Hetilap kereső

Lampé Ágnes írása

Volt kidolgozott, végrehajtható terv a nemzeti légitársaság megmentésére, mégis hagyta bedőlni a Malévot a kormány. Miért? Egyesek eszelős dilettantizmust kiáltanak, mások cselszövésről beszélnek. LAMPÉ ÁGNES írása.

„Fideszes szakpolitikusokkal, elsősorban Varga Mihállyal már 2009 őszén egyeztetések kezdődtek, és azok egészen a visszaállamosításig, sőt valamivel utána is fennmaradtak. Ennek során a háttérben gyakorta megerősítették, hogy messzemenően támogatják a visszaállamosítást, sőt még a Malév későbbi átalakításával, akár egy kontrollált csődeljárással és új légitársaság indításával kapcsolatos elképzeléseket is.” Így írt Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere február hatodikai blogbejegyzésében. A fenti állításokat Varga Mihály azóta sem cáfolta, ezért hitelesnek fogadjuk el őket. A tárgyalások során az orosz tulajdonos, Abramovics cégét, az Airbridge-et hitelező Vnyesekonom Bank ragaszkodott ahhoz, hogy a kormány utólagos állami garanciát adjon a Malév százmillió eurós tartozására. A követelést a kabinet elutasította, az adósságot részesedéssé konvertálta, így került a magyar államhoz a Malév 95 százalékos tulajdoni hányada.

Oszkó megjegyzi: számítottak rá, hogy a visszaállamosítás után a Malév régiós versenytársai Brüsszelben eljárást kezdeményeznek tiltott állami támogatás miatt. Tudták azt is, a kedvezőtlen határozat csak akkor kerülhető el, ha azonnal hozzákezdenek a cég átalakításához. „Az ehhez szükséges terveket iparági szakértőkkel állítottuk össze, amelyeket leadtunk Brüsszelben, és megkezdtük a végrehajtás első lépéseit is, ideértve például a kollektív szerződés felmondását. Ezzel párhuzamosan pedig forgatókönyvet készítettünk arra az esetre is, ha elkerülhetetlenné válik a Malév működésének leállása, akkor az állam fel legyen készülve, hogy külső befektető részvételével azonnal elindítson egy új légitársaságot.”

Csakhogy Orbánék, amint kormányra kerültek, meggondolták magukat, és nem léptek. Az igazi kérdés az: miért?

Egyes forrásaink szerint a cég utolsó négy napja iskolapéldája annak, hogyan kell kommunikációs eszközökkel csődbe taszítani egy légitársaságot. Vagyis Orbánék tudatosan mészárolták volna le a Malévot?

– Nincs ebben tudatosság, csak eszelős dilettantizmus – reagál Pető György légügyi szakértő, az EasyJet egykori regionális igazgatója. – Árulkodó jel, hogy a Malév vezérigazgatója, Limburger Lóránt a mai napig nem találkozott a fejlesztési gigatárcát felügyelő miniszter asszonnyal, Németh Lászlónéval.

Ebben nincs egyedül Lim-burger, ugyanis Németh Lászlóné emlékezetes parlamenti bemutatkozása óta láthatatlan, a Malév bedőlése is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy előcsalogassa.

A tudatosság elméletét látszik viszont erősíteni, hogy a Malévot az említett „kommunikációs fogások” okozta gyors bizalomvesztés lökte végképp a szakadékba. Vegyük sorra ezeket a gyilkos lépéseket. Először Budai Gyula elszámoltatási kormánymegbízott állt elő a Malév helyzetét összegző Fehér könyvvel. Ebben az Abramovics-féle „erőltetett privatizációra” utalva azt állította: „A feltárt tények több esetben is okot szolgáltathatnak az ügyészségi feljelentésre.” Pár nap múlva, január kilencedikén Brüsszel – az oszkói jóslatnak megfelelően – nyolcvannyolcmilliárd forintos büntetést szabott ki a Malévra, tiltott állami támogatás miatt. Tovább növelte a bajt, hogy Berényi János, a Malév igazgatóságának elnöke január harmincadikán bejelentette: a cég tevékenységének finanszírozása január végén ellehetetlenül. Mi több, felkérte a menedzsmentet, hogy a folyamatos működés érdekében készítsen likviditási tervet.

– Mindez kommunikációs szempontból egészen elképesztő – véli Pető.

Szintén még január kilencedikén egy kormányrendelet stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a Malévot, vagyonfelügyelőt rendelt mellé, és csődvédelem alá vonta.

A kintlévőségeiket féltő Malév-partnerek aggódni kezdtek. Február harmadikán Tel-Aviv nem engedett felszállni egy magyar gépet, egy összegben követelte a járandóságát. Budapesten ekkor született meg a döntés: bezárják a boltot.

– Mindenki azt várta, hogy az állam azon nyomban céget hoz létre, és rögvest újraindítja a légitársaságot. Kezelhetőnek tűnt a helyzet – mondja Óvári Tamás, a Magyar Közforgalmi Pilóták Egyesületének elnöke. – Tavaly decemberben megszavaztak 13,4 milliárd forintot a Malévnak, amiből csak ötmilliárdot fizettek ki, a maradékot január hatodikára ígérték, de nem teljesítettek, hanem vártak a kilencedikén meg is érkező EU-s határozatra a büntetésről. Meggyőződésem, hogy a bedöntés koncepció szerint zajlott.

Az írás teljes terjedelmében a 168 Óra hetilap legfrissebb számában olvasható.

A Malév dolgozóinak felvonulása Budapesten: