Hetilap kereső

Lengyel L. László írása

Számunkra is kedvező hatással lesz, ha az eurózóna pénzügyminiszterei végre jóváhagyják a görög csőd elkerülését szolgáló intézkedés-csomagot. Bár az hatalmas veszteséggel jár a hitelezők számára és újabb terheket ró a tagállamokra is, az Európával szembeni bizalom erősödése javíthatja a befektetői hangulatot és a gazdasági kilátásokat egyaránt.

Úgy tűnik, végre megszületnek a többoldalú megállapodások az ellenőrizetlen görög csőd elhárításáról és ezzel - legalábbis egyelőre - elkerülhető lesz az eurózóna felbomlása. Az elhúzódó viták hátterében az áll, milyen feltételek mellett, mennyit hajlandóak a meghatározó országok áldozni erre a célra, és megfelelő garanciákat kapni arra, hogy van értelme megmenteni Athént, és nem feneketlen zsákba öntik a pénzt. A probléma ráadásul nem kezelhető egyszerűen pénzügyi kérdésként, mert mindkét oldalon - a gazdasági következmények mellett - kemény politikai vonatkozásai is vannak.

A sokrétű és bonyolult válságrendezés fő elemei az IMF-EU hitelkeret és segítségnyújtás a feltételrendszerrel együtt, a magánhitelezők és a görög kormány megegyezése, valamint mindezekért cserébe a drasztikus megszorító intézkedések. Az elsőről már hónapokkal ezelőtt megállapodás született, de a 130 milliárd euró keret megnyitása késett, mivel a görögök részben nem hozták meg, részben nem hajtották végre azokat az intézkedéseket, amelyek a költségvetési hiányuk és hosszútávon az adósságráta csökkentéséhez kellenek. Mivel a korábbi, 90 milliárd eurós csomag nem hozott javulást, érthető módon az újabbat csak akkor akarják folyósítani, ha az valóban esélyt ad a kiútra.



A görög parlament a szükséges döntéseket a tiltakozó zavargások ellenére egy hete meghozta és az utóbbi napokban kiegészítette, így elvileg elhárult az akadály a pénzcsap megnyitása elől. A probléma azonban az, hogy a tavasszal új választások lesznek, a jelenlegi kormány biztosan bukik, és kérdés, hogy az utódja betartja-e a kötelezettségeket. Emiatt a hitelnyitásról a végső döntést áprilisra akarták halasztani, hogy a garanciákat már az új garnitúra adja, ennyi idő azonban nemigen van, addigra a helyzet a jelenleginél is sokkal rosszabb lesz. Így aztán minden bizonnyal most döntenek Athén lépéseinek jóváhagyásáról és a hitel folyósításának megkezdéséről.

Ehhez hozzájárul az is, hogy a jelek szerint megegyezés született a magánhitelezőkkel. Ennek lényege, hogy a tartozás felét elengedik, a másik felét pedig jórészt 30 éves kötvényekre konvertálják, amelyek egy hányadára maga az Európai Központi Bank vállal garanciát. Így a magánbefektetők azonnal buknak nagyjából 100 milliárd eurót, de még ez is jobb, mintha mindenre keresztet vethetnének. Ha ezt és a kapcsolódó pénzügyi lépéseket a tervek szerint végrehajtják, 2012 végére Görögország adóssága a jelenlegi 360 milliárd euróról 260-ra csökken, és a maradék 70 százaléka az EU-val, az IMF-fel és közvetlenül vagy közvetve az EKB-val szemben fog fennállni. /A konkrét megoldás ennél jóval bonyolultabb, de a lényege ez./ A görög egyensúlyjavító csomaggal együtt ennek nyomán elérhető, hogy 2020-ra Athén GDP-arányos eladósodottsága 120 százalék közelébe csökkenjen.

Ha a megállapodás minden eleme néhány napon belül véglegesedik és a közvetlen csőd veszélye elhárul, a terv kidolgozóinak reménye szerint a befektetők reakciója kedvező lesz, és az unió gazdasági kilátásai is javulhatnak. A bizalmat erősítheti, hogy az EKB a közelmúltban 500 milliárd eurónyi likviditást öntött az eurózóna bankrendszerébe, részben stabilizálási, részben pedig gazdaságösztönzési célokkal. Tehát ha minden jól megy, a piacok fellélegezhetnek, legalábbis egy időre. Elemzők szerint mindezzel párhuzamban a recessziós kockázatok is mérséklődnek, a legfrissebb prognózisok a korábbi egy százalék felettihez képest most fél százalékos idei visszaesést várnak az eurózónában.

Ha minden a pozitív várakozások szerint történik, abból mi is profitálni fogunk. Mivel a magyar gazdaság húzóereje az idén is az export lesz, ha meghatározó európai partnereink jobban teljesítenek, az minket is kedvezően érint. A finanszírozási kiadásokat is számottevően csökkentheti a javuló befektetői hangulat, és hozzá kapcsolódóan az alacsonyabb kamatok és kockázati felár. Hasonlóképpen a forint erősödése ugyancsak csökkenti az adósságszolgálati terheket, valamint a külső inflációs nyomást. Mindezek együttes hatásaként növekszik az esélye annak, hogy elkerüljük a recessziót és a költségvetési hiánycélt is tartani tudjuk.



Mindez nem kérdőjelezi meg az IMF-EU-hitel-megállapodás szükségességét, törékeny helyzetünk miatt ugyanis az a piacok bizalma és a pénzügyi stabilitásunk hosszútávú biztosítása miatt elengedhetetlen. Pénzügyi-gazdasági jellegű feltételei viszont javulhatnak, és azok teljesítése könnyebbé válhat, továbbá az összege alacsonyabb lehet a sokat emlegetett 15-20 milliárd eurónál. A pozícióink tehát a görög válságrendezés kapcsán javulhatnak, ez azonban nem jelenti azt, hogy az EU vagy az IMF eltekintene a megfogalmazott feltételektől és a későbbi garanciáktól.