Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Tudják, hogy törvénysértő, amit tesznek, de így is a legképtelenebb feltételekkel mondanak fel dolgozóiknak egyes munkáltatók. A válság továbbra is remek „ürügyet” szolgáltat a trükközésre – derül ki a Sonline.hu összeállításából.

A lap által megkérdezett szakemberek szerint a legjellemzőbb, hogy a próbaidővel „játszanak”. Felveszik a dolgozót, majd a próbaidő utolsó napján elbocsátják. Nem kell indokolni, nincs végkielégítés. Aztán jöhet az újabb próbaidős. Van olyan cég, ahol azt mondja az egyik alkalmazott: lassan már az arcokat sem tudja megjegyezni, nemhogy a neveket, olyan gyorsan cserélődnek a munkatársak. Az is megtörtént, hogy közölték a munkatársakkal: néhány hónapig alkalmazzák már csak őket, aztán megszűnik a munkaviszonyuk leépítés miatt. Ám felhívták a figyelmet: aki a következő hónapokban talál munkát magának, az legyen már olyan lojális a céggel, hogy felmond, és nem tart igényt a végkielégítésre.

– Somogyban a nagy cégek jellemzően odafigyelnek arra, hogy az elbocsátások törvényesek legyenek – mondta Svajda József, az MSZOSZ megyei elnöke. – A nagy cégek szakembereket foglalkoztatnak, működnek szakszervezetek, van kollektív szerződés. És pontosan tudják: a legkisebb munkaügyi vétség is azzal járna, hogy kizárnák magukat a pályázatokból. A kisebb cégeknél, vállalkozásoknál nincs ilyen védelem. Svajda József szerint néha az a szabálytalan elbocsátások oka, hogy nem ismerik a törvényeket. Hozzátette: a munka törvénykönyve sem a dolgozóknak kedvez. Hosszú ideje foltozgatják, pedig teljesen újat kellene készíteni. Húsz éve lassan, folyamatosan úgy alakult át, hogy a munkaadói erőfölényt tükrözi.

A Kaposvári Munkaügyi Bíróságon – mint Vadócz Attilától, a Somogy Megyei Bíróság sajtószóvivőjétől a lap megtudta – nem emelkedett a munkaügyi perek száma, tavalyelőtt és tavaly is mintegy négyszáz kereset érkezett. A tapasztalatok szerint az ügyfelek egy része az elbocsátás tényét és jogszerűségét vitatja. Jellemző az is, hogy a jogos járandóságukat szeretnék megkapni a dolgozók. A közelmúlt legemlékezetesebb ügye, amikor a munkaadó kissé tágan értelmezte a felmondásoknál kötelező írásbeliséget, és SMS-ben rúgta ki alkalmazottját. A bíróság nem neki adott igazat.



A jellemző jogsértések közül leggyakrabban azzal találkozik a szakszervezet, hogy az utolsó napon nem számolnak el a munkavállalóval. Volt, aki három hónap után sem kapott semmiféle papírt és egy fillért sem. Sokszor a dolgozók sem ismerik a jogaikat, és azonnal aláírnak bármit. A munkaadók ráveszik őket, hogy közös megegyezéssel szüntessék meg a munkaviszonyt. Az sem ritka, hogy a határozott idejű szerződést korlátlanul kihasználják, évek óta hosszabbítgatják a néhány hónapra kötött szerződéseket. Ez sem törvényes. Olyan panasszal is találkoztak, hogy a munkavállalók nem tudták: fizetik-e utánuk a járulékokat. A tapasztalat az, hogy ahol van kollektív szerződés, ott általában nincs vita az elbocsátáskor sem.