Hetilap kereső

168 Óra Online írása

A magyar ügyészség megszüntette a nyomozást Mol-INA-ügyben. A horvát vádhatóság szerint Ivo Sanader 2008-, 2009-ben 10 millió euró kenőpénzt kapott a MOL-tól, hogy a magyarok irányítói jogokat szerezhessenek a horvát olajtársaságban. Hernádi Zsolt, a MOL vezére a helyén maradt, de a horvát ügyészség még mindig kihallgatná.

A Központi Nyomozó Főügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást az úgynevezett MOL-INA ügyben - közölte az ügyészség hétfőn az MTI-vel.

"A beszerzett nagy mennyiségű adatot értékelve, a Központi Nyomozó Főügyészség megállapította, hogy a MOL Nyrt. érdekkörében nem valósult meg a horvát ügyészség által felvetett bűncselekmény" - írták a közleményben.

Tavaly június óta nyomoznak

A horvát államügyészség tavaly júniusi jogsegély kérelmében a MOL Nyrt. igazgatósága elnökének gyanúsítottként történő kihallgatását kezdeményezte a Legfőbb Ügyészségénél. (A Mol igazgatóságának elnöke Hernádi Zsolt, aki egyben a társaság elnök-vezérigazgatója is.)

Polt Péter főügyész közölte: a horvát államügyészég adatai szerint két ciprusi bejegyzésű gazdasági társaság 2009 júniusában – egy svájci bejegyzésű társasággal kötött tanácsadói szerződéseik útján – 10 millió euró "vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanadernek, a Mol INA-vállalat irányítására történő meghatározó befolyásszerzése érdekében".

Magyarország biztonságát veszélyeztetné

Mint a közleményben olvasható, a Legfőbb Ügyészség – a vonatkozó nemzetközi szerződés biztosította lehetőséggel élve – arról tájékoztatta a horvát ügyészséget, hogy a jogsegélykérelemben foglaltakat a magyar ügyészségnek nem áll módjában teljesíteni, mivel az Magyarország biztonságát veszélyeztetné - írta az MTI.

Tekintettel arra, hogy a bűncselekmény megtörténtét kizárni nem lehetett, ezért – a jogsegélykérelmet feljelentésként értékelve – a Központi Nyomozó Főügyészség 2011. július 14-én nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el.



A széles körű nyomozás keretében a főügyészség számos banki- és cégadatot szerzett be, egy ciprusi cég magyarországi kereskedelmi képviseletén házkutatást tartott, okirati bizonyítékokat foglalt le, illetve szerzett be, továbbá több magyar és egy orosz állampolgárt is tanúként hallgatott ki - közölte Keresztes Imre.

A főügyészség a nyomozása során felderítette, hogy az ügyben szereplő, az állítólagos vesztegetési pénzt átadó, két ciprusi bejegyzésű cég sem közvetlenül, sem pedig közvetve nem tartozik a Mol érdekeltségébe. Ezzel szemben mindkét cég egy orosz nagybefektető tényleges érdekeltségébe tartozik - írta. Az ügyészség szerint a Mol a két ciprusi cég közül a Ceroma Holdings Ltd.-vel nem állt üzleti kapcsolatban, míg a Hangarn Oil Products Trading Ltd.-től évek óta vásárol gázolajat.

Tanácsadói szerződések voltak

A nyomozás adatai szerint az említett ciprusi cégek 2009 júniusában valóban tanácsadói szerződéseket kötöttek – összesen 10 millió euró értékben – egy horvát nagybefektető érdekeltségébe tartozó svájci gazdasági társasággal, a Xenoplast&Shipping AG-vel, de ezen szerződések nem kötődnek sem a Mol-hoz, sem annak vezetőihez vagy képviselőihez.

A tanúvallomások szerint a szerződések és a pénzátutalások a Druzsba-Adria olajvezeték kétirányúvá tételét, illetve "az olajvezetékhez kapcsolódó tárolókapacitás bővítését célzó (egyébként eredménytelen) lobbi-tevékenység kifejtését szolgálták a ciprusi cégekben tényleges üzleti érdekeltséggel bíró orosz nagybefektető érdekében" - olvasható.



Cáfolták a horvát vádakat

Közölték, a nyomozás során beszerzett bizonyítékok egyértelműen cáfolták azon két horvát állampolgár – közvetett bizonyítéknak minősülő – tanúvallomását, akiknek a vallomására alapítva kérte a horvát ügyészség a Mol vezérigazgatója gyanúsítotti kihallgatását.

"Fentiek alapján az volt megállapítható, hogy a jogsegélykérelemben foglaltakkal szemben, a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntettük" - írta.

Mindez nem érinti azt a lehetőséget, hogy a szóban forgó pénzeszközöket más személyek, más célok érdekében bűncselekmény elkövetésében használták. Ebben a tekintetben a horvát hatóságok folytatják az eljárást - zárul a főügyész közleménye.

A horvátok nem adják fel

Hernádi Zsolt, a MOL vezérigazgatója továbbra is gyanúsítottként szerepel a volt horvát kormányfő, Ivo Sanader ellen indított vesztegetési eljárásban. A horvát vádhatóság szerint Sanader 2008-, 2009-ben 10 millió euró kenőpénzt kapott a MOL-tól, hogy a magyarok irányítói jogokat szerezhessenek a horvát olajtársaságban.

A pénzt a vád szerint Hernádi Zsolt juttatta el hozzá. A MOL végül meghatározó tulajdonrészt szerzett a horvát cégben. A bíróságon a legutóbbi tárgyaláson bemutatták egy négyperces video felvételt, amelyen Hernádi és Sanader egy étteremben beszélget. A felvételen a két fél átadott egymásnak egy papírlapot, amire előzőleg Sanader valamit felírt. Sanader ügyvédje kifogásolta, hogy a bemutatott anyag egy 2 órás felvétel alaposan megvágott változata.

A horvát ügyészségi szervezet december 20-án közölte: Horvátországban továbbra is vizsgálat folyik Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója ellen, amelynek kapcsán a horvát korrupcióellenes ügyészségi hivatal (USKOK) újabb jogsegélykérelmet juttatott el a magyar hatóságoknak. Akkor azt írták: "a vizsgálat lezáráshoz nélkülözhetetlen" Hernádi Zsolt kihallgatása, ezért december elején ismételt jogsegélykérelemmel fordult a horvát hatóság a magyar igazságügyi szervekhez.

Közölték: "mivel nem teljesült a nemzetközi jogsegélykérelem, és Hernádi Zsolt nem kérdőjelezte meg az ellene folyó eljárást", a vizsgálatot akkor lehet lezárni, ha az illetékes magyar hatóságok eleget tesznek az USKOK kérésének, vagy a vizsgálatuk eredményéről tájékoztatják a horvát ügyészségi szervet.

Nem távozott a posztjáról

Szakmai körökben múlt év novemberében elterjedt el a hír, hogy a MOL legközelebbi közgyűlésén Hernádi Zsoltnak távoznia kell posztjáról. A találgatások során Fellegi Tamás neve is felmerült, mint a jelenlegi elnök-vezérigazgató utóda. Nem ez az első ilyen híresztelés. Korábban Nyerges Zsolt nevét emlegették, aki a Fidesz háttér embereként ismert. Hernádi azóta sem távozott posztjáról, az ügyészségi nyomozás megszüntetése pedig arra utalhat, hogy mégsem lett kegyvesztett a Fideszen belül.

A Népszavának még novemberben nyilatkozó, neve elhallgatását kérő olajipari szekértő úgy vélte: az INA ügy inkább csak ürügy Hernádi Zsolt eltávolítására. Horvátországban sem Hernádi a per főszereplője, hanem Sanader. A szakértők elmondta: természetesen léteznek megvesztegetési ügyek a nagy nemzetközi cégek gyakorlatában is, amikor különböző üzleti, átutalási formákkal juttatják el a kenőpénzt az "ügyfélnek". Az üzletet azonban semmiképpen sem egy bekamerázott étteremben kötik meg.

A Népszava akkor azt jósolta: az ügy kapóra jöhet Orbán Viktornak, hogy megszabaduljon Hernáditól, aki híresztelések szerint Csányi Sándor OTP vezér embere. Sokan úgy tudják, hogy mára jól kitapintható törésvonal alakult ki a kormányfő és a bankvezér között. A Népszava szakértője szerint a piac veszélyként érzékelné, ha az állami támadás túlságosan erős lenne a MOL ellen. Önmagában Hernádi távozása nem rendítené meg a bizalmat, de ha a többi vezetőt is felállítanák és a helyükre állami "csinovnyikokat" ültetnének az már jelentős károkat okozna. Ez azóta sem történt meg.