Egészségipar, zöld gazdaságfejlesztés, otthonteremtés, üzleti környezet fejlesztés, tudomány és innováció, foglalkoztatás, közlekedés (tranzitgazdaság) – ezek lesznek a kormány elképzelései szerint Magyarország kitörési pontjai. Legalábbis ez derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium által nyilvánosságra hozott 200 oldalas vitairatból, a jövő január 15-én induló új Széchenyi Tervből. Az anyagot másfél év alatt mintegy ötszázan dolgozták ki, a kormány most vitára bocsátja és gazdasági konzultációsorozatot indít róla.
Az anyag alapvetően az Európai Uniótól származó forrásokra támaszkodik (így ahhoz a hazai önrészt igyekszik csak hozzátenni, ezért nem feltétlenül jár az államháztartási egyensúly érdemi romlásával), fő célkitűzése, hogy a következő 10 évben 1 millió új, adózó munkahely jöjjön létre. Amint az várható volt, a program alapvetően a kis- és közepes vállalkozások bevonására, forráshoz juttatására fókuszál majd a munkahelyteremtés elérése érdekében. A kormány tervei szerint a ciklus végéig összesen 1000 milliárd forintot biztosítanak a kkv-szektornak a hazai és uniós összevont forrásokból.
Lényeges ígéret, hogy az eddigi kínálati szemléletű pályázati politika helyett (alapvetően állami szervek, minisztériumok döntötték el a pályázati irányokat) keresleti szemléletű lenne, azaz a vállalkozások, önkormányzatok fejlesztési ötletére számít – írja elemzésében a portfolio.hu. A portál szerint a még szabadon elkölthető (az összes pénz alig egyharmada) bő 1800 milliárd forintnyi uniós forrás mérete miatt a program a pályáztatási rendszer jelentős átalakításától várja a sikert, amelynek három főbb eleme az eddiginél átláthatóbb rendszer, sokkal kevesebb pályázati céllal, a gazdaságfejlesztésre irányuló pályázati pénzek arányának jelentős megemelése és a rövidülő elbírálás, felgyorsított pénzkifizetéssel. A program arra épít, hogy az elmúlt években megfigyelhetőnél jóval nagyobb lesz a pályázati pénzek ún. multiplikátor hatása, azaz egységnyi pályázati pénz több magánforrást „mozgat meg”.
A remények szerint az átláthatóbb pályázati rendszer, a termelésközpontú pénzelosztás (a nem feltétlenül, vagy nem gyorsan megtérülő beruházások helyett) hozzájárulhat ahhoz, hogy a következő években a magyar gazdaság növekedési üteme érdemben gyorsuljon.
- Ne az államháztartási egyensúly legyen a kiinduló pont a gazdaságpolitikában, hanem a gazdaságpolitikai döntések végeredményeként jussunk el az egyensúlyhoz - hangsúlyozta az új Széchenyi Terv mai vitairatának bemutatóján Matolcsy György. A miniszter szerint okosan kell fejleszteni, amely a munkahelyek számának növelésén keresztül bővíti a gazdaságot, ez pedig hozzájárul az egyensúlyhoz. A jövő januárban elinduló új Széchenyi Terv ehhez kínál majd forrásokat, a program horizontja Matolcsy szavai szerint 2030-ig terjed, amelyből a program konkrétan az első évtizedet fedi le.
Matolcsy szavai szerint egy sikeres fejlesztéspolitikával azt lehet majd elérni, hogy a következő években évente mintegy 1-1,5%-kal gyorsabb lehessen a GDP-növekedés a program elindítása nélküli pályához képest. A miniszter tájékoztatása szerint a következő évek főbb gazdaságpolitikai célkitűzései: 1. idei év második fele a pénzügyi konszolidáció időszaka (betartott 3,8%-os GDP-arányos államháztartási hiánycél). 2. 2011-2012-ben szerkezeti átalakítások sorozata. 3. Ezt követően a „gyors növekedésre kell rátérni”, ez igényli a fejlesztési források okos felhasználását.
„Saját forrást nem tervez a gazdasági program mellé, csakis az EU-tól kapott pénzekből akarja finanszírozni elképzeléseit, ráadásul ismét saját klientúrája támogatáshoz jutását könnyíti, ezúttal úgy, hogy gyengíti a pályázási feltételeket. Az új Széchenyi-terv nem más, mint egy hatalmas lufi” – kritizálja az MSZP a kormány terveit.
- Vetítés folyik, mert szükség van az önkormányzati választásoknál egy újabb gumicsontra, amin rágódhat az ország” – idézi Tukacs Istvánt az atv.hu. „Nem nevezném követendő példának, hogy azt hívjuk gazdaságélénkítésnek, hogy átnevezzük az uniós forrásokat. Ez egy nagy semmi, nem munka, teljesítmény, koncepció. Egyértelműen kiderült, hogy nincs több, más forrásuk, mint ami eddig is volt” – mondta a szocialista országgyűlési képviselő, aki azt is vérlázítónak tartja, hogy a Széchenyi-terv már létező projekteket, irányokat folytat, azaz semmi újat nem csinál. Ráadásul most biztosan nem lesz vissza nem térítendő támogatás része, mivel az EU-s forrásokat ekként nem lehet adni.
Tukacs azt is sérelmezi, hogy az új kabinet fellazítja a pályázat elbírálásának korábbi szigorát: „úgy látszik Fellegi úrnak könnyíteni kell ezeken, hogy fékek nélkül oszthassa szét a pénzt. Más kérdés, mit szól ehhez az EU.” A fő cél, hogy eltereljék a figyelmet a kormány tehetetlenségéről, költségvetésének hiányáról és arról, hogy itt csak duma folyik, teljesítmény nincs – összegezte Tukacs a szocialista véleményt.
Az Új Széchenyi Terv hét kiemelt programja közül az LMP támogatja a zöld gazdaságfejlesztést, valamint az energiatakarékosságot szem előtt tartó lakásprogramot, különösen az állami bérlakásépítést, elhibázottnak véli azonban a kormány azon szándékát, amely tranzitgazdasággá alakítaná Magyarországot. A kormány álláspontjával ellentétben szerintük a vállalkozások fejlesztéséhez nem sok pénzre, hanem kiszámítható gazdaságpolitikára, átlátható államra és kevesebb adminisztrációs teherre van szükség.
A Jobbik ellenben biztatónak nevezte a megjelölt célokat, ugyanakkor azokat az infokommunikációs technológiák alkalmazásával, a gyógyászati célú turizmus fejlesztésével, a mezőgazdasági és az élelmiszeriparral javasolja kiegészíteni.
Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke szerint az Új Széchenyi Terv vitaanyagából kiolvasható, hogy az anyag a 7 kijelölt prioritással jól meghatározza a magyar gazdaság előtt álló célokat, a legfontosabb fejlesztési területeket. Az IPOSZ elnöke szerint az Új Széchenyi Tervben a mikro- és családi vállalkozások is fejlesztési forrásokhoz juthatnak. A szövetség üdvözli, hogy a pályáztatási rendszer átalakításával egyszerűbb, könnyebb és gyorsabb lesz a fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás.
Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke, a Kisvállalkozási és Közteherviselési Kollégium elnöke kiemelte: a vitára bocsátott Új Széchenyi Terv patrióta szemléletű, és ezt örömmel fogadják a vállalkozók.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke az MTI-nek hangsúlyozta: pozitívan értékelik a bejelentést, mert a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyhelyzetbe hozásának, illetve hátrányaik ledolgozásának feltétele az, hogy a kormány kiemelten foglalkozzon a szektor helyzetével, jövőjével, fejlődésével.
Keresztesi János, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) informatikai alelnökét idézi a profitline.hu. Ők azt szeretnék, ha a lehető legkisebb bürokráciával működne az új Széchenyi-terv, mivel sajnos, a kkv-knak vannak rossz tapasztalataik például az uniós-forrásokhoz való hozzáférést illetően. Az alelnök szerint a forrásokat is minél hamarabb hozzá kell rendelni a tervhez például azért, mert a válságot követően nem könnyű hitelhez, vagy más pénzügyi forráshoz jutni. Különösen igaz ez az olyan tudásintenzív iparágban, mint a szoftverfejlesztés, ahol Keresztesi János szerint gyakorlatilag lehetetlen külső, uniós vagy banki, illetve pénzügyi befektetői forráshoz jutni. Éppen ezért üdvözli azt a megközelítést, hogy ne betonba és vasba öntsék a pénzt, hanem munkahelyeket hozzanak létre belőle, illetve szellemi termékekbe fektessék. Az alelnök kifejtette, a magyar szoftverfejlesztők sikeresek, jó minőségű munkájukat nemzetközi szinten is elismerik, éppen ezért el kell érni, hogy az ilyen típusú cégeknek is minél több forrás jusson a Széchenyi-tervből.
Az anyag alapvetően az Európai Uniótól származó forrásokra támaszkodik (így ahhoz a hazai önrészt igyekszik csak hozzátenni, ezért nem feltétlenül jár az államháztartási egyensúly érdemi romlásával), fő célkitűzése, hogy a következő 10 évben 1 millió új, adózó munkahely jöjjön létre. Amint az várható volt, a program alapvetően a kis- és közepes vállalkozások bevonására, forráshoz juttatására fókuszál majd a munkahelyteremtés elérése érdekében. A kormány tervei szerint a ciklus végéig összesen 1000 milliárd forintot biztosítanak a kkv-szektornak a hazai és uniós összevont forrásokból.
Lényeges ígéret, hogy az eddigi kínálati szemléletű pályázati politika helyett (alapvetően állami szervek, minisztériumok döntötték el a pályázati irányokat) keresleti szemléletű lenne, azaz a vállalkozások, önkormányzatok fejlesztési ötletére számít – írja elemzésében a portfolio.hu. A portál szerint a még szabadon elkölthető (az összes pénz alig egyharmada) bő 1800 milliárd forintnyi uniós forrás mérete miatt a program a pályáztatási rendszer jelentős átalakításától várja a sikert, amelynek három főbb eleme az eddiginél átláthatóbb rendszer, sokkal kevesebb pályázati céllal, a gazdaságfejlesztésre irányuló pályázati pénzek arányának jelentős megemelése és a rövidülő elbírálás, felgyorsított pénzkifizetéssel. A program arra épít, hogy az elmúlt években megfigyelhetőnél jóval nagyobb lesz a pályázati pénzek ún. multiplikátor hatása, azaz egységnyi pályázati pénz több magánforrást „mozgat meg”.
A remények szerint az átláthatóbb pályázati rendszer, a termelésközpontú pénzelosztás (a nem feltétlenül, vagy nem gyorsan megtérülő beruházások helyett) hozzájárulhat ahhoz, hogy a következő években a magyar gazdaság növekedési üteme érdemben gyorsuljon.
- Ne az államháztartási egyensúly legyen a kiinduló pont a gazdaságpolitikában, hanem a gazdaságpolitikai döntések végeredményeként jussunk el az egyensúlyhoz - hangsúlyozta az új Széchenyi Terv mai vitairatának bemutatóján Matolcsy György. A miniszter szerint okosan kell fejleszteni, amely a munkahelyek számának növelésén keresztül bővíti a gazdaságot, ez pedig hozzájárul az egyensúlyhoz. A jövő januárban elinduló új Széchenyi Terv ehhez kínál majd forrásokat, a program horizontja Matolcsy szavai szerint 2030-ig terjed, amelyből a program konkrétan az első évtizedet fedi le.
Matolcsy szavai szerint egy sikeres fejlesztéspolitikával azt lehet majd elérni, hogy a következő években évente mintegy 1-1,5%-kal gyorsabb lehessen a GDP-növekedés a program elindítása nélküli pályához képest. A miniszter tájékoztatása szerint a következő évek főbb gazdaságpolitikai célkitűzései: 1. idei év második fele a pénzügyi konszolidáció időszaka (betartott 3,8%-os GDP-arányos államháztartási hiánycél). 2. 2011-2012-ben szerkezeti átalakítások sorozata. 3. Ezt követően a „gyors növekedésre kell rátérni”, ez igényli a fejlesztési források okos felhasználását.
„Saját forrást nem tervez a gazdasági program mellé, csakis az EU-tól kapott pénzekből akarja finanszírozni elképzeléseit, ráadásul ismét saját klientúrája támogatáshoz jutását könnyíti, ezúttal úgy, hogy gyengíti a pályázási feltételeket. Az új Széchenyi-terv nem más, mint egy hatalmas lufi” – kritizálja az MSZP a kormány terveit.
- Vetítés folyik, mert szükség van az önkormányzati választásoknál egy újabb gumicsontra, amin rágódhat az ország” – idézi Tukacs Istvánt az atv.hu. „Nem nevezném követendő példának, hogy azt hívjuk gazdaságélénkítésnek, hogy átnevezzük az uniós forrásokat. Ez egy nagy semmi, nem munka, teljesítmény, koncepció. Egyértelműen kiderült, hogy nincs több, más forrásuk, mint ami eddig is volt” – mondta a szocialista országgyűlési képviselő, aki azt is vérlázítónak tartja, hogy a Széchenyi-terv már létező projekteket, irányokat folytat, azaz semmi újat nem csinál. Ráadásul most biztosan nem lesz vissza nem térítendő támogatás része, mivel az EU-s forrásokat ekként nem lehet adni.
Tukacs azt is sérelmezi, hogy az új kabinet fellazítja a pályázat elbírálásának korábbi szigorát: „úgy látszik Fellegi úrnak könnyíteni kell ezeken, hogy fékek nélkül oszthassa szét a pénzt. Más kérdés, mit szól ehhez az EU.” A fő cél, hogy eltereljék a figyelmet a kormány tehetetlenségéről, költségvetésének hiányáról és arról, hogy itt csak duma folyik, teljesítmény nincs – összegezte Tukacs a szocialista véleményt.
Az Új Széchenyi Terv hét kiemelt programja közül az LMP támogatja a zöld gazdaságfejlesztést, valamint az energiatakarékosságot szem előtt tartó lakásprogramot, különösen az állami bérlakásépítést, elhibázottnak véli azonban a kormány azon szándékát, amely tranzitgazdasággá alakítaná Magyarországot. A kormány álláspontjával ellentétben szerintük a vállalkozások fejlesztéséhez nem sok pénzre, hanem kiszámítható gazdaságpolitikára, átlátható államra és kevesebb adminisztrációs teherre van szükség.
A Jobbik ellenben biztatónak nevezte a megjelölt célokat, ugyanakkor azokat az infokommunikációs technológiák alkalmazásával, a gyógyászati célú turizmus fejlesztésével, a mezőgazdasági és az élelmiszeriparral javasolja kiegészíteni.
Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke szerint az Új Széchenyi Terv vitaanyagából kiolvasható, hogy az anyag a 7 kijelölt prioritással jól meghatározza a magyar gazdaság előtt álló célokat, a legfontosabb fejlesztési területeket. Az IPOSZ elnöke szerint az Új Széchenyi Tervben a mikro- és családi vállalkozások is fejlesztési forrásokhoz juthatnak. A szövetség üdvözli, hogy a pályáztatási rendszer átalakításával egyszerűbb, könnyebb és gyorsabb lesz a fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás.
Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke, a Kisvállalkozási és Közteherviselési Kollégium elnöke kiemelte: a vitára bocsátott Új Széchenyi Terv patrióta szemléletű, és ezt örömmel fogadják a vállalkozók.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke az MTI-nek hangsúlyozta: pozitívan értékelik a bejelentést, mert a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyhelyzetbe hozásának, illetve hátrányaik ledolgozásának feltétele az, hogy a kormány kiemelten foglalkozzon a szektor helyzetével, jövőjével, fejlődésével.
Keresztesi János, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) informatikai alelnökét idézi a profitline.hu. Ők azt szeretnék, ha a lehető legkisebb bürokráciával működne az új Széchenyi-terv, mivel sajnos, a kkv-knak vannak rossz tapasztalataik például az uniós-forrásokhoz való hozzáférést illetően. Az alelnök szerint a forrásokat is minél hamarabb hozzá kell rendelni a tervhez például azért, mert a válságot követően nem könnyű hitelhez, vagy más pénzügyi forráshoz jutni. Különösen igaz ez az olyan tudásintenzív iparágban, mint a szoftverfejlesztés, ahol Keresztesi János szerint gyakorlatilag lehetetlen külső, uniós vagy banki, illetve pénzügyi befektetői forráshoz jutni. Éppen ezért üdvözli azt a megközelítést, hogy ne betonba és vasba öntsék a pénzt, hanem munkahelyeket hozzanak létre belőle, illetve szellemi termékekbe fektessék. Az alelnök kifejtette, a magyar szoftverfejlesztők sikeresek, jó minőségű munkájukat nemzetközi szinten is elismerik, éppen ezért el kell érni, hogy az ilyen típusú cégeknek is minél több forrás jusson a Széchenyi-tervből.
A legrégebbi hozzászólásokat szeretném legelöl látni
Úgy megteremthető 10 a hatodikon munkahely, ha tíz év alatt minden háztartási és alkalmi munka (1000 HUF) bejelentést beleszámítanak.
Ha meg nem, a bejelentési alkalmat beszorozzák a "Skinner"-féle állandóval.
(Mint köztudott az az érték, melyet a méréskor kapott számhoz hozzáadunk /kivonjuk/, beszorozzuk /elosztjuk/ a kivánt eredmény eléréséhez)
Már most kétségbe estem, mert "Obscidián"nevű társunk, 50 évig nem szavaz másra, csak az Isteni Fidesz-re. Ezek után nem is tudom érdemes-e a cikkhez hozzászólni. Az alapproblémám az, hogy megéltem aktívként az első Szécheny tervet. Novelláskötetnyi történetet hallottam, a lezsírozástól, a meg nem valósult álombefektetésekig. Igaz viszont legalább Koko jól járt. Kíváncsi lennék, ha a baloldal hasonló anyagaival valaki összehasonlítaná ezt az irományt, mennyi azonosságot találna. Na, nem mintha ezt az utat járták volna az elődök, de illúziókat itt minden politikai alakzat olyan profi szinten tálal, hogy az embernek rögtön vállalkozni támad kedve.
"Mx-Mx-Mx" kedvenc levélíró társam, sajnos két lábbal áll a földön, ezért neki nem adatik meg, az álmodj óriásit jobboldali szöveg. Valahogy az az érzésem, soha nem úgy közelíti meg a dolgot, „mi lenne, ha ötöse lenne a Lottón, hanem a mindennapok megélt tanulságát vetíti előre. Csoda, ha néhányan anarchistázzák?
Végül a sok pozitív jól értesültnek üzenem : Ennyi pénz nem az EU-ban, a világon nincs, amire maguk az új hatalom s.....a után számítanak. Jó lenne, ha legalább maguknak volna földön járó elképzelésük, mert különben nem 1 millió, de 100.000 új unkahely sem létesül 10 év alatt.
Folytatás a kommunikáció lényegéről.
A fidesz nem is titkolta,hogy média párt.Jól emlékszem már 98. előtt elhatározták ezt a váltást,bejött.
Aki azt hiszi,hogy az a sok szlogen,hívószó,szó összetétel,akció és sajtótájékoztató mind Orbán ötlete az alaposan téved.Erre egy tökélyre fejlesztett apparátusa,szinte ipari méretű politikai technológia gyára van a fidesznek.Ez nem összeesküvés elmélet,ezt egy riportban ki is fejtették hogy működik,nyilván elnagyoltan.Ezt a politikát nem lehet szabadonfutó politikusokkal művelni,ez csak központi irányítás mellett hatásos.Tudományos alapossággal megfejtették a társadalom rezdüléseit minden akcióra előre és ez igen hatásos politika.A többi párt ebben még bölcsödés.
Egy dologgal nem számoltak,hatalmon a külvilág,európa rezdülései már nincsenek benne ebbe a technológiába ami a belpolitikához a hatalom megszerzéséhez van igazítva.Példa erre az utóbbi idők bakijai.
Ez lesz a vesztük?Nagy kérdés,de az ország jövője egy nagy talány!!
Csakhogy valahol kell/ene lennie valamiféle gátnak, mert a lufi elég hamar vagy kidurran, vagy leereszt....
Beszélni, hirtverni, mindenki tudna, csakhát az embert sokszor gátolja, az embersége.....
Majd meglássuk, kiknek jár a Széchenyi pénzek....
sejthetö elöre....
ugy gondolom a kényszer vállalkozások szaporitása, magában még semmit sem old meg..legfeljebb arra jó, hogy statisztikát javitson papiron...
Zorro véleményére és saját élettapasztalatomra hivatkozva kijelentem, hogy szerintem aki semmit valamiként ad el, az csaló, hazug, szélhámos - vagy politikus.
Egy dolog biztos.A fidesz olyan kommunikációs csapattal rendelkezik ami talán páratlan a világon.Rájöttek,hogy kommunikációval bármi elérhető.Ez nem újdonság,volt erre már példa a történelemben,lemásolták.Mindenesetre jó lenne tudni kinek az ötlete volt és kik vitték tökélyre ezt a politikai technológiát,amivel a semmivel így tudnak tarolni.
Szégyellje magát az MSZP!
Ha még ötven évig élek, akkor se fogok soha rájuk szavazni.
Erős a gyanúm, hogy valóban csak kommunikációs lufiról, a Széchényi terv örve alatt az EU-s pénzforrások Fidesz-közeli szétosztásáról van szó.
Nem tagadom, hogy a kis- és középvállalkozások nehezebben jutnak fejlesztési hitelhez, nagyobb a hitel kockázata, de ez még nem elég indok a támogatásra, t.i. a sikeres kisvállalkozások fenmaradnak, a nem sikeresek pedig csődbe mennek - ez a kapitalizmus, a piacgazdaság vastörvénye.
A sikeres találmányokat, ötleteket kellene támogatni: azokat a kis- és közepes vállalkozásokat, amelyek a piacon újdonságnak számító, nemzetközi sikert elérő (ilyen-amolyan termékdíjas) termékeket gyártanak, hogy termelésüket bővíteni tudják, exportpiacot nyerjenek, s hogy a találmányt ne kelljen valós értékénél jóval olcsóbb áron külföldi cégnek eladni, amely aztán majd máshol gyártatja, nem itt. (Egy rossz példa: ma a "Győri keksz" tudtommal Lengyelországban készül.) Így lehetne itthon TARTÓSAN munkahelyeket teremteni.
Szóval, tegyük fel jön a pénz az EU-ból.
Mit tudnak piacképesen, mennyi idö alatt stb..termelni a kkv-ék, és hol adják el?
Mit termelnének, feltételezem, hogy a turizmus,termál vizeink fejlesztése nem elég arra, hogy a magyar ipar beinduljon...vagy igen?
Müködö képes lehet-e mondjuk az, hogy 5-10 család öszeállva termel hagymát, paprikát, paradicsomot ellát mondjuk 10 települést, és télen mi lesz velük?
egyáltalán mi az a keresett cikkünk ami felvirágoztatható, és ezidáig csak a pénzszüke volt a gát?
Mi az a termék amivel a világ, vagy az EU picára ki tudunk menni?
Gondolom nem belföldi kereslet az ami Európa elsök közé repit ?
Tud valaki válaszolni?
Meg köszöném.
Attól, hogy az uniós forrásokat átnevezzük Széchenyi-tervvé,még nem változik semmi!
Továbbá a források nagyrészét kkvk-nak adni...az nem fogja jelentősen növelni a foglalkoztatást.
Annak a vállalkozónak,amelyik eddig se fizetett adót,az ezután is tojik majd az adóra.
Ráadásul azt már 70 éve tudva levő a gazdaságban,hogy a Kejnes-i modell csak egy ideig pörgetheti fel a gazdaságot.Mivel belső fogyasztást generál,de ennek is határai vannak.Ráadásul túlpöröghet az infláció is ezáltal.
Orbánék meg csak ezután a marhaság után mennek.
És akkor még nem taglalom(mert már megtették előttem) hogy micsoda mutyikra ad lehetőséget ez a pályáztatási rendszer.
A kkv-k nagyrésze pedig amúgy is életképtelen kényszervállalkozás,vagy pénzmosoda.
Ráadásul megmondták az eu-ban,hogyha lazítani mernek a pályázatok feltételein,akkor nem jön pénz!Ennyi!
Röviden a fidesz rá akarja tenni a kezét a maradék eu-s pénre,hogy kioszthassa a klientúrának.Habzsi-dőzsi lesz majd:)
motomoto
Az volt benne az újdonság, hogy a Széchenyi tervet orbánék bírálták el. Ők adták annak, aki szimpatikus volt nekik. Így épültek pl. 300-400 millióból borpincészetek, de kizárólag jobboldali borászoknak, akik utána ott virítottak a HírTV műsoraiban. Vagy így épült a millenáris parkban egy professzionális stúdió, aminek az volt a feladata, hogy orbán szent tetteit megörökítse az utókornak full HD-ben. Ami akkoriban még drága technológia volt. Stb. stb.
Eközben fel lett újítva az M7-es egy pici szakasza, amit utána újra kellett burkolni mert szar lett. Eközben lett lebundázva a Grippen vásárlás. Eközben lett utaztatva a korona le-fel a Dunán százmilliókért. Eközben lett Felcsutból világváros, miközben ma sincs ott semmi, pont úgy mint előtte. Eközben lett az orbán apuka kőbányája nagyvállalkozássá. Eközben lett az orbánnal cégközösségben levő kis szőlős gazdákból milliárdos nagyvállalkozó, akik uralják egész Tokaj Hegyalját.
Hajrá Magyar!
j;Isten
Ne adj`Isren, ha nem jön az Uniós forrás akkor mi van?
Mi lehet?
Ne tán leutánozza a kormányunk Széchenyi-t? mondjuk a haza a nemzet
érdekében be dobják a vagyonuk valahányadát?
Minden kamara, testület, bizakodó....mindenki reménnyel teli....
nem látom, hogy mi az ami a magyar gazdaságot dinamizálná...szovter, stb..biztos vannak kiváló tudói, de ugy gondolom már világszerte uralja a piacot pár meghatározó cég....
Könnyü ipar...talán lehetne kiszoritani a sok szinte selejtes, igaz aránylag olcsó fogyasztási cikkeket, de a hazai termék drággább, és a belföldi fogyasztás elég-e , eltartja-e , tartósan tudna-e adni munkát??
Ilyen gondolataim vannak....
nem ellen drukkerként, jó volna már valami kézzel fogható, földi, ill. emberközeli valós dologról hallani....
kiváncsian várom, a hozzáértök elemzését.
Az első Széchenyi Terv is lufi volt. Akkor is pontosan ez történt. Egyszerűen átnevezték a korábban már létező pályázati rendszer elemeit és kész. Új gazdaságfejlesztési programként dekralálta az első Orbán kormány. Akkoriban pályázatok írásával is foglalkoztam (ismertem néhány pályázat kormányváltás előtti és utáni szövegét is), és nem értettem, hogy hol az újdonság a Széchenyi Tervben. De az emberek bekajálták, mert minden a tálaláson múlik. A média pedig nem homályosította fel az emebreket.
1. Az Uniós pénzeket nem kötelező adni.
2. Ha nem a meghatározott pályáztatási rendszer elvei alapján történik az elbírálás, nem is adják, ezt Merkel asszony világosan közölte Orbánnal, pár napja. Sajnálom, hogy a magyar média nem írja meg.
3. Az elmúlt hetekben, az Eu. szervezetein keresztül több figyelmeztetést küldött. A legutolsó alkalommal, a banki stressz vizsgálat lefolytatásakor lemodellezték a teljes forráskivonás, plusz a mértéktelen bankadó lehetséges hatásait.
4. Mindezek ellenére, továbbra is vabankot játszani, már több mint ostobaság.