Hetilap kereső

ger-mania.hu írása

Egy bonni tudományos intézet, a BICC, azt vizsgálja: milyen a súlya és jelentősége a haderőnek az egyes országok társadalmában. Különböző mutatók alapján számítják az úgynevezett militarizálása indexet a világ országaira. Legújabb jelentésükben 149 államról kapunk képet, az elérhető legfrissebb, 2010-es adatok alapján. Az első tíz, leginkább militarizáltnak tekinthető állam között vannak, amelyek említése nem okoz meglepetést, mint pl. Izrael, Szíria, Oroszország vagy Dél-Korea. De az élcsoportba tartozik Szingapúr, Ciprus és Görögország is. Magyarország az alsó középmezőnyben, a 70. hely körül szerepel, tekintettel rendre csökkenő katonai kiadásaira

A német Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Minisztérium támogatta kutatásnál többek között figyelembe veszik, hogyan aránylanak a katonai célú kiadások a nemzeti össztermékhez – illetve az egészségügyi ráfordításokhoz. Felmérik, hogyan alakul a katonai és a fél-katonai alakulatok létszáma a lakossághoz – valamint az orvosok számához. S mérik azt is, mekkora az adott ország nehéz-fegyverzete, lélekszámához viszonyítva. A számításokhoz a stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI), az IMF, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) és a Nemzetközi Stratégiai Intézet (IISS) adataira is támaszkodnak.

A legújabb felmérés tanúsága szerint a tíz, leginkább militarizált ország közül öt a Közel- illetve a Közép-Keleten található, az említettek mellett Jordánia, Kuvait és Szaúd-Arábia. Rajtuk kívül az élcsoportban van még Omán, Bahrein, az Egyesült Arab Emirátusok. Olyannyira, hogy az ismeretesen ugyancsak jelentős katonai erővel rendelkező Irán csak a 32. helyen van. A jelentés rámutat a kézenfekvő tanulságra: a magas fokon militarizált országokban nagyobb a fegyveres konfliktusok, a destabilizáció veszélye – amint ezt az arab tavasz is világosan mutatja.
A szaúdiak egyébként Belorussziától vették át a 10. helyet, az eggyel lejjebb csúszott - ami persze nem jelent lényeges változást. Érdekes, hogy a közép-kelet-európai térségből egyedül Bulgária számít az adott mutatók alapján jelentősen militarizált országnak: 2000-ben még a világ-lista 9. helyén volt, jelenleg a 19.-ik.


Oroszország a 4. leginkább militarizált ország


Jóllehet az Egyesült Államok közel 700 milliárd dolláros katonai költségvetése a legnagyobb a világon, az ország a globális listán csak a 30. helyen szerepel, míg Oroszország tartja a 4. helyet. Figyelemre méltó, hogy a katasztrofálisan eladósodott Görögország ezt hadseregének is köszönheti: a görögök világviszonylatban a 9. helyet foglalják el.

Az afrikai országok militarizálási mutatói (néhány kivétellel, mint Angola, Mauritánia, Eritrea, Dzsibuti), alacsonyak. Hasonló a helyzet Közép- és Dél-Amerikában, bár Chile, Ecuador, Peru és Kolumbia viszonylag erősen militarizált. A többiek helyzete sem jelent azonban békés, biztonságos viszonyokat. Bár Mexikónál alacsony a mutató, ennek fő oka, hogy a kábítószer-bandákkal vívott harcokban kevésbé a hadsereget, mint a rendőri erőket vetik be – ezekre viszont a felmérések nem terjednek ki. Ázsiában Szingapúr a 2.,a Koreai Köztársaság a 7. helyen vezető poszton vannak. Észak-Koreáról nincsenek megbízható adatok, de a bonni szakértők szerint ez a világ legnagyobb mértékben militarizált országa. Kína növekvő katonai kiadásai ahhoz vezethetnek, hogy fokozott mértékben militarizálódnak a térség más országai – mutatnak rá a német elemzők.


További írásokat olvashat Németországról a www.ger - mania.hu honlapon