Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Románia gazdasága 4 százalékkal visszaesik idén, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött hitelmegállapodás feltételezése szerint, mondta a Román Nemzeti Bank elnöke, Mugur Isarescu. Az Ecostat prognózisa szerint az idén 4,1 százalékkal csökken, jövőre 0,1 százalékkal nő a magyar bruttó hazai termék (GDP), miközben az éves infláció 2009-ben 3,4 százalékra, jövőre 2,8 százalékra csökken a tavalyi 6,1 százalékról - mondta Belyó Pál, az intézet főigazgatója az első negyedévi Monitor megjelenése alkalmából.

– A mínusz 4 százalék a kölcsönprogramban lévő becslés, egyszersmind a legrosszabb forgatókönyv - mondta Isarescu újságíróknak. A program feltételezése szerint jövőre 0-1 százalék között növekedhet Románia hazai összterméke (GDP).

A központi bank elnöke úgy vélte, hogy az inflációt jelenleg kevésbé a GDP alakulása, inkább a lej árfolyama határozza meg, és szerinte ebből szempontból a lej euróárfolyama mostantól "fenntartható sávban" marad.

Hasonlóan vélekedett a román pénzügyminiszter, Gheorghe Pogea is.

– Az EU-val és az IMF-fel aláírandó hitelmegállapodás el fogja riasztani a devizapiaci spekulánsokat - mondta Pogea újságíróknak.

A lejt bizonyára támogatni fogja az is, hogy a válság hatására, főleg a csökkenő import miatt idén javul a folyómérleg. A román folyómérleg hiánya várhatóan 8-9 százalékra csökken a GDP-hez képest a tavalyi 12 százalékról, mondta Isarescu. Igaz, a hiány finanszírozása is nehezebbé válik, mivel az új működőtőke-beruházások külföldről várhatóan 4-4,5 milliárd euróra csökkennek ebben az évben a tavalyi 8 milliárdról, mondta a Román Nemzeti Bank elnöke.

Románia szerdán megállapodott a Nemzetközi Valutalappal (IMF) egy összesen 20 milliárd eurós, kétéves hitelkeretről, amelyet az IMF, az Európai Unió, a Világbank és más pénzintézetek finanszíroznak.

Románia, miután az IMF igazgatótanácsa hamarosan jóváhagyja a hitelcsomagot, azonnal lehívhat 5 milliárd eurót. Az első részlet valószínűleg július elején érkezik Romániába. A hitelkerethez mintegy 12,95 milliárd eurót az IMF, 5 milliárdot az Európai Unió, 1-1,5 milliárd eurót a Világbank ad, a többit más pénzintézetek, köztük az EBRD.

Az IMF igazgatótanácsa várhatóan május 4-én hagyja jóvá a hitelmegállapodást - írta az MTI.

Magyarország is

Az Ecostat prognózisa szerint az idén 4,1 százalékkal csökken, jövőre 0,1 százalékkal nő a bruttó hazai termék (GDP), miközben az éves infláció 2009-ben 3,4 százalékra, jövőre 2,8 százalékra csökken a tavalyi 6,1 százalékról - mondta Belyó Pál, az intézet főigazgatója csütörtökön az első negyedévi Monitor megjelenése alkalmából.

Az Ecostat szerint az idei első negyedévben 4,3 százalékkal, a második negyedévben 4,4 százalékkal, a harmadik negyedévben 3,8 százalékkal, a negyedik negyedévben 3,9 százalékkal esik vissza a GDP.

Az Ecostat és a Világgazdaság közös reálgazdasági aktivitást jellemző gyorsulási irányadó (GYIA) mutatója márciusban 0,13 százalékos emelkedést jelez februárhoz képest - közölte Cserháti Ilona kutatásvezető. A tíz jelzőszámból hat javulást mutat, ugyanakkor ez feltehetően csak a korábbi mélyrepülés havi korrekciója, trendfordulóról még korai beszélni, hiszen a GYIA mutatója jóval alatta van az előző évi szintnek - tette hozzá.

A lakossági fogyasztás 2009-ben 4,7 százalékkal, a közösségi fogyasztás 3,0 százalékkal csökken, a beruházások 5,7 százalékkal, az export 10,8 százalékkal, az import pedig 12,3 százalékkal zsugorodik - ismertette az intézet prognózisát Belyó Pál.

Az Ecostat az év végére 8-8,5 százalékos alapkamatot vár. Az államháztartás várható GDP-arányos hiánya az idén eredményszemléletben (ESA'95) 2,9 százalék lesz, 26.166 milliárd forintos nominális GDP mellett - tette hozzá a főigazgató.

Miközben az Európai Unió országainak többségében nő az államháztartási hiány és a legnagyobb országok közül Nagy-Britanniában, Németországban és Franciaországban kisebb vagy nagyobb mértékben meghaladja a GDP arányosan előírt három százalékot, addig Magyarországon a trend csökkenő, és valószínűleg sikerül tartani a konvergenciaprogramban kitűzött célt - elemezte a helyzetet a főigazgató.

Az Ecostat azzal számol, hogy a 2-2,5 százalékponttal romló legújabb makrogazdasági pálya miatt a már eldöntött 210 milliárd forint összegű kiadáscsökkentés mellett további 200-240 milliárdra van szükség.

– A lakosság általában támogatja a reformokat, de nem kíván több adót fizetni, azaz nem pártolja a magasabb áfa-kulcsot és az ingatlanadót, helyteleníti a gyes idejének rövidítését, a nyugdíjkorhatár emelését és a 13. havi nyugdíj elvonását, valamint a kistelepülési önkormányzatok megszüntetést - ismertette a főigazgató annak a kutatásnak az első részeredményeit, amelyet a szükséges reformok kapcsán készített az Ecostat.