Hetilap kereső

168 Óra Online írása

„Hibernálódnak” a magyar cégek - MFB: Negatív fordulat Magyarországon

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) szerint „hibernálódnak” a magyar cégek: a kedvezőtlen körülmények miatt passzív működésre rendezkedett be a vállalati szektor nagyobbik hányada - írta a Szakszervezetek.hu .

Magyarországon 2011 őszén kétéves csúcsra - 30 százalékra - emelkedett azon vállalatok aránya, amelyek a folyó költségek fedezését sem tudták saját forrásból biztosítani - állapította meg az MFB Zrt. legfrissebb, 2011 őszén készült céges felmérése. E mutató 2009 derekán 48 százalék volt, azóta azonban 30 százalék alatt mozgott. Ráadásul 2009 nyara után először süllyedt ismét 50 százalék alá a fejlesztésekhez, bővítésekhez külső finanszírozás igénybevételét tervező cégek aránya, mivel a vállalatok beruházási aktivitása is visszaesett, s összességében passzív működésre rendezkedett be a magyar vállalati szektor nagyobbik hányada. Mindez határozott fordulatot jelez a 2011 tavaszig tartó, folyamatos élénkülést, növekvő beruházási forrásigényt mutató képhez képest.

Forráshiány mindenütt

A cégek alaptevékenységét veszélyeztető forráshiány erősödése az agráriumban már 2011 tavasszal elindult, a másik két szektorban csak 2011. őszére következett be negatív fordulat. A forráshiány általános fokozódását mutatja, hogy 2011. tavasz és ősz között nemcsak a kisvállalatok, hanem a közép- és nagyvállalatok között is megkétszereződött a folyó kiadások fedezésére külső forrásra szoruló cégek aránya.

A megkérdezett vállalatok mintegy kétharmada rendelkezett hitellel az őszi felmérés idején. A mikrovállalkozások között volt a legalacsonyabb (49 százalék), a középvállalatok között a legmagasabb (75 százalék) a hitellel rendelkező cégek aránya. A cégek több mint fele nem igényelt kölcsönt, 39 százalékuk csak forint-, 5 százalékuk csak devizahitel, 4 százalékuk pedig mindkét finanszírozási forma igénybevételét kezdeményezte 2010 ősze és 2011 ősze között, a mintában szereplő vállalatoknál 5 százalék körül alakult az elutasítás aránya.

Az MFB úgy találta, hogy a súlyosbodó forráshiány ellenére a cégek egyre kisebb része tervez forrásbevonást a következő 12 hónapban: miközben 2011 tavaszán még a válaszoló vállalatok egyharmada, ősszel már csak egyötöde állította, hogy biztosan felhasznál külső forrást, s 25-ről 20 százalékra csökkent a valószínűleg forrásbevonók aránya is. Mindez a vállalatok egyfajta „hibernálódását", alacsony aktivitás melletti tartós berendezkedését jelzi.

Már nem is akarnak fejleszteni

A beruházási aktivitás visszaesésével a vállalatok fejlesztési célú forrásigénye a felmérés kezdete óta nem tapasztalt szintre zuhant, míg a forgóeszköz források iránti kereslet meghaladta a 2011 tavaszi csúcsot is: előbbit a vállalatok 22, utóbbit 42 százaléka tervezi a következő egy évben igénybe venni. A vállalati szándékok alapján mind a súlyos forráshiányban szenvedő, mind a beruházásokhoz külső finanszírozás igénybevételére szoruló vállalatoknál a forráskereslet csökkenése várható 2012 őszéig. Mindez a vállalati beruházások dinamizálódásának elhúzódását vetíti előre, s a csökkenő forrásigény várhatóan a „hitel nélküli működés" (creditless growth) felé sodorja a magyarországi vállalati szektort, ami a gazdasági növekedés tartós fékévé válhat.

A mikro- és kisvállalatok között 2011 tavasza és ősze között felére, kétharmadára (26, illetve 38 százalékra) olvadt a forrásbevonást fontolgatók aránya. A különböző finanszírozási csatornákhoz viszonylag könnyebben hozzáférő közép- és nagyvállalati körben nemcsak a forrásellátottság javuló trendje tört meg 2011 tavasza után, hanem a kisebb vállalatokhoz képest korábban még viszonylag élénk forráskeresletben is visszaesés várható: közülük 2011 őszén mintegy 10 százalékponttal kevesebben tervezik külső forrás igénybevételét a következő 12 hónapban, mint fél évvel korábban - írta a szakszervezetek.hu.

Nemcsak a gyenge forintra panaszkodnak

A devizaárfolyamok változása jelentősen rontotta a vállalatok szerint a hitelezési környezetet az utóbbi egy évben, a második legkedvezőtlenebb tendenciát a banki hitelkínálat alakulásában tapasztalták. Tavaly tavasz óta a hitelfeltételek zöme a vállalati tapasztalatok szerint tovább romlott, különösen a devizaárfolyamok alakultak kedvezőtlenül az előző felmérés óta.

A pénzintézetek által támasztott legjelentősebb korlátok közül 2011 őszén a magas kamatokat, a saját erő hiányát és a szűkös hitelkínálatot nevezték meg a magyar vállalatok. Közülük az előző felmérés óta leginkább a saját tőke hiánya fokozódott, s hasonló mértékű akadályt jelent, mint 2009 végén. A mikro-, kis-, közép- és nagyvállalati szegmensben is a magas kamatok blokkolják leginkább a banki hiteltermékek iránti keresletet, előbbi két kategóriában különösen súlyos problémát jelentenek a magas hitelköltségek, s számukra a bankok nyújtotta hitelkínálat szűkösségénél is nagyobb korlátot támaszt a saját erő hiánya.

A válaszadó vállalatok csaknem fele tervez hitelt felvenni (kereskedelmi banktól, MFB-től vagy egyéb pénzintézettől) a következő 12 hónapban, egyharmaduk uniós források igénybevételével, több mint negyedük állami támogatással számol. Fél év alatt a forráskereslet csökkenése következtében valamennyi vizsgált finanszírozási lehetőség veszített népszerűségéből, s a kereskedelmi banki hitelek vonzereje 2009 tele után ismét meghaladja az állami támogatásokét.