Hetilap kereső

Szente László írása

Orbán Viktor a The Wall Street Journalnak adott interjúban elmondta: kész a jegybanktörvény módosítására, és hajlandó megfontolás tárgyává tenni az adózással és az államadóssággal kapcsolatos törvényi változtatásokat is. Ez azonban Hack Péter szerint kevés lesz ahhoz, hogy a magyar törvényhozás február végére elvégezze az IMF-kölcsönhöz szükséges összes jogi módosítást. SZENTE LÁSZLÓ interjúja.

- Napok óta azt olvasom, hogy Orbán látványosan meghátrált, és megadta magát az Európai Bizottságnak. Ez talán részben igaz lehet a Nemzeti Bank esetében, de egyebekben semmilyen konkrét jelét nem látom kapitulációnak. Ön igen?

– Én látom. Szerintem Orbán rájött, hogy olyan rossz helyzetbe lavírozta magát, amelyből csak úgy tud kijönni, ha enged.

– Barrosóval folytatott tárgyalása után Orbán mégis csak lebegő általánosságokat mondott, meg talányos kijelentéseket tett. Például azt, hogy az adatvédelmi biztost illető ügyben „nincs köztünk értékkülönbség”, továbbá, hogy „meg fogjuk találni a módját az Adatvédelmi Hivatal függetlensége megerősítésének”.

– Nem mondhatta, hogy ezt vagy azt fogjuk tenni, mert még nem tudja, mi lesz az, amit a bizottság el tud fogadni. Ezt fogják most uniós szakértők és a kormány jogászai keresni mondatról mondatra, szavanként. És muszáj olyan megoldást találniuk, amely a bizottságnak is megfelel, mert a kormánynak szüksége van az IMF-megállapodásra. Az ország gödörben van, a létra az IMF-nél, de a létra kulcsa az Európai Bizottságnál.

– Az ön számára egyértelmű, pontosan mit vár a bizottság cserébe azért, hogy leállítsa a kötelességszegési eljárásokat?
– A kötelességszegési eljárások egy jéghegynek csak a csúcsát jelentik. Éppen a múlt héten jelentették be, hogy a Velencei Bizottság az Európa Tanács felkérésére több magyar törvényt megvizsgál, például az ügyészségit, az információszabadságról szólót is. Egy héttel ezelőtt pedig Bécsben az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten – amelynek az USA és Kanada is résztvevője az európai országok mellett – felvetődött az egyházügyi törvény és a választójogi törvény is vitatott jogszabályként. Téved tehát, aki azt hiszi, hogy a Nemzeti Bank, az adatvédelmi biztos és a bírák kényszernyugdíjazásának ügye a konfliktusok vége, és hátra lehet dőlni. Azt viszont egyelőre csak találgathatjuk, hogy ebben a három esetben milyen konkrét lépést hajlandó a bizottság elfogadni.

- Változatok azért vannak, nem?

– Vannak. Például az, hogy az adatvédelmi biztos hivatalát újra felállítják.

- In integrum restitutio, ahogy a jogászok mondják, az eredeti állapot helyreállítása? Jóri András visszaül a székébe, elbocsátott munkatársait visszaveszik, és a hivatal működik tovább, mintha mi sem történt volna?

– Úgy van. Ez lehetséges.

- És valószínű is?

– Igen, ha a bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy az ombudsmannak ki kell töltenie a hivatali idejét. És ugyanez érvényes a volt Legfelsőbb Bíróság volt elnökére is.

- Így tehát Baka Andrást neveznék ki a Kúria vezetőjének a jelenlegi elnök helyett? Ezt is valószínűnek tartja?

– Azzal, hogy háttéralkuk lehetségesek. Például formálisan visszahelyezik őket, de ők mégis lemondanak, és cserébe valami kárpótlásban részesülnek. De a hatvankét évesen nyugdíjba küldött bíráknak minden bizonnyal megnyitnak egy lehetőséget arra, hogy tovább dolgozzanak bíróként.

- Ez a lehetőség alighanem az lesz, hogy a bíró hatvankét évesen hosszabbítást kérhet. A kérelméről pedig az Országos Bírói Hivatal vezetője fog dönteni. Vagyis Szájer képviselő felesége és a miniszterelnök feleségének a barátnője, akinek a függetlenségében és elfogulatlanságában legföljebb csak hinni lehet.

– Az igaz, hogy a kötelességszegési eljárás a bírák esetében a foglalkozásbeli hátrányos megkülönböztetés miatt indult, de tudjuk, hogy a bizottság vizsgálja az igazságszolgáltatás átszervezését is.

- Az Európai Bizottság tehát ön szerint hajthatatlan lesz. De ilyen korábban is volt már: tavaly, amikor a médiatörvény ellen emelt kifogást. Aztán megelégedett pár változtatással, s ily módon eurokonform lett az a törvény, amelyről azóta a magyar Alkotmánybíróság mondta ki, hogy több ponton is alkotmányellenes. Pedig ez a bíróság már a volt fideszes politikusokkal is kiegészített testület volt. Nem gondolja, hogy ez az eset kétségeket ébreszthet az Európai Bizottság elkötelezettsége vagy lehetőségei iránt?

– Az biztos, hogy a bizottság lehetőségei korlátozottabbak, mint az itthoniak. És úgy gondolom, még nem dőlt el, hogy amit most az Európai Bizottság tesz, az komoly stratégiai váltás jele-e, vagy pillanatnyi fellángolás.

Az interjút teljes terjedelmében a 168 Óra hetilap legfrissebb számában olvashatják.