Tombol a kánikula, alig lélegzik a város. 35 fok van árnyékban, de árnyék nincsen. És a politikai hőhullám sincs levonulóban. Néhány ügynökvád dörren, újraszámolási villám csapódik be. Ezekben a percekben is többezres politikai nagygyűlésen aszalódik, aki bírja.

Zuglóban járunk, a kertvárosban. Távol a város zajától.

A kapuban lógó nyelvű eb kenyeret majszol. Még ugatni sincs kedve. Jön házigazdánk, a harminchárom éves pártelnök.
Hűvös szobába vezet. Barnás huzat a franciaágyon, rajta sakktábla megterítve. Az ellenfél: önmaga. A tábla mellett tucatnyi szakkönyv.

A férfi édesanyjával él a zuglói bérelt lakásban, sajátja nincs. Mint mondja, "hajléktalan". Barátnőjétől külön lakik. Nem akarja őt bajba sodorni. Baj pedig van. Összeütközések a rendőrséggel, feljelentések, tüntetések, összeesküvés-elméletek és az igazságügyi elmeszakértő verdiktje.

A fiatalember hirdetésszervezőként dolgozik, ingatlanközvetítő tanfolyamra jár - és persze pártvezet.

A Magyar Kender Pártot 2000 novemberében jegyeztette be, nem titkoltan azzal a céllal, hogy a 2002-es országgyűlési választásokon az ötszázalékos küszöböt átlépve a mérleg nyelvét képezzék. Nem képezték. Még a jelöltállítás sem sikerült. Igaz, a Magyar Kender Párt semmiféle újraszámolást nem követel, elismeri a választások törvényes végeredményét. A kudarc okai világosak: "nem sikerült a tömegbázis kiépítése".

Olyannyira, hogy egyelőre húszan vannak. A valódi "kendermag." Egy felduzzadt polgári kör lehet ekkora. A párt közgyűléseit kocsmákban tartják, "néhány cigaretta mellett..."

A Kender centralista erőnek tartja magát, építve a magyar hagyományokra és a liberális őselvekre. Céljaik között a közélet megtisztításáról, az ökológiai egyensúly helyreállításáról (ebben nem kis szerepet szánnak a kendernek), a kisebbségek jogainak érvényesüléséről olvashatunk. Jelképük a kenderpárt tagjainak elkötelezettségét, összetartását (is) szimbolizáló, három, piros-fehér-zöld kenderkötélnyaláb. (Kötéllászlói reminiszcenciák?)

- Hosszú ideje próbálom a véleményemet nagyobb nyilvánosság elé tárni, de valaki mindig megakadályozza - nyílik meg az elnök. A legfontosabb ugyanis a figyelemfelkeltés.

Hátradőlve a fotelben, szemén dioptriás napszemüveggel belekezd történeteibe. Irathalmazok, levelezések, idézések, elmeorvosi zárójelentések, és rengeteg más emlék kerül elő egy kartondoboz mélyéről. Amerre szem ellát: sárguló papírok, jegyzetek, hivatalos és nem hivatalos iratok garmadája jelzi: szobának álcázott irattárban ülünk.

- Nem volt időm felkészülni - meakulpázik. Megdöbbentő, mennyi az irat a roskadásig telt polcokon. És mind arról tanúskodik: Pósa Norbert rendszeresen összetűzésbe kerül a hatóságokkal. Az eddigi legsúlyosabb ügyben azzal vádolták: kalapáccsal beverte egy autóstársának lámpáját. A konfliktust egy szerencsétlen előzés okozta volna, de emberünk ezt cáfolja.

- Ha így történt volna, nem ok nélkül történik - fogalmaz vérbeli politikushoz illő talányossággal.


Az őrsön is tagadta, hogy ő lett volna az elkövető. A kirendelt igazságügyi elmeszakértő megállapította: Pósa Norbert paranoid személyiségzavarban szenved, nem képes belátni tetteinek súlyát, a megfelelő következtetések levonására alkalmatlan, kórházi kezelése indokolt.
- Attól, hogy valaki tagad, még nem őrült, sőt talán ez a normális - fejtegeti.

Pósa ugyanakkor elismeri: a jelentés nem nélkülöz minden alapot. Föl is kereste a hárshegyi rendelőt, ahol megvizsgálták.
- Bolond vagyok, de a patológiai határokon belül. Tudok magamra vigyázni - bizonygatja.
- Nem akarok kórházba kerülni... félek, hogy elvisznek, megvernek és beinjekcióznak - aggódik a pártelnök.

Az elmebetegek sok kockázatnak és mellékhatásnak vannak kitéve.
- Mit gondoltok, kiken kísérleteznek az orvosok? - kérdi sokat eláruló mosoly kíséretében.
- Nem mindegy, mit mond az orvos: elmebeteg vagy elmehetek - zárja viccesen az elmeállapotáról szóló polémiát.
Legutóbb hat gramm marihuánát találtak nála az igazoltató rendőrök. A tárgyaláson azzal védekezett, hogy ezt nem tartja bűnnek.
- A marihuána hatást gyakorolt a huszadik század politikájára, történelmére, és ezalatt kriminalizálódott...

Ugyanakkor felemlegeti, hogy számos gyógykészítmény alapanyaga is, és fontos szerepe van az ökológiai egyensúly fenntartásában.
- Ez volt a tizenkettedik alkalom, hogy a rendőrök találtak nálam pár szál cigarettát, eddig mindig csak elkobozták... talán saját használatra.

A marihuána legalizálását támogatja magánemberként. A párt céljai közé viszont hivatalosan még nem vették fel.
- Korai lenne tömegbázis nélkül - magyarázza.

Érvei ismertek: ellenőrizhetővé váló kereskedelem, a marihuána nem okoz függőséget, fogyasztása nem jár komolyabb következményekkel.
- Egyelőre ez csak Hollandia jogosítványa.


Ugyanakkor Pósa biztos benne: két éven belül hazánkban is zöld utat nyer a fogyasztás. Véleménye szerint ez ma 1 millió embert érintő probléma Magyarországon. A 14-30 év közöttiek 80 százaléka érintett.
- Hiba őket bűnözőként kezelni. A népszavazáshoz elegendő lenne 200 ezer aláírás, ám az aláírásgyűjtéshez pénz kell. A pénzhez támogatók, a támogatókhoz hírverés.

Úgy véli, ha az emberek ismernék az elképzeléseit, támogatnák. Legutóbbi toborzóján megkérték, tekerjen már egy jófajta cigarettát. Olyan jól sikerült, hogy ketten helyben beléptek a pártba. Ilyen szuperszónikus módszerekkel aligha versenyezhet más politikai erő.

Ám a kender nem csak élvezeti cikk. Bio-fűtőanyagként használható, kitűnően alkalmazható a textiliparban. Az első farmernadrágok is kenderből készültek. Számos gyógyhatású készítmény alapanyaga is lehetne. Papírgyártásra jobbat el sem tud képzelni a pártvezér, de az építőipar is lecsaphatna a kender-tenderre. Sokoldalú haszonnövény.
Valamirevaló politikusnak mindenről van véleménye, így mi is áttérünk az aktuálpolitikára.

- Szavazni nem voltam, akkor volt a sakkversenyem - mattol minket megingathatatlan alibivel. Saját pártja nem indult, így ő a kormányváltást támogatta. Mégis kevés esélyét látja annak, hogy a közeljövőben realizálódjék egy MSZP-Kender koalíció.

- Nem tetszett, hogy négy évig mindent fideszközeli pénzemberek irányítottak - utal erre, amarra. Állítása szerint kézivezérléssel irányították a miniszterelnököt: "Viktor, ez átmegy, Viktor, ez nem megy át..." - jellemzi az elmúlt négy év hatalmi politikáját.

- Csurka legjobb barátai cigányok és zsidók a lóversenyről - leplezi le a "döglött aknát".

Olvas, tévét néz, rádiót hallgat, figyel, mindenről tud. Pártelnök nem engedheti meg magának a tájékozatlanságot.
Elítéli a blokádokat, az újraszámlálósdit. Fényképet halász elő a doboz mélyéről. Tömegtüntet. Egyedül. Táblával. Korrupció, bűnözés, rendőrség, képviselők stb. ellen.
- Ha egyedül megyek, még területfoglalási engedély sem kell.

Nem látja kifizetődőnek az ügynökjátszmákat sem. Úgy véli, Medgyessy külföldi tárgyalópozícióit csak erősíti nemzetbiztonsági tapasztalata. Annak viszont nem örül, hogy a miniszterelnök kémelhárító - az ő fogalmazása szerint titkosrendőr - volt.

- A rendőrség a szervezett bűnözés melegágya - fakad ki. Életműnyi levelezés kerül elő. Több tucatnyiszor írt már a rendőrség felső vezetésének. Orbán Péter egykori országos főkapitány is válaszolt. A levelekben kényes kérdésekre keresett választ: "Meddig tervezi még a rendőrség emberek lelövését? Miért a legkorruptabb szervezet a rendőrség?" Stb. A válaszok nem elégítették ki.

- Lehet, hogy szemtelen vagyok velük, de semmi okot nem adtak arra, hogy tiszteljem őket - ítél Pósa úr. Konkrét ügyekről is beszél Serestől Prisztáson át a Postabankig. Vádol, bizonyítékok után kutat a varázsdobozban. Mindig megpróbál egy lépéssel a hatóság előtt járni; ő tett feljelentést a Postabank-ügyben is, most is nyomoz.

- A rendőrség tétlenül nézi, hogy a hazai gyógyszergyárak rossz minőségű Extasy tablettákkal árasztják el a piacot - vázolja fel az összefonódásokat.

Találunk még levelezést az Alkotmánybírósággal, hozzájuk a drogtörvény miatt fordult.

Majd egy hűsítő narancslé és egy cigaretta után prospektusok színes világába repít bennünket. A színhely Svájc. Alpesi kendermezőkön tisztességben megőszült svájci aszszonyok szüretelik a termést.

- Bűnözők lennének? - kérdi meghatottan.

A jövőről kérdezem. A párt jövőjéről és a sajátjáról.

- Vannak terveim, de most az a legfontosabb, hogy ne kerüljek kórházba. - A párt csak ezután következik.
Ha nem nyilvánítják őrültnek, 2006-ban indulnak a választásokon. Kénytelenek lesznek, különben feloszlatják a szervezetet.

Lassan végére érünk. Elnézést kér, ha nem lett volna összeszedett. Izgult, ez volt az első interjúja...
- Mi sem beszélgettünk még kenderpárti politikussal - nyugtatom.

Mielőtt elhagynánk a szobát, kezünkbe nyom néhány tagfelvételi kérelmet. Megfontoljuk. Lehet így is politizálni.

Csendben, egyedül...

A kapuig kísér. A család utánunk integet. A nyárközepi kánikulában ballagunk vissza a katlanba. A politikai élet más szereplői éppen "együtt vannak, hogy ne legyenek széjjel..." Más világ .