Minden harmadik gyerek éhezik, vagy nélkülöz

Az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF jelentése szerint Magyarországon a gyermekek 10,3 százaléka, tehát minden tizedik gyermek relatív szegénységben, vagyis a magyar szegénységi küszöb alatt él, és felnőtt életében is hátránnyal indul.

A gyermekvédelmi szervezet magyar bizottságának sajtóbeszélgetésén ismertették az UNICEF kutatási központjának jelentését, amely a gyermekszegénységet és nélkülözést vizsgálja az iparosodott országokban, összehasonlítva és rangsorolva az államokat - írta az MTI.

Bábel Tamás, az UNICEF magyarországi bizottságának igazgatója kifejtette, a 2009-es adatokat feldolgozó vizsgálatban két módszert alkalmaztak. Az úgynevezett nélkülözési index összeállításakor azt nézték meg, mennyire férnek hozzá a gyermekek 14, a normális élethez szükséges erőforráshoz, például a rendszeres, megfelelő étkezéshez, az Internethez vagy a tanulási lehetőségekhez. Kiemelte: ebből a szempontból Magyarországon minden harmadik gyermek legalább két forrást nélkülözni kénytelen, és a 31,9 százalékos értékkel csak Bulgáriát (56,6 százalék) és Romániát (72,6 százalék) előzi meg a 29 vizsgált európai ország között.

Mint mondta, ezek a gyermekek "fejlődésük legfontosabb időpontjában" nem kapják meg a fontos erőforrásokat, és ez a probléma végigkíséri a következő évtizedeket, gazdasági problémákat okozhat az országban, ha nem kezelik a helyzetet.

Gyurkó Szilvia, a szervezet gyerekjogi szakértője ezzel kapcsolatban közölte, a lista élén Izland áll 0,9 százalékkal, majd Svédország és Norvégia következik.



Bábel Tamás rámutatott, a második mérce a relatív szegénység, vagyis annak vizsgálata, hogy hány gyermek él országa szegénységi küszöbe alatt. Hangsúlyozta, ennek alapján Magyarország a középmezőnyben áll, 10,3 százalékos értékkel.

Gyurkó Szilvia megjegyezte, ebben az összeállításban Izland, Finnország és Ciprus áll a lista elején. Kitért arra is, hogy a szegénység kockázatát növeli, ha egy gyermek szülei munkanélküliek, alacsony iskolázottságúak, és ha a gyerek egyszülős vagy bevándorló családban él.

Bábel Tamás azt mondta, "meg kell fejteni", hogy a Magyarországhoz hasonló helyzetű országokban miért jobbak az eredmények, mert úgy tűnik, ez nem csak a pénz függvénye. Az UNICEF magyarországi szervezete elsősorban a közvéleményt akarja tájékoztatni a helyzetről, és remélik, hogy ezáltal üzenetük eljut a döntéshozókhoz is - közölte. Hozzátette: emellett kezdeményezték az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságánál, valamint az Emberi Erőforrás Minisztériumánál a tanulmányban foglalt újfajta gyermekszegénységi megközelítés megvitatását.

Gyurkó Szilvia is hangoztatta, az eredmények azt bizonyítják, hogy nem csak a pénzen múlik a gyermekszegénység csökkentése, a források elosztása és megfelelő csoportosítása is nagyon fontos. Éppen ezért ideje lenne átgondolni a források elosztását, és olyan alternatív utakat keresni, amelyek nem kerülnek sokba, mégis hatékonyak. Hozzáfűzte: érdemes lenne más országok jó gyakorlatait összegyűjteni.