem csak részleges állami támogatást jelent. Vagyis a hallgatók képzési költségeinek csak a felét állja az állam, a másik felét saját zsebből kell majd fizetniük a hallgatóknak.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai alapján a kormány által támogatott területek közül nem mindegyik tűnik jó választásnak. A DPR 2010-ben és 2011-ben is készített diplomás-pályakövető felmérést. Előbbi során a 2007-ben végzetteket, tavaly pedig a 2008-ban és 2010-ben végzetteket kérdezték online kérdőíveken.

A kutatás szerint természettudományi területen az átlagosnál kevesebb diplomásnak sikerült állást találnia, sokan pedig csak a végzettségüktől eltérő területen tudtak elhelyezkedni. A 2007-ben diplomázók körében 14,4 százalék nem hasznosítja végzettségét a munkája során, természettudományi szakok után azonban ez az arány jóval magasabb, 22,5 százalék. A pályaelhagyás mértéke ennél csupán az agrárképzés területén volt magasabb, 23,9 százalék. A tanulmány pontos számokkal nem szolgál, de a 2008-ban és 2010-ben végzettek körében is átlagon felülinek írja le a pályaelhagyók számát a természettudományi területen.

A munkanélküliek aránya szintén magas a természettudományi szakot végzettek körében: a 2008-ban és 2010-ben végzettek 9,3 százaléka egyáltalán nem talált magának állást, az összes megkérdezett körében csak 8 százalék ez az arány.

Elfogy a türelem és a spórolt pénz

"Nehéz vele melót találni" - mondta az [origo]-nak a geográfusként végzett Norbert. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karán tavaly végzett fiú munkanélküli, pedig nem tartja magát alulképzettnek. Szerinte sok geográfust képeznek - ők százötvenen kezdték -, és kevés állást hirdetnek. Ha hirdetnek, akkor pedig elvárás a két-három év szakmai tapasztalat, ami szerinte pályakezdőként aligha teljesíthető, ráadásul sok helyen ismeretség útján töltik be az állásokat.

"Egy idő után keresgélni kezdtem más munkakörökben is" - mondta, és hozzátette, már a spórolt pénze és a türelme is fogyni kezdett. "Sok helyre elküldtem az önéletrajzomat, de elszomorít, hogy még válaszra sem méltatnak" - mondta. Szerinte egyelőre marad a kivárás, hátha valahonnan pozitív válasz érkezik.

"Van, aki a mai napig árufeltöltő egy közértben" - mesélte egykori csoporttársairól a 2010-ben zoológusként végzett Orsolya. A vele együtt diplomázók közül volt, akinek másfél évig tartott, amíg a szakmájában el tudott helyezkedni, másoknak önkéntes munkával kellett kezdeniük, és jelenleg ő maga sem zoológusként, hanem újságíróként dolgozik. "Látszott az, hogy ennyiünket nem tart el az ország" - mondta. Szerinte pályakezdőként nehéz állást találni, mert a terepmunkákra csak kihalásos alapon lehet bejutni, kutatóként pedig kevés a fizetés.

A kocsma "mindig bejön" - további részletek az Origón.