2012. február 9. csütörtök - Abigél, Alex. Holnapi névnap: Elvira

A videó lejátszáshoz Flash Player, és engedélyezett Javascript szükséges!

LEGÚJABBAK A ROVATBAN
További cikkeink
LEGÚJABBAK A 168ORA.HU-N
További cikkeink
LEGÚJABBAK A FÓRUMON

Orbán a király !

Kérdőjel - 2012.02.09 22:52

Hát milyen országban élünk?

Dorottya1 - 2012.02.09 21:43

Hogy mik vannak...

Csülök - 2012.02.09 21:35

Társalgó, 2012. február

nonest - 2012.02.09 21:10

A Jobbik Európába

kykicz - 2012.02.09 20:47

MALÉV: The End?

zoja - 2012.02.09 20:42

A jövő emlékei

Qkory - 2012.02.09 19:57

A MALÉV megmentése

Li Taj-po - 2012.02.09 19:56

Az EU és a magyar vir(t)us

piréz - 2012.02.09 19:49

alakul a magyar jövő

straca - 2012.02.09 19:02
OLVASÓINK ÍRTÁK
További cikkeink
LEGOLVASOTTABB CIKKEK
További cikkeink
ORSZÁGOLDALAK HÍREI
168óra - A hetilap
Hetilap kereső
Válassza ki, melyik év lapjaira kíváncsi:
Vagy írja be a keresendő szót, amelyre keresni szeretne:
Kedd, 2010. augusztus 24. 15:31
Gosztola Bernadett írása

Garancia vagy hit?

Mi garantálja, hogy a bio tényleg vegyszermentes?

Ezekre vigyázzon ökotermék vásárlásánál

  • Tetszik:
Miért jobb a biogyümölcs, mint a normál? Mi a garancia, hogy a drágább élelmiszerek egészségesebbek? Ha már bioélelmiszert vásárolunk, ki garantálja, hogy az valóban vegyszermentes? Érdemes a piacon mindenkinek elhinni, hogy a portékája sosem látott permetszert?
A piacokon, boltokban kapható zöldségek, gyümölcsök a vegyszerezés miatt inkább káros hatásúak lehetnek, mintsem kifejezetten egészségesek. Miért is? A termesztés során használt vegyszerek maradványai kimutathatóak, amihez a feldolgozás során tartósítószerek, színezékek, állagjavítók jönnek, majd a tárolás, csomagolás során újabb vegyi anyagokkal érintkezik az élelmiszer.

Gyümölcs, ami káros az egészségre

A szintetikus vegyületek egymással kölcsönhatásba lépve további kockázatot jelentenek. Így talán érthetőbb a hagyományos élelmiszerek okozhatta rémisztő lista: rák, idegrendszeri problémák, szív és érrendszeri megbetegedések, fejlődési rendellenességek, hormonzavar, elhízás, allergia.

A biotermékek ára azért magasabb 20-30 százalékkal a konvencionális termékeknél, mert garantáltan nem tartalmaznak káros vegyszermaradványokat, sem színezékeket, édesítőket, stabilizátorokat, ízfokozókat – tehát teljesen egészségesek, érvel a Biokultúra.hu.

Mitől bio?

Tény, megnövekedett igény van az bioélelmiszerekre, a garancia viszont már kérdéses. Egy gyümölcsöt csak akkor nevezhetünk biogyümölcsnek, ha a termelésénél nem használtak műtrágyát, gyom- és rovarirtót, vegyszeres növényvédőket, ehelyett baktériumalapú biotrágyát és biológiai alapú növényvédő szereket. A hazai gazdaságoknál mindezt a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ellenőrzi rendszeresen, ők adják a biotermeléshez szükséges engedélyt és tanúsítványt is.

Itthon és az Európai Unióban is jogilag szabályozott feltételrendszernek kell eleget tenni, hogy egy termék „öko” jelölésű lehessen. Amelyik gazda ezeknek eleget tesz, a Biokontroll kiadja számára a névre szóló, egyedi azonosítóval ellátott Minősítő Tanúsítványt, mely garantálja, hogy szigorúan ellenőrzött feltételek mellett folyik a termelés, a termék pedig bioként árusítható.

Keressük a címkét

Honnan tudjuk, hogy amiért több pénzt adunk ki, az valóban biotermék? A garancia nem más, mint egy címke. Ezen a címkén ideális esetben az utolsó ellenőrzést végző szervezet nevét és kódszámát találjuk: „Ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó termék, ellenőrizte: (pl.) a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., HU-ÖKO–01".

Ha ellenőrző szervként nem látjuk feltüntetve a Biokontroll Kft. (HU-ÖKO 01), vagy az Ökogarancia Kft. (HU-ÖKO 02) nevét, akkor majdnem biztos, hogy a termék nem egészségesebb, csak drágább. Ráadásul a biogyümölcs nem is feltétlenül szebb, nagyobb a hagyományosnál, hiszen nem génmanipulált. Kétségkívül tény: vannak, akik csupán állítják a termékeikről, hogy az bio, miközben szintetikus adalékokkal teletömött, agyonvegyszerezett, génmanipulált termékeket árulnak. Biztosra tehát csak akkor mehetünk, ha látjuk a címkét, vagy a termelő tanúsítványát.

Az év biogazdásza

Szakadjunk el a szabályozások, EU-s és hazai rendeletek hadától – egyszerűbb dolga van az embernek, ha egy vidéki termelőtől kérdi meg, mi fán terem a biogazdálkodás. Szóval, hogy mi terem a fán, arról az év biogazdászát kérdeztük.

Horváth László nagyobbrészt bodzát, meg szilvát, kisebb részt almát, őszibarackot termel, körtét inkább csak mutatóban. Azt mondja, országosan több mint ezren lehetnek, akik ökogazdálkodással foglalkoznak – hivatalosan 1541-en a Biokontroll szerint. Van, aki 100 négyzetméteren termel, van, aki 1000 hektáron cégként. Ezért is büszke a maga 19 hektáros kisalföldi gazdaságával elért év biogazdásza kitüntetésre, no meg, mert csak nyolc éve állt át – előtte harminc évig konvencionális gyümölcsöt termelt. Horváth úr rendre feljár a pesti ökopiacra árulni, kereskedők is viszik tőle, otthon lekvárt készítenek, hamarosan beindul az egyedi dobozos gyümölcslé, és régóta kerül biogyümölcs a Pilisben levő Gerzson-terápiás központba és bébiétel gyártó cégnek is.

Szóval jól megy, de ahogy az lenni szokott, irigyei mondanak rá kígyót, békát, és gyakran találkozik örök szkeptikusokkal is. Például, akikben felmerül: mi a garancia, hogy egy gazda mondjuk az éj leple alatt nem áll neki permetezni a nagyobb és szebb terméshozam érdekében. Meglehet, ez bizalom és hit kérdése, Horváth úrnak azonban két válasza is van. Az egyik – kezdi –, hogy a Biokontroll bármikor, bárhol szúrópróbaszerűen mintát vehet. Másfelől, az a baktériumkészítmény, amit kijuttathatok, az a nap hatására lebomlik – természetes, hogy naplemente után megyek ki. Vagy például a monília ellen engedélyezett készítmény húsz fok felett perzsel. Nyáron mikor van húsz fok alatti hőmérséklet? Gyakran éjjel sem – mondja.

És mi van a szomszéddal? Köszöni, jól van, ha ez érdekelne, de inkább az, mi van, ha olyan szert használ a földjén, ami a biotelket károsítja. Védőtávolság van köztünk, attól függően, hogy milyen tevékenység folyik a szomszédban – mondja Horváth úr.

Nem a pénzesek, hanem a tudatosak

Az ökoélelmiszerek vásárlói körét feltérképező kutatás szerint a viszonylagos magas árak miatt a törzsvásárlók hatvan százalékát kifejezetten magas jövedelmű, felsőfokú végzettségű, családos vásárlók teszik ki. Különbség van azonban a tudatos vásárlók és a divattrendek követői közt, hiszen egy tudatos vásárló időt és energiát szán arra, hogy speciális csatornákon keresztül szerezze be az egészséges élelmiszereket. A trendkövetők nem járnak bioboltba, ökopiacra, inkább a multik polcairól veszik le a kívánatos csomagolású termékeket.

Horváth László azt mondja, a visszatérő vásárlói közt éppúgy vannak idősek, mint fiatalok, családosok, kismamák, és egyedülállók – tapasztalata szerint nem pénz, hanem felfogás, tudatos döntés kérdése a biotermékek vásárlása. Úgy fogalmazott: nem a pénzesek, hanem a tudatosak jönnek. Szerinte az embereknek a gondolkodásmódjukon, a fejben kell változtatni: az orvosnak fizet, vagy egészségesen táplálkozik. Mindenki maga dönti el, hova viszi a pénzét. – Tény, erről nem is vitatkoztunk.
Korábbi cikkeink a rovatban Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Vissza a lap tetejére
1/5
Olvasta már?
előző
következő

Kapcsolódó cikkek

Hozzászólások
Összesen: 4 db

Legyen Ön a következő, ossza meg velünk véleményét!

A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!

Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!

Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!

öreg innovátor
2010-08-30 16:45:15   #4

A fogyasztó teljesen ki van szolgáltatva, mert nincs saját analitikai laborja. Kell, hogy bízzon valakiben, legalább abban, aki a méréseket és minősítéseket végzi.
A génmanipulás többszöri emlegetése nekem is feltűnt. Ha jól tudom, a kukoricánál az egyetlen EU ország vagyunk, amely még ellenáll a multik nyomulásának, és okosan nem kér a más klimatikus viszonyokra és nálunk nem létező kártevőkre optimalizált hibridből.
Ennek ellenére nem ártana néhány ismeretterjesztő cikk arról, hogy hol a határ a növénynemesítés és a génmanipuláció között. Nem látok éles határt a kettő között. Az egyikre büszkék vagyunk és hungarikumnak tekintjük az eredményeit, a másikat utáljuk, pedig ami a közönség felől látszik, eléggé hasonló: tudományos kutatás eredményeként a korábbiaktól eltérő, valamilyen célból módosított vagy új növényfajták.

Georgeba
2010-08-27 00:48:22   #3

Soha nem értettem miért drágább valami amiből kihagyják a vegyszereket. A semmiért kell többet fizetni.

pibá
2010-08-26 08:51:24   #2

Ezek szerint a szerző tényként kezeli, hogy Magyarországon génkezelt gyümölcsök kaphatóak? Ezek után a cikk többi állítása mennyire megbízható? Vagy igen, vagy nem?

Wilhelmina
2010-08-25 15:12:00   #1

Tudja a fene, hogy bio-e a bio......

1

 

168 óra - A hetilap

Lapajánló

 

Előfizetés

Táncsics Alapítvány
A 168Óra a facebook-on
Hétfő, 2010. november 22. 10:34
BLOG-BLOKK
További blogjaink
A HETILAP CIKKEI
További cikkeink

Szavazás

Nagy-Britannia
Nagy-Britannia
Ausztria
Németország
Olaszország
Franciaország
Oroszország
Svédország
Lengyelország
Országoldalak

Ha kíváncsi, mi történik Európa más országaiban, milyen magyar vonatkozású események vannak, akkor nézzen körül az oldalakon!