Nem lepődtünk meg: a Heti Válasz rengeteg kaszált

Tíz fővárosi önkormányzat az elmúlt években több mint százmillió forint közpénzt költött el hirdetésekre, pr-cikkekre a Heti Válasz és a Demokrata hetilapokban, írja a Magyar Narancs az önkormányzatoktól kikért szerződésekre hivatkozva. A Kreatív utánaszámolt a Magyar Narancs állami támogatásának is.

A hetilap azt írja, hogy a Fidesz gazdasági háttéremberének mondott Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó Heti Válasz még 2007-ben indította el a Budai Látkép című havi mellékletet, majd a Fidesz 2010-es önkormányzati sikerei után Pesten is terjeszkedni kezdett, a nevét is megváltoztatták Pest-Budai Látképre. A Heti Válasz havi mellékletében Budavár, Óbuda, Terézváros, Erzsébetváros, Ferencváros, Zugló, Újbuda, Budafok-Tétény és meglepetésként a szocialista vezetésű Angyalföld 2007-től máig áfa nélkül több mint 90 millió forintot utalt át a Heti Válasznak. A Demokratánál már nem voltak ennyire aktívak az önkormányzatok, ott csak Zugló és Hegyvidék költött pénzt, összesen 20,4 millió forintot. A lap megjegyzi, hogy mindegyik önkormányzatnak van saját kerületi lapja is.

A Kreatív Online a Magyar Narancs cikkére reagálva mélyebben utánanézett a témának. A Kantar Media által készített, több mint száz állami vállalat, szerv és minisztérium 2002 és 2011 közötti listaáras költéseit tartalmazó adatsor alapján írták meg a következőket:

A Magyar Narancsnál 2002 és 2010 között az állam listaáron 159 millió forintot költött el, amely éves átlagban 19,9 millió forintot jelent. A felvetésre válaszolva a Fővárosi Önkormányzat ezekben az években 1,62 millió forintot tett a Magyar Narancsba 2002 és 2006 között, azóta egy forintot sem. Mivel ezek listaárak, ezért nem a valós bevételt mutatják, az ennél jóval alacsonyabb, megbecsülni viszont nehéz. A Heti Válasz a szocialista-szabad demokrata nyolc év alatt listaáron 403 millió forintnyi állami forrást kapott, ami évente átlagban 50,4 millió forint. A baloldali 168 Óra hetilapban ugyanezen időszakban az állam listaáron 319,7 millió forintért hirdetett, éves átlagban 32 millió forintért. A szintén baloldali érdekeltségűnek tartott Szabad Földbe 2002 és 2010 között 950 millió forint állami pénz ment listaáron, ami évente átlagban 118,75 millió forintot jelent. A kormányváltás óta 230 millió forintot költött itt az állam - írta az Index a Kreatívra hivatkozva.

A 2010-es kormányváltás után azonban ez a helyzet a listaárak alapján 2011 év végéig: A Magyar Narancsba listaáron 25,9, a Heti Válaszba 380, míg a 168 Órába 18,9 millió forint jutott az állami szektorból listaáron. A Heti Válasz ezen a piacon 2011-ben az állami hirdetések közel 24 százalékát kapta meg, a Magyar Narancs a 0,68, míg a 168 Óra a 0,73 százalékát.

A Heti Válasz részesedése 2002 és 2004 között 1 százalék alatt volt, 2005 és 2009 között többnyire 3-5 százalék között mozgott, kivéve a 2008-as év közel 8 százalékos részesedését. A példányszáma 17 ezres, az olvasottsága a saját állításuk szerint: 95 500 fő olvassa legalább egyszer havonta (2009-es adat). A Nemzeti Médianalízis szerint a lap egy számának olvasottsága 2009-ben 72 ezer volt.

A 168 Óra 2003 és 2009 között viszonylag stabil, 3 százalék körül részesedett az állami költésből. Kiugró év a 2006-os választási év volt közel 6 százalékkal. A kormányváltás óta a költés lecsökkent 1 százalék alá. A Magyar Narancs alig kapott állami reklámpénzt tavaly, 0,68 százalékot, de nekik a baloldali kormányok alatt sem ment sok reklámpénz.

Az állami szektor elosztási rendszerében ebben a médiatípusban 2011-ben még a Kiskegyed-lapcsalád volt erős a maga 15 százalékos részesedésével. Érdekes ugyanakkor, hogy a HVG-lapcsoport (A HVG hetilap és kiadványai) részesedése 2011-ben már csak 4 százalékos volt, részesedéscsökkenése 2005 óta folyamatos, akkor még majdnem 16 százalék volt. A Demokratáról nincsenek adatok a birtokunkban lévő adatsorban.

A Heti Válasz ilyen kiugró részesedése ebben a szegmensben sem az értékesített példányszámra, sem az olvasottsági adatokra vonatkozóan nem igazolhatóak. A MATESZ 2011 IV. negyedévi jelentése szerint a Heti Válasz értékesített példányszáma 18101 volt, a 168 Órának 19706, míg a HVG-nek 59655. A 2009-es olvasottsági adatok ugyan mára változhattak, mindenesetre a Nemzeti Médiaanalízis szerint akkor így nézett ki az egy számra vonatkozó olvasottság: Heti Válasz 72 ezer, 168 Óra 148 ezer, HVG 341 ezer. A Kreatív teljes cikke elolvasható itt.