A 2000-es fordulaton 28 lóerőt produkáló, négyhengeres Jakob végsebessége mindössze 90 km/óra volt, ám az óvatos kereskedők 60-nál tempósabb suhanást nem javasoltak. A vászontetős (ÖV 4) és zárt karosszériás (PV 4) első ezerdarabos sorozatból ez utóbbi volt különösen kelendő, ami az észak-európai klímával magyarázható főleg. Különleges vásárlói igényekre reagálva furgon verzióban is készítettek autókat, s ez megalapozta a későbbi kombik, buszok és kamionok népszerűségét.
Hathengeres járgánnyal 1929-ben rukkoltak elő a mérnökök. A PV 651-es embléma az elegáns jármű legfőbb paramétereire utalt: Person Vagn (személykocsi), 6 cilinderrel, ötüléses kivitelben, míg az 1-es a szériaszám volt az időközben Helsinkiben is telepet nyitó svédeknél. A 15 centivel megnyújtott tengelytávú Volvók aztán 1930-tól hétszemélyes taxiként (TR 671/672) hódították meg a nagyvárosokat. 1934-ben a skandinávok majdnem háromezer automobilt értékesítettek, ebből 775 példányt külhonban. A következő esztendő slágere az áramvonalas PV 36-os limuzin volt, melyben elöl és hátul 3-3 ember foglalhatott helyet kényelmesen.
A háború előtt további csinos kabrió- és merevtetős típusokkal mutatkoztak be a minőségre és kontrollra igényes svédek. A legelső nagyszériás modell a PV 444-es 1944-ben debütált, és 1965-ig (!) 440 ezer darabot adtak el belőle. A kétajtós, formavilágában amerikai stílusjegyeket tükröző, elöl osztott szélvédős, hátul perecablakos skandináv ?bogár? iránt olyan óriási volt az igény, hogy a vevőknek átlag három évet kellett várniuk a négyhengeres, 1,4 literes álomautóra. A ?púpos? Volvóként is emlegetett négykerekű kapott 1,6-os, majd 1,8-as orrmotort is, és az 1958-tól modernebb kaszniba öltöztetett PV 544-es a ralipályákon is bizonyította strapabíró mivoltát. Az oldtimer barátok előszeretettel vadásznak a Volvo 445-ös kombira, amelynek külön bájt ad, hogy tágas csomagtere kétszárnyú ajtóval nyílik. 1953 és 1969 között 85 ezer ilyen komfortos modellt értékesítettek.
Nem utolsósorban a svéd acél kvalitásának hála Nyugat-Európa útjairól még ma sem haltak ki ezek a szép matuzsálemek. Jóval gyakoribb persze az ?Amazon? becenevű Volvo 121/122/123-as széria, amelyből az 1956-os premiertől 1970-ig 670 ezer példányt gyártottak.
A svéd céghez hasonlóan idén szintén 80. születésnapját ünneplő Sir Roger Moore azért tekergette Angyalként a fantasztikusan esztétikus Volvo 1800-as volánját, mert a dögös, négyhengeres, 160 km/óra feletti száguldásra tervezett svéd (2+2 üléses) kupét Nagy-Britanniában gyártották anno. Modifikált farral 1971 és 1973 között sportos kombiként is piacra dobták a legendás, ?Hófehérke koporsójaként? emlegetett típust, amelyre a Volvo frissen debütált kisautója hajaz.
De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen még szót sem ejtettünk a 140-es/160-as szériáról. A cég ki sem találhatott volna saját 40. évfordulójára szebb ajándékot, mint ezt a korát megelőző, szuperbiztonságos járgányt. A konstruktőrök nem spóroltak a ?halálra ítélt?, szenzorokkal teletömött tesztbabákkal, törték-zúzták fagyban-nyárban a szerencsétlen jövőbeni automobilokat! Mind a négy kerék tárcsaféket kapott, a szögletes formavilágú limuzin- és kombikaszni pedig ütközési zónát meg finom szerkezetű zárat. A biztonsági övvel, fejtámlával kínált kocsi sofőrjét karambol esetén kevésbé veszélyeztette a kormánykerék, mint a hagyományos autókban. A típusjelölésben is újítottak az északiak. Az első szám a szériára, a második a hengerekre, míg az utolsó az ajtókra utal immáron. 1975-ig jó 1,3 millió darab kelt el ebből a sorozatból. Az 1976-tól másfél évtizedig gyártott 340/360-as szériából 200 ezerrel kevesebb.
A híresen elnyűhetetlen Volvo 240/260-as család a hetvenes évek derekán jelent meg a szalonokban. A már turbó feltöltővel is választható ?fenegyerek? szedánként, kombiként - no meg nagyon kis számban kétajtós Bertone kupéként (Volvo 262 C) - minden korábbi eladási rekordot megdöntött. 1993-ig több mint 2,8 millió példány talált gazdára. A párhuzamosan bő 1,2 milliós mennyiségben 1982 és 1992 között piacra dobott 740/760/780-as sorozat is seregnyi díjat söpört be, és ez lett a sorsa a 940/960-as meg a 850-es famíliának is
Amerikától Itáliáig. Az olaszok a szépség szakértőjeként '96-ban a V 40-est jutalmazták ?a világ leggyönyörűbb autója? elismeréssel. Hosszan lehetne még lajstromozni a V/S 70-es és a többi nordikus modell sikereit, de egy születésnapi cikk végére is illik pontot tenni.
A legrégebbi hozzászólásokat szeretném legelöl látni