Hetilap kereső

H. L. írása

Valószínűleg gyenge lesz az élénkülés a felzárkózó piacokon és a növekedés korlátozott marad, véli a Világbank egy vezető tisztségviselője. "Eddig nem történt semmiféle jelentősebb gazdaságpolitikai fordulat ezeken a piacokon... A kilábalás gyenge lesz és a növekedés középtávon lassú" - mondta Ngozi Okonjo-Iweala, a Világbank ügyvezető igazgatója egy londoni konferencián, amely a felzárkózó piacok helyzetével és kilátásaival foglalkozik.

A fejlett országokban hamarosan elkezdődik a gazdaság élénkülése. Erre utal, hogy elentősen emelkedik a meghirdetett új pénzügyi munkahelyek száma a londoni Cityben, ahol azonban még mindig sokkal kevesebb az új álláslehetőség, mint egy éve - áll az egyik vezető londoni pénzügyi munkapiac-figyelő cég csütörtöki elemzésében. A Morgan McKinley kimutatása szerint augusztusban - amikor a vakáció miatt egyébként stagnálni szokott a munkaerő-kereslet is - 18 százalékkal több betölthető állás volt a citybeli bankoknál, mint egy hónappal korábban. Ez volt az eddigi legnagyobb havi munkahelyszám-növekedés az idén a londoni bankszférában.

A banki alkalmazotti átlagfizetések gyakorlatilag stagnáltak: az elemzés szerint az átlagkereset évi 50 574 font (15,5 millió forint) volt augusztusban, nominálértéken 0,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A cég szerint 2010-től fokozatosan emelkedni fog a londoni pénzügyi munkakörökben foglalkoztatottak száma, amely - az idei évre várt 295 ezer után - 2012-ben átlagosan 313 ezer lesz. Ez is azonban csak a 1999-ben mért szintnek felelne meg.

A Morgan McKinley elemzése szerint az év végi prémiumszezon közeledtével "kétségtelenül ismét felizzik a vita" a citybeli javadalmazásokról.

A banki prémiumok korlátok közé szorítása volt az egyik fő napirendi pontja a húsz vezető ipari és felzárkózó ország (G20) e hónap eleji londoni pénzügyminiszteri értekezletének, jóllehet a konkrét javaslatok kidolgozását a szakminiszterek a szeptember végi pittsburghi G20-csúcsra hagyták.

Független londoni elemzők szerint ugyanakkor - legalábbis a belátható jövőre - a banki prémiumok kérdését a pénzügyi válság "lerendezte".

További lassulhat a bruttó bérnövekedés

Magyarországon még ennyire sem rózsás a helyzet: a piaci elemzők szerint az év hátralévő részében tovább lassulhat a bruttó bérnövekedés, és folytatódhatnak az elbocsátások is.

A KSH csütörtöki jelentése szerint a legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a bruttó átlagkeresetek az év első hét hónapjában 1,3 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 1,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkeresetek - a fogyasztói árak 3,6 százalékos növekedése mellett - az idén január-júliusban 2,1 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól.

Török Zoltán, Raiffeisen Bank elemzője szerint a KSH adataiból kiolvasható, hogy júliusban különvált a bruttó és nettó bér növekedési dinamikája: az enyhén módosuló személyi jövedelemadó szabályok következményeként a nettó bérnövekedés gyorsabb volt. A növekményt ugyanakkor nagyjából kompenzálta az infláció emelkedése, mivel az áfa-emelés hatására az infláció 4 százalék alatti szintről 5 százalék fölé ugrott júliusban.

3-4%-os reálbér-csökkenés

A reálkeresetek tehát továbbra is csökkennek Magyarországon, és az elemző véleménye szerint ez nem is fog változni az év hátralévő részében. Sőt, mivel az infláció várhatóan tovább fog nőni - az év végén jóval 6 százalék fölött alakulhat -, a bérek tekintetében pedig nem várható érdemi változás, emiatt az év végén várhatóan még nagyobb mértékű lesz a reálbérek visszaesése. Török Zoltán 3-4 százalék körüli reálbér csökkenésre számít az év hátralévő hónapjaiban.

Hozzátette: ebből az következik, hogy a belső kereslet még nagyobb mértékben csökken, ami nem túl jó a gazdasági növekedésre nézve – írta az MTI.

A Raiffeisen Bank elemzője szerint további elbocsátások is várhatók még a következő hónapokban, akár több 10 ezer fővel is csökkenhet a foglalkoztatottak száma a versenyszférában. A KSH adatai szerint az év első hét hónapjában a versenyszférában közel 100 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma. A közszférában ugyan 60 ezerrel nőtt, de ez a közmunka programok eredménye.

A bruttó bérek növekedési üteme továbbra is nyomott, ez azonban a recessziós környezetben nem meglepő jelenség - mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. Hozzátette, hogy a privát szektor rendszeres béreinek növekedéseinél is lassulás látszik, a nettó bérek emelkedése pedig a júliusban életbe lépett adóváltozásokkal van összefüggésben.

Az elemző a bérek alakulásában nem vár érdemi változást a következő hónapokban, véleménye szerint a bruttó bérek növekedési üteme az 1-2 százalékos tartományban marad.

A foglalkoztatottság alakulásával kapcsolatban úgy vélekedett: a munkanélküliségi ráta még emelkedhet valamelyest a következő hónapban, de valószínű, hogy az emelkedés javán már túl vagyunk.

Barta György, a CIB Bank vezető elemzője szintén kiemelte, hogy a magánszférában is lassul a bruttó bérek növekedési üteme, ami kedvezőtlenül hat a háztartások fogyasztására.

Véleménye szerint az adatok azt mutatják, hogy a cégeknek továbbra is erősen kell alkalmazkodniuk a gazdasági környezethez, és a következő hónapokban is szükség lehet a bérek visszafogására, és folytatódhatnak az elbocsátások is.

A bérek alakulása a jegybank felé ugyanakkor azt jelzi, hogy az infláció miatt nem kell aggódni, és ez az elemző szerint teret adhat a további kamatcsökkentésnek.

Megállt a gazdaság fehéredése

Nemcsak, hogy megállt az idén a gazdaság fehéredése, de a fekete-, illetve szürkegazdaságba irányuló mozgás még gyorsabb is lehet a 2008-as javulási ütemnél, így az idén ebből többletbevétele nem származik a költségvetésnek, sőt a mérleg negatív is lehet - áll a gazdaság kifehéredését vizsgáló bizottság negyedik jelentésében.

Ligeti Csák, a bizottság tagja emlékeztetett arra, hogy 2006-2008 között a gazdaság fehéredésének köszönhetően mintegy 200-250 milliárd forint többletbevétel keletkezett.

Megerősítette a helyzet romlását Pataky Péter, a bizottság másik tagja is, aki a feketén foglalkoztatottak számának növekedésére hívta fel a figyelmet, elsősorban a vagyon- és őrzés-védelem területen, illetve egyre inkább a kereskedelemben. Az építőiparban azonban - a szigorú ellenőrzéseknek köszönhetően is - javult a helyzet - jegyezte meg.

Fekete István bizottsági tag az adózási területen az áfacsalásokat, ezeken belül is a körbeszámlázásokat nevezte a feketegazdaság legkritikusabb területének, s ez szerinte nemcsak Magyarországon, de az egész Európai Unióra is igaz.

50 milliárdos kiesés

Becslések szerint az adóbevételek és a tb járulék bevételek elmaradása nagyobb volt, mint amennyit a makropálya módosulása indokolt volna. Becslések szerint az szja, a tb járulék és az áfa esetében is mintegy 50 milliárd forintra tehető az a kiesés, amely nem magyarázható a megváltozott makrogazdasági pályával, így vélhetően a feketegazdaság térnyeréséből származik.

A bizottság szerint néhány intézkedés eltörlése, esetleg lazítása arra utal, hogy a feketegazdaság érdekérvényesítő képessége erősebb az ellen küzdőkénél. Példaként sorolta a napi standolás kötelezettség eltörlése, vagy a készpénzforgalom szabályozásának feloldása.

Ligeti Csák a helyzet javítása érdekében közép és hosszú távon ható intézkedéseket sürgetett, közöttük a korrupció elleni fellépést sürgette. Fekete István pedig példaként az adótudatosság fejlesztését és az adómorál növelését említette, megfelelő ösztönzőkkel és ellenőrzéssel.

Pataky Péter a közbeszerzéseknél a fővállalkozói felelősségi viszonyok szigorítását sürgette. Azt javasolta, hogy a pályázatok elbírálásánál ne lehessen befogadni azokat, amelyekről tudható, hogy azon az áron a feladat csak feketemunkával végezhető el. Ehhez szakmai együttműködésre van szükség - tette hozzá.

A feketegazdaság visszaszorítása egyik legfontosabb elemének nevezte Ligeti Csák a készpénzforgalom visszaszorítását, illetve a pénzmozgások ellenőrzését.

Pataky Péter az MTI kérdésére kifejtette: általában a munkára rakódó terhek csökkentése a gazdaság fehéredésének irányába hat, de kérdésének nevezte, hogy az idén a második félévtől csökkenő munkaadói járulék - idei mértéke miatt - 2009-ben jelentős hatással lehet. Jövőre azonban már segítheti a fehéredést - tette hozzá. Fekete István optimistább volt: úgy vélte, hogy 2010-ben Magyarország az egyik legkedvezőbb befektetési célponttá válhat az 5 százalékpontos járulékcsökkentéssel, amelyet véleménye szerint hamarosan azonos mértékű enyhítésnek kellene követnie.