Az 1906-ban alapított AHF, az egyik legnagyobb amerikai magyar ernyőszervezet, két olyan jelképes lépés megtételét javasolta Pozsonynak, amelynek segítségével elkezdődhetne "az intolerancia bélyegének eltávolítása" - tájékoztatta az MTI-t Bagdy Zoltán, az AHF társelnöke.

A szervezet szerint Szlovákiának hatályon kívül kell helyeznie a Benes-dekrétumok azon cikkelyeit, amelyek kollektív bűnösséggel vádolták a magyarokat a második világháború után és még mindig hátrányosan érintik a magyarokat. Ezenkívül rehabilitálni kell Esterházy Jánost, aki a Magyar Párt vezetőjeként Tiso fasiszta Szlovákiájában a parlament egyetlen olyan tagja volt, aki a zsidók deportálása ellen szavazott 1942-ben, ennek ellenére egy csehszlovák börtönben halt meg.

Az Amerikai Magyar Szövetség a levélben úgy foglalt állást, hogy a magyar kisebbséggel szemben még mindig diszkriminatív politika és intolerancia érvényesül. Az AHF kifejtette: "Szlovákia érthetetlen módon megtagadja a magyaroktól azt a jogot, hogy ténylegesen részt vegyenek a közügyekben, különösen az őket érintő kérdésekben, vagyis más szavakkal az autonómia jogát". A levélben az is olvasható: "védhetetlenek a kisebbség anyanyelvén történő oktatáshoz való jogának korlátozásai".

Az AHF leszögezte: az amerikaiak számára elfogadhatatlan a Szlovákiában tapasztalt megdöbbentő politika és gyakorlat, amely nem egyeztethető össze a demokrácia elveivel és a nyugati értékekkel - írta az MTI. Sőt, államon belüli és államok közötti feszültségeket okoz, amelyek aláaknázzák a régió stabilitását. A szövetség példaként említette Ján Slotának, a koalíciós Szlovák Nemzeti Párt elnökének idegengyűlölő, antiszemita és magyarellenes kitöréseit. Az AHF szerint teljességgel érthetetlen, hogy a kormány miért tűri el Slota gyalázkodó kijelentéseit. Az amerikai szervezet különösen riasztónak ítéli az olyan eseteket, mint a "Halál a magyarokra" graffiti, amelyet e hónapban Nyitracsehiben (Cechynce) fújtak egy táblára. Az AHF Ján Kubisnak küldött levelét Frank Koszorús, a szervezet társelnöke írta alá.