3 millió 720 ezer foglalkoztatott, jelentős lakossági hitelfelvétel, növekvő munkanélküliség - ráadásul a kormányzat mozgástere szűk a társadalmi feszültségek kezelésére. Hol lehetne kitörni a válságból?
Minimálbér: tizenháromszor annyi Luxemburgban, mint Bulgáriában
Tizenháromszoros különbség mutatkozik az Európai Unió (EU) tagországai között a minimálbér összegét illetően; a legmagasabb kötelező minimálbért Luxemburgban fizetik, Magyarország a sereghajtók közé tartozik - derül ki az EU statisztikai hivatalának adataiból.
Az Eurostat a 27 tagországból álló EU azon húsz tagállamát vizsgálta, amelyben törvény rögzíti a legkisebb kifizethető havibért.
Az idén januári állapotot tükröző felmérés szerint a legmagasabb összegű minimálbért Luxemburgban fizetik, havi 1642 eurót, a legkisebbet pedig Bulgáriában, 123 eurót. Magyarország a tizenhatodik helyen áll a 270 eurós havi minimálbérével.
Az utolsó csoportban
Az Eurostat három csoportra osztotta a minimálbért alkalmazó uniós tagországokat: a 400 eurónál kisebb, a 400-800 euró közötti, illetve a 800 eurónál magasabb minimálbért előíró országokra. Magyarország az első, kilenc volt szocialista államból álló csoportba tartozik, amelyben az ötödik helyen áll. Magyarországnál magasabb minimálbért fizetnek e csoportban Észtországban (278 euró), Lengyelországban (281 euró), Szlovákiában (296 euró) és Csehországban (306 euró). A második, 400-800 euró közötti minimálbért alkalmazó csoport öt, a legmagasabb, 800 euró fölötti minimális bért előíró országok csoportjába pedig hat állam tartozik: Luxemburg mellett Írország (1462 euró), Belgium (1387 euró), Hollandia (1382 euró), Franciaország (1321 euró) és az Egyesült Királyság (1010 euró).
Az Eurostat az úgynevezett "vásárlóerő norma" (PPS) szempontjából is vizsgálta a minimálbér alakulását. A PPS egy elméleti egység, amely kiszűri az árszínvonal-különbségeket, vagyis egy PPS minden országban ugyanannyi árut és szolgáltatást ér – írta az MTI. A legmagasabb minimálbért így is Luxemburg fizeti (1413 PPS), a legkisebbet pedig Bulgária (240 PPS); Magyarországon 408 PPS értékű a minimálbér. Ezzel Magyarország továbbra is a legkisebb - 500 PPS-nél alacsonyabb értékű - minimálbért előíró országok kilences csoportjába tartozik.
Az emberek 60%-a képtelen bármennyit is félretenni
A magyar lakosság csaknem 60 százaléka egyetlen fillért sem tud megtakarítani egy átlagos évben, Romániában és Lengyelországban ez az arány közel van a 70 százalékhoz - áll az Aviva Életbiztosító által az idei évben készített, az MTI-hez pénteken eljuttatott nemzetközi kutatásában, amely 11 európai országot, köztük a közép-európai régió több államát is vizsgálta, reprezentatív mintavétellel.
Egyedül a cseheknél más a helyzet: ott, hasonlóan a fejlett nyugat-európai országokhoz 30 százalék alatt van azok aránya, akik nem tudnak pénzt félretenni.
Magyarországon a megtakarítani képes válaszadók között kiugróan magas, 80 százalék közeli azok aránya, akik a jelenleginél többet már nem tudnak félretenni jövedelmükből. Az eladósodottság oly mértékű, hogy a tárgyalt közép-európai országokban a lakosság több mint fele, míg Olaszországban és Franciaországban valamivel kevesebb, mint 50 százaléka nem rendelkezik elegendő megtakarítással egy váratlan esemény elhárítására - derül ki a felmérésből.
Korábban felvett hitelek
Az okok között a már meglévő kölcsönök anyagi terhe előkelő helyen áll – írta az MTI. Magyarországon, Csehországban és Romániában a megkérdezettek negyede hivatkozik erre, Franciaországban és Olaszországban közel egyötödük említi a korábban felvett hiteleket. Ezzel összhangban az összes vizsgált országban a lakosság minimum 50 százaléka tartja túl magasnak jelenlegi tartozásának összegét.
Azok között, akik mégis meg tudnak takarítani, Magyarországon 53 százalék véli úgy, hogy pénzét bankban vagy különböző befektetésekben érdemes tartania. Ez egybecseng a fejlett országok lakosságának véleményével: Olaszországban 51, Franciaországban 69 százalék adta ugyanezt a választ. Romániában azonban még mindig jelentős lehet a párnacihában tartott készpénz-mennyiség - vagy a pénzintézetek iránti bizalmatlanság -, hiszen csak 36 százalék választaná a bankokat a megtakarításai kezelésére, míg Lengyelországban és Csehországban ötven százalék közeli ez az arány - derül ki a felmérésből.
Javul a foglalkoztatási helyzet - van honnan, van hová
Elsősorban a turizmus, az építőipar és a mezőgazdaság késő tavasszal és nyáron támasztott fokozott munkaerő-kereslete, azaz szezonális hatás áll a foglalkoztatási adatok elmúlt hónapokban bekövetkezett javulása mögött- vélekedtek az MTI által megkérdezett elemzők csütörtökön.
Barta György, a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zrt. makroelemzője úgy vélte, a munkanélküliség elmúlt hónapokban mért stagnálása, enyhe csökkenése átmeneti, szezonális jelenség; a mutató ősszel várhatóan kétszámjegyűvé válik, és éves átlagban eléri majd a 10,5 százalékot. Ez átlagosan 440 ezer munkanélkülit és mintegy 3 millió 720 ezer foglalkoztatottat jelent - tette hozzá.
Barta György kifejtette: a munkaerő-piac tendenciái jelentős lemaradással követik a reálgazdaság rezdüléseit. Noha a fejlett piacokon már látszanak a fellendülés jelei, a munkapiac késői reakciója lassíthatja a kilábalás ütemét - tette hozzá. Mivel Magyarországon igen korlátozott a fiskális politika mozgástere, így a munkahelymegőrző programok nagyságrendje is messze elmarad a nyugat-európaiakétól.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője kollégájához hasonlóan arra számít, hogy ősszel a munkanélküliség újra növekedésnek indul, és az utolsó negyedévben eléri a 430 ezer főt (10,3 százalékot).
Az eddig végrehajtott létszámleépítéseknél a legtöbb cég azzal kalkulált, hogy 2009 második felétől újra növekedésnek indul a világ- és így a magyar gazdaság is, ezért valamivel kevesebb embertől váltak meg, mint amennyit a termelés-visszaesés indokolt volna - magyarázta Kondrát Zsolt, aki szerint ezért - kedvezőtlen világgazdasági tendenciák esetén - az év második felében újabb elbocsátási hullám is elképzelhető Magyarországon. Ez a leépítési hullám felerősítheti az ősztől kedvezőtlen szezonális hatásokat - tette hozzá.
Az elemző ugyanakkor arra a tendenciára is felhívta a figyelmet, hogy a korábbi arányokhoz képest az állásukat elvesztők egyre nagyobb hányada válik valóban munkanélküli státuszúvá, ahelyett, hogy inaktívként könyvelnék el. Ez tovább növelheti a KSH által publikált mutató szintjét - tette hozzá.
2,5%-os csökkenés
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) júniusi gyorsjelentéséből kiderül: a nyilvántartott álláskeresők száma a hónap végén 549,4 ezer fő volt. Ez az előző hónaphoz képest 2,5 százalékos (14,4 ezer fős) csökkenést mutat. Az álláskeresők száma még májusban – nyolc havi növekedést követően – fordult csökkenésbe, ez a mérséklődés folytatódott tovább júniusban.
A jelentés szerint az álláskeresők számának júniusi csökkenése annak köszönhető, hogy az előző hónaphoz képest jelentősen, 22,1 százalékkal mérséklődött az új regisztrációk száma. Továbbra is sokan kerülnek ki a nyilvántartásból, ami a szezonális hatások mellett elsősorban a közcélú munkaalkalmak bővülésének tudható be - áll a jelentésben.
Minimálbér: tizenháromszor annyi Luxemburgban, mint Bulgáriában
Tizenháromszoros különbség mutatkozik az Európai Unió (EU) tagországai között a minimálbér összegét illetően; a legmagasabb kötelező minimálbért Luxemburgban fizetik, Magyarország a sereghajtók közé tartozik - derül ki az EU statisztikai hivatalának adataiból.
Az Eurostat a 27 tagországból álló EU azon húsz tagállamát vizsgálta, amelyben törvény rögzíti a legkisebb kifizethető havibért.
Az idén januári állapotot tükröző felmérés szerint a legmagasabb összegű minimálbért Luxemburgban fizetik, havi 1642 eurót, a legkisebbet pedig Bulgáriában, 123 eurót. Magyarország a tizenhatodik helyen áll a 270 eurós havi minimálbérével.
Az Eurostat három csoportra osztotta a minimálbért alkalmazó uniós tagországokat: a 400 eurónál kisebb, a 400-800 euró közötti, illetve a 800 eurónál magasabb minimálbért előíró országokra. Magyarország az első, kilenc volt szocialista államból álló csoportba tartozik, amelyben az ötödik helyen áll. Magyarországnál magasabb minimálbért fizetnek e csoportban Észtországban (278 euró), Lengyelországban (281 euró), Szlovákiában (296 euró) és Csehországban (306 euró). A második, 400-800 euró közötti minimálbért alkalmazó csoport öt, a legmagasabb, 800 euró fölötti minimális bért előíró országok csoportjába pedig hat állam tartozik: Luxemburg mellett Írország (1462 euró), Belgium (1387 euró), Hollandia (1382 euró), Franciaország (1321 euró) és az Egyesült Királyság (1010 euró).
Az Eurostat az úgynevezett "vásárlóerő norma" (PPS) szempontjából is vizsgálta a minimálbér alakulását. A PPS egy elméleti egység, amely kiszűri az árszínvonal-különbségeket, vagyis egy PPS minden országban ugyanannyi árut és szolgáltatást ér – írta az MTI. A legmagasabb minimálbért így is Luxemburg fizeti (1413 PPS), a legkisebbet pedig Bulgária (240 PPS); Magyarországon 408 PPS értékű a minimálbér. Ezzel Magyarország továbbra is a legkisebb - 500 PPS-nél alacsonyabb értékű - minimálbért előíró országok kilences csoportjába tartozik.
Az emberek 60%-a képtelen bármennyit is félretenni
A magyar lakosság csaknem 60 százaléka egyetlen fillért sem tud megtakarítani egy átlagos évben, Romániában és Lengyelországban ez az arány közel van a 70 százalékhoz - áll az Aviva Életbiztosító által az idei évben készített, az MTI-hez pénteken eljuttatott nemzetközi kutatásában, amely 11 európai országot, köztük a közép-európai régió több államát is vizsgálta, reprezentatív mintavétellel.
Egyedül a cseheknél más a helyzet: ott, hasonlóan a fejlett nyugat-európai országokhoz 30 százalék alatt van azok aránya, akik nem tudnak pénzt félretenni.
Magyarországon a megtakarítani képes válaszadók között kiugróan magas, 80 százalék közeli azok aránya, akik a jelenleginél többet már nem tudnak félretenni jövedelmükből. Az eladósodottság oly mértékű, hogy a tárgyalt közép-európai országokban a lakosság több mint fele, míg Olaszországban és Franciaországban valamivel kevesebb, mint 50 százaléka nem rendelkezik elegendő megtakarítással egy váratlan esemény elhárítására - derül ki a felmérésből.
Korábban felvett hitelek
Az okok között a már meglévő kölcsönök anyagi terhe előkelő helyen áll – írta az MTI. Magyarországon, Csehországban és Romániában a megkérdezettek negyede hivatkozik erre, Franciaországban és Olaszországban közel egyötödük említi a korábban felvett hiteleket. Ezzel összhangban az összes vizsgált országban a lakosság minimum 50 százaléka tartja túl magasnak jelenlegi tartozásának összegét.
Azok között, akik mégis meg tudnak takarítani, Magyarországon 53 százalék véli úgy, hogy pénzét bankban vagy különböző befektetésekben érdemes tartania. Ez egybecseng a fejlett országok lakosságának véleményével: Olaszországban 51, Franciaországban 69 százalék adta ugyanezt a választ. Romániában azonban még mindig jelentős lehet a párnacihában tartott készpénz-mennyiség - vagy a pénzintézetek iránti bizalmatlanság -, hiszen csak 36 százalék választaná a bankokat a megtakarításai kezelésére, míg Lengyelországban és Csehországban ötven százalék közeli ez az arány - derül ki a felmérésből.
Javul a foglalkoztatási helyzet - van honnan, van hová
Elsősorban a turizmus, az építőipar és a mezőgazdaság késő tavasszal és nyáron támasztott fokozott munkaerő-kereslete, azaz szezonális hatás áll a foglalkoztatási adatok elmúlt hónapokban bekövetkezett javulása mögött- vélekedtek az MTI által megkérdezett elemzők csütörtökön.
Barta György, a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zrt. makroelemzője úgy vélte, a munkanélküliség elmúlt hónapokban mért stagnálása, enyhe csökkenése átmeneti, szezonális jelenség; a mutató ősszel várhatóan kétszámjegyűvé válik, és éves átlagban eléri majd a 10,5 százalékot. Ez átlagosan 440 ezer munkanélkülit és mintegy 3 millió 720 ezer foglalkoztatottat jelent - tette hozzá.
Barta György kifejtette: a munkaerő-piac tendenciái jelentős lemaradással követik a reálgazdaság rezdüléseit. Noha a fejlett piacokon már látszanak a fellendülés jelei, a munkapiac késői reakciója lassíthatja a kilábalás ütemét - tette hozzá. Mivel Magyarországon igen korlátozott a fiskális politika mozgástere, így a munkahelymegőrző programok nagyságrendje is messze elmarad a nyugat-európaiakétól.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője kollégájához hasonlóan arra számít, hogy ősszel a munkanélküliség újra növekedésnek indul, és az utolsó negyedévben eléri a 430 ezer főt (10,3 százalékot).
Az eddig végrehajtott létszámleépítéseknél a legtöbb cég azzal kalkulált, hogy 2009 második felétől újra növekedésnek indul a világ- és így a magyar gazdaság is, ezért valamivel kevesebb embertől váltak meg, mint amennyit a termelés-visszaesés indokolt volna - magyarázta Kondrát Zsolt, aki szerint ezért - kedvezőtlen világgazdasági tendenciák esetén - az év második felében újabb elbocsátási hullám is elképzelhető Magyarországon. Ez a leépítési hullám felerősítheti az ősztől kedvezőtlen szezonális hatásokat - tette hozzá.
Az elemző ugyanakkor arra a tendenciára is felhívta a figyelmet, hogy a korábbi arányokhoz képest az állásukat elvesztők egyre nagyobb hányada válik valóban munkanélküli státuszúvá, ahelyett, hogy inaktívként könyvelnék el. Ez tovább növelheti a KSH által publikált mutató szintjét - tette hozzá.
2,5%-os csökkenés
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) júniusi gyorsjelentéséből kiderül: a nyilvántartott álláskeresők száma a hónap végén 549,4 ezer fő volt. Ez az előző hónaphoz képest 2,5 százalékos (14,4 ezer fős) csökkenést mutat. Az álláskeresők száma még májusban – nyolc havi növekedést követően – fordult csökkenésbe, ez a mérséklődés folytatódott tovább júniusban.
A jelentés szerint az álláskeresők számának júniusi csökkenése annak köszönhető, hogy az előző hónaphoz képest jelentősen, 22,1 százalékkal mérséklődött az új regisztrációk száma. Továbbra is sokan kerülnek ki a nyilvántartásból, ami a szezonális hatások mellett elsősorban a közcélú munkaalkalmak bővülésének tudható be - áll a jelentésben.
A legutóbbi hozzászólásokat szeretném legelöl látni
Köszönet érte köztörvényes kormánynak...
Mi köze ehhez a kormánynak?
Amíg nem akarunk disznóhizlaldát a falunkban, autójavító műhelyt a házunkban, amíg nem akarunk gumiabroncs gyárat a városunkban, addig ez így is marad.
A pénz nem születik, nem a kormány adja, hanem mi termeljük vagy nem termeljük meg...
Mo. 16. a MINIMÁLBÉR tekintetében.A valóságban is annyian élnek minimálbéren, amennyien be vannak jelentve? Ugyan!
Egyszer hallottam egy jót a statisztikára: légből kapott adatok hajszálpontos feldolgozása.Ez most az az eset, csak nem a levegőből, hanem a hamis nyilvántartásból származik az adat.
A válaszadók 25 %-a a kölcsönök visszafizetése miatt nem tud félretenni.
Azt is mondhatnánk, hogy előre hozta a fogyasztását, vagyis nem most teszi félre a pénzét a későbbi fogyasztás érdekében.Erre egy kormány sem kényszerített senkit, de az igaz, hogy voltak igen-igen kedvező lakáshitel-feltételek, amelyekbe sokan könnyelműen belementek, erejükön felül vállalva, túlzottan bizakodva a jövőben.
Azért arról se feledkezzünk meg, hogy a foglalkoztatottság és a minimálbér között van összefüggés. A tőke oda költözik, ahol több profitot hoz, és ezt más tényezők mellett a bér is nagyban befolyásolja. Miért települnek magyar cégek Romániába? Miért költöztek át vállalkozások tőlünk Kínába? Azért, mert ott kisebb a bér. Ha tehát a minimálbér szintjét nem akarjuk csökkenteni, másban kellene jobbnak lennünk.
Nekem erről egy feszítő kérdés jut eszembe.
Miért ér egy vízvezeték szerelő munkája sokkal többet Hollandiában, mint Magyarországon, vagy még rosszabb, Moldáviában? Volt módom összehasonlítani. Mindhárom országban a munkájuk eredményeként víz folyik a falból. A hollandnak a szerszámai talán ügyesebbek, de ezért ő drágább gépparkot tart, ami automatikusan nem növeli az ő bérjövedelemét. Lehet, hogy a moldávnak kéne a legtöbb munkajövedelmet kapni, mert a nehezen beszerezhető anyagokból és kopott, hiányos szerszámmal mégis elkészíti a vezetéket.
Tudom, hogy közgazdasági összefüggés szerint ez bonyolultabb, meg az okos tojások ezt szépen meg tudják magyarázni.
Mondok én erre egy vulgáris okot. A Hollandia kitermelte (gyarmatokról begyűjtötte) gazdagságának alapjait, tőkét (pénz és technológiai) halmozott fel. Ezzel a világpiacon relatív előny szerzett, ezt azóta is jól kamatoztatja. Technológia és pénztőke exportáló országgá vált, mi és a nálunk sokkal szegényebb Moldávia is áttételesen Hollandia és a hozzá hasonló országok felé „kamatot-profitot” termelünk. Minél nagyobb a fejlettségbeli (gazdagságbeli) különbség, relatíve annál nagyobb részt visz el a munkajövedelemből a „kamat-profit” elvonás. Ez egyúttal a legnagyobb gátlója is a szegényebb országok felzárkózásának, a jövedelem és életszínvonal közeledésében. Az EU-s csatlakozás ellenére sem látszik annak perspektívája, hogy valaha is beérjük például az osztrák sógorokat, nem hogy Hollandiát.
Ez a relatív hátrány magával hozza majd minden lemaradó országban az állami és magán szektor permanens eladósodását.
Az meg még nagyobb szégyen, hogy a szlovákok és lengyelekhez képest is hátrább kerültünk ebben a jövedelem differenciálódásban.
Ne feledkezzünk meg Hollandia esetében a mezőgazdaságról sem, amely a munkaigényen alapszik! Nem búzát, kukoricát és repcét erőltetnek a földeken, hanem virágot, zöldséget...
A magyar gazda erre nem hajlandó!
Ja, még csak egyet! A szlovákok, csehek és lengyelek nem szántották be a gépiparukat, s nem hintették be sóval a helyét...
Predator!
Mondok egyet én is: a magyar se szántotta be a gépiparát, hanem a nyakára telepedett politikus slepp tette meg! A kormánynak pedig RENGETEG köze van hozzá!
Hogyan termeljük meg magunknak a pénzt, ha az állam adó formájában elveszi tőlünk, és idegen bankároknak (IMF) a zsebét tömi vele? El kéne már felejteni a multikat végre, és a magyar kis- és középvállalkozókat támogatni!
Szorgos nép a magyar, el tudja tartani magát. Ha hagyják neki.
a Kormány, az szent igaz, de az Antall kormány!
Nekik köszönhetjük azt, hogy osztrák barátaim lelkendezve mondják: Oroszországot átadtátok nekünk, s ők ma a második legfontosabb kereskedelmi partnerünk...
Jajj Tibi! A belső ipar csak az önkielégítés egyik, bizarr formája! Fejlődni csak a nemzetközi piacon lehet...
Nőlj fel végre!
Ejnye-ejnye nema Bér kicsi((sajna az)) A Pofánk,vágyunk nagy.Teljesiteni nem akar senki??csak kapni felvenni??.
A magyar gépipart az Antall kormány "bölcs" döntései, és a Széles Gábor tipusú privatizálók tették tönkre.Igaz Széles úr komoly segítséget kapott ehhez a magyar önkormányzatoktól, akik a magyar buszok helyett leélt nyugati buszokat vásároltak. HAZAFIASAN! Most aztán kórusban szidják a gonosz kormányt, hogy a településükön nincs munkahely!
A kertészet, a virágtermesztés nem jó, mert állandó munkaerőt igényel, ami aztán ellenőrizhető, nem tud gazduram simliskedni vele.
Anélkül mit sem ér az egész.
Kedves predator,néha olvassa is,ne csak írja a véleményét,mert ellentmond önmagának. Hol nem ér semmit a belső termelés,hol meg az a megváltó erő! El kellene dönteni,mit akarunk. Szerintem a magyar ember nem így képzelte el a "piacgazdaságot",azaz nem gondolta,hogy az abból áll,hogy bennünket kényszerítenek a gyáraink leépítésére,a bányáink bezárására,a mezőgazdasági termékeinket feldolgozó iparunk megszüntetésére. Mert kényszerítettek rá méghozzá zsarolással,pusztán azért,hogy piacokat szerezhessenek. Ezt akkor minden józan ember látta,de nem volt megoldás,ugyanis az ország ugyanilyen gazdasági csődben volt,a pénz a multiknál volt,a liberálisok forszírozták a privatizációt,mert az volt a trendi,na meg az érdekük.
Ja még csak annyit,hogy ön venne házat egy gumigyár,vagy szemétégető szomszédságában? Ja hogy az más,hogy nem önről van szó? Hát így könnyű!