Számított a botrányra?
- Nem. Nem írtam sértőt Schiff Andrásról.
"Felnőttkort kihagyó, kopaszodó kisgyermekhez" hasonlította.
- Szerintem illik rá a jellemzés. A kritika fontos része az előadó küllemének leírása is. Egyébként közvetlenül a cikk megjelenése után senki sem jelezte, hogy bántó lettem volna. Aztán felhívtak a Népszabadságtól, közölték: néhány kritikus nyílt levélben tiltakozik ellenem, mit szólnék, ha megjelentetnék. Beleegyeztem. Pofonokat osztogató ítész nem bújhat el, ha épp neki akarnak bepancsolni.
De nem reagált az ütésekre.
- Utálom, ha az újságírás újságírókról szól. Arra sem vágyom, hogy a zenei élet főszereplője legyek. A nyílt levél gyenge fogalmazvány. Minden sora így kezdődik: "Mi úgy gondoljuk..." Közhelyes, holott - tudtommal - Halász Péter, az Élet és Irodalom kritikusa írta. Ráadásul az aláírók elfogadták: a hirdetést Schiff András hazai zenei ügynöksége fizesse. Ahelyett, hogy saját zsebükbe nyúltak volna. Ezzel támadási felületet adtak. Nyilván az sem véletlen, hogy nem akartak nyilvános vitára kihívni, vagy válaszcikkben reagálni. Ezzel is kifejezték: számukra én nem létezem.
Levelükben bocsánatot kérnek Schifftől, önt pedig felelőtlen, felkészületlen, arrogáns alaknak minősítik.
Különben az ügy folytatódik. Hallottam, hogy a Muzsika főszerkesztője, Feuer Mária újabb tiltakozó "mozgalmat" kezdeményez ellenem: Kossuth-díjas zenészek aláírását gyűjti. Vélhetően akadnak, akik nem adják a nevüket. Így viszont "lekötelezettjük" leszek. S ha netán legközelebb nem tetszik az előadásuk, hogyan írjam meg a véleményemet? Úgy tetszik, a kritikusszakma kettészakadt: a Fáy Miklóst pártolók és az őt gyalázók táborára. Mitől vált ennyire fontossá a személye? - Nem én számítok, hanem azok a lapok, amelyek közlik kritikáimat. Ha az Angyalföldi Harsonában jelennének meg az írásaim - senkit sem idegesítenének. Sokan mondják: botrányhős, aki egy-egy poén kedvéért bárkit bármikor megaláz. - A kritikaíráshoz tényleg kell némi kegyetlenség. Feltéve, ha annak tekinthető, hogy írás közben nem foglalkoztat: mit szólnak majd a bírálathoz. A kritika műfaja eleve nonszensz: végül is hogyan jön bárki ahhoz, hogy megítélje - mondjuk - Schiff András zongorázását, ha nem tud nála jobban játszani. Mégsem szoktam a kritika szabadságának határairól töprengeni. Ha folyton mások érzékenységét mérlegelném, képtelen lennék írni. Hibáimat viszont igyekszem korrigálni. Például Sass Sylviáról egyszer azt írtam: rettenetesen énekelt az Operában. Később meghallgattam egy lemezét, s megértettem: mekkora művész. Ezt szintén megírtam. Tévedéseimet nem szégyellem elismerni. Volna még kitől bocsánatot kérnie? - Batta András zenetörténészt januárban az ÉS-ben megdicsértem új fogsoráért. Megbántódott, pedig csak azt szerettem volna kifejezni: aki a nyilvánosság előtt szerepel, jól teszi, ha figyel a megjelenésére. Aztán elnézést kértem tőle a lapban. Azóta találkoztunk, de elfordult, amikor meglátott. Korábban becsületsértés miatt feljelentett Fellegi Ádám, mert megjegyeztem: számtalanszor melléütött a Kék rapszódiában. A bíróság szakmai grémiummal vizsgáltatta meg a zongorajátékáról készült felvételt. Kovács Sándor zenetörténész és Batta András nézte meg a filmet, kijelentették: nincs igazam, Fellegi csak hatszor ütött mellé. A bíróság felmentett, de szörnyű volt látni, mennyire megviselte ez Fellegit. Nem lehet könnyű pert nyerni ön ellen: eredetileg jogásznak tanult. - Egy napig sem praktizáltam. Mert titkon mindig zenekritikus akart lenni? - Semminek sem készültem. Zenészek nem voltak a családunkban, bár a húgom hegedült. Édesanyám fogorvos, apám a Nemzeti Bankban dolgozott. Nem él már. Balhés gyerek voltam, szüleimet folyton behívatták az iskolába. Édesapám mondta, jelentkezzek a jogi karra. Mivel nem tudtam, mit akarok, ellenérveket sem tudtam sorolni. A jog abszolút nem érdekelt. A politika sem, pedig Orbán Viktorék egy évfolyammal jártak fölöttünk. Azt sem tudtam, mi a Fidesz. Akkoriban már éjjel-nappal zenét hallgattam otthon, meg zenei könyvtárba jártam. Egyik diáktársam szólt: nem írnék-e zenekritikát a bölcsészkar lapjába. Kiderült: könynyedén, jól megy az írás. Aztán nagy levegőt vettem, és beállítottam a Vigiliához. Miért pont oda? - Útba esett az egyetem felé. A regensburgi fiúkórusról készítettem az első kritikámat. Tetszett nekik. Majd írni kezdtem az ÉS-nek, közben megnyertem a Magyar Narancs kritikaversenyét. A Mozgó Világba és a Népszabadságba már hívtak. A zenészszakma viszont kezdettől elutasított. Tallián Tibor, a Zeneakadémia tanára betelefonált a Népszabadsághoz, rúgjanak ki, ő majd ajánl valaki mást. A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság tagjai 1994-ben azt fontolgatták: testületileg kellene fellépniük ön ellen. Meghívták az ülésre? - Nem. Mindig éreztették, nem tartozom közéjük. Én sem akartam olyan körbe kerülni, ahonnan folyton kirugdosnak. Egyébként megértettem az ellenszenvüket. A zenét nagyon sokáig kell tanulni, talán ez a műfaj követeli a legtöbb szakszerűséget. Könyvkritikustól nem kérik számon az irodalomtudományi végzettséget. A képzőművészeti elemzés többnyire nem arról szól, hogy - mondjuk - Michelangelo milyen vésővel és technikával faragta ki a szobrait. A zenészek azonban úgy gondolják: csak zenetörténésznek, -esztétának van joga bírálni őket, s szakmailag elemezni az előadásukat. Felháborodnak, ha egy szakvégzettség nélküli senki nagy hangon szétkürtöli a véleményét különféle lapokban, miközben a képzett kritikusoknak nem jut orgánum. A zene misztikus műfaj. Valójában szinte lehetetlen megmondani: mitől játszik egy darabot jól az egyik zongorista, s miért rosszabb a másik. A közönség nagy része pedig egyáltalán nem ért a muzsikához. A szakma ezért is várja el: legalább a zenekritikus tudjon tájékozódni. A térkép nála legyen. Önnél van? - Nincs. De nem is teszek úgy, mintha volna. Sétálgatok, és vagy eltévedek, vagy nem. Csakhogy tévelygéseiről nyilvánosan is beszámol, s ítéleteivel hatalmat gyakorol mások fölött. - Nem vállalok ilyen felelősséget. Borzongok attól, hogy én döntsem el, ki a jó zongorista. Csupán elmondom: mi történt velem aznap, amikor hallgattam őt. Minden zenészt arra biztatnék: ne törődjék azzal, mit írnak róla. A kritika esendő; bele is őrülnék, ha bárki az én útmutatásaim alapján próbálna játszani. Nem akarok orákulum lenni. Ezért is kezdtem el dzsesszről, popról is írni, és örültem, amikor az ÉS-ben azt mondták: inkább tévéműsorokkal foglalkozzak. A '94-es zenekritikusi tanácskozásnak lett valamilyen következménye? - Semmi. Azok közül, akik akkor felszólaltak ön ellen, többen aláírták a mostani nyílt levelet. A két ügy között lát összefüggést? - Nem hiszem, hogy évek óta tudatosan szervezkednének ellenem. Fogalmam sincs arról, a levelet miért épp most, a Schiff-kritikám miatt jelentették meg. Az ügynek viszont sokféle tanulsága van. Például? - Mindig azt hittem: a zene jobbá teszi az embert, a hivatásos zeneértők különbek az átlagnál. De látnom kell: ugyanolyanok, mint bárki más. Kicsinyesek, irigyek, képesek arra, hogy összefogjanak valaki ellen. Ám azt is el kell ismernem: biztosan rosszul csinálok valamit, ha annyian támadnak. Nem tudom azt ígérni, a jövőben majd görcsösen vigyázok arra, nehogy megbántsak bárkit. De arra feltétlenül törekedni fogok, hogy jobban írjak. Még többet tudjak a zenéről. Kritikusként, befogadóként is tisztességesebbnek kell lenni. Sokszor írtam olyan előadásokról is, amelyek nem érdekeltek: csak teljesítsem a heti kötelező penzumot. Lehet, nem sokan hiszik el nekem, de én valóban csodálom azokat, akik igazán jól játszanak. Odavagyok a zenészekért.
Lapozzon bele!
Nyelvtanárok, figyelem!
Nyelvet tanulók, figyelem!
Válasszon tanárt!Csütörtök, 2010. július 8. 01:06
Új szolgáltatásunk segítségével válogathat a nyelvtanárok közül. Leendő nyelvtanára egy kattintásra van Öntől.
LEGÚJABBAK A FÓRUMON
Orbán a király !
Rózsa Misi
-
2010.09.02 21:01
2010 önkormányzati választások
magyar nemzett
-
2010.09.02 20:59
Te jó ég, demokrata egyáltalán a Boross?
rig
-
2010.09.02 20:58
Nesze nektek kormányprogram
Cave
-
2010.09.02 20:55
Hmmm....
Cave
-
2010.09.02 20:49
Hitler gyökerei Északafrikában eredtek?
drang+
-
2010.09.02 20:33
Lehet Más a Politika - Ki és mit tud róluk?
magyar nemzett
-
2010.09.02 20:20
magyarfoci
kykicz
-
2010.09.02 20:18
Technikai jellegű kérdések a fórum működésével kapcsolatban.
ultralights
-
2010.09.02 20:14
A komáromi faló - Az MSZP romlása belülről és lentről nézve
kykicz
-
2010.09.02 19:43
Szavazás
Partnerek:
© 2008 - 168 óra online - minden jog fenntartva
|
2010. szeptember 2. csütörtök - Rebeka, Dorina. Holnapi névnap: Hilda
Kedd, 2005. szeptember 27. 15:49
Sándor Zsuzsanna
írása
Odavagyok a zenészekért
FÁY MIKLÓS A KRITIKA KRITIKÁJÁRÓL
A kritikust pályája kezdetétől fogva támadja a zenészszakma. Évekkel ezelőtt a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság szankciót fontolgatott. Legutóbb - Schiff András zongoraművészről szóló Népszabadság-beli kritikája miatt - nyílt levélben tiltakozott kilenc kollégája. Többek között azt írták: "felelősségérzet vezérli a kritikust abban, hogy véleményének kifejtése ne csapjon át az emberi méltóság megsértésébe."
A legrégebbi hozzászólásokat szeretném legelöl látni