Hetilap kereső

168 Óra Online írása

A mai testületi ülésen foglalkozik Hódmezővásárhely önkormányzata az Erste Bank válaszával, amelyet Lázár János december végi levelére adott. A polgármester azt kívánta elérni, hogy a bank osztozzon az önkormányzattal a svájci frank árfolyamának meglódulásából következő (kötvény)veszteségen - írja az Index.

Hódmezővásárhely − mint kibocsátó − annak idején a kötvény feltételeinek (devizanem, kamatozás) meghatározója is volt, a lejegyzőknek garanciát vállalt a kondíciókban szereplő fizetési feltételek teljesítésére, írja a Napi. A mostani tehermegosztási igény abból a szempontból furcsa, hogy azokban az években, amikor a város nyert a pénzeken, fel sem merült a "terhek megosztása".

Maga Lázár János büszkélkedett 2007 augusztusában, hogy az egy évvel korábban kibocsátott kötvényből származó pénzt befektették, amiből a kamat- és árfolyamkülönbségen több mint egymilliárd forint bevétele származott a városnak. A carry trade még évekig folytatódott: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2009-es jelentése szerint a város közgyűlése 2007 júliusában egyszeri alkalomra szóló, majd novemberben folyamatos megbízást adott a polgármesternek, hogy származékos devizaműveleteket végezzen a kötvénykibocsátásból még rendelkezésre álló összeggel.

Az ÁSZ kimutatása szerint a városnak a származékos ügyleteken, a devizanemek átváltásából származó árfolyamnyereségen és opciós díjbevétel címen 2007−2008-ban további, összesen 1,611 milliárd forint bevétele származott. Időközben − 2008 őszén − viszont beütött a pénzügyi válság, ami miatt az utolsó két év nyereségével arányos vesztesége keletkezett a településnek.

Mivel az árfolyamok azóta sem tértek magukhoz, a kötvénykibocsátás kockázata is megmutatkozik − bár kamatoldalon még mindig kedvezőbbek a devizakötvény-kondíciók, mint egy forintkötvényé. Azt ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a kötvénykibocsátás célja (elvben) nem pénzügyi nyereség volt, a város a fejlesztései eredményéből akarta kigazdálkodni a kötvény − és a többi hitel − ellenértékét.