A Wikipédia kritikusai azt mondják: nem tudományos munka, nem tudósok írják, nem is lehet megbízható.


A minőség záloga a közösség. Ők írják és felügyelik a szócikkeket. Minden változás megjelenik egy erre fenntartott oldalon, amelyet több százan figyelnek. A Wiki-szoftver lehetővé teszi, hogy könnyedén meglássuk és összehasonlíthassuk a változásokat. Minden régebbi verziót mentünk, minden visszakövethető. Ráadásul a szerkesztők ismerik egymást. Ettől működik.


Hogyan lehet ?eladni? a Wikipédiát a magyar felhasználóknak?


A magyar Wikipédiának mintegy 17 ezer szócikke és száz olyan írója van, aki rendszeresen publikál. A Wikipédia attól válik vonzóvá, hogy ez a szám egyre növekszik.


Van ahol jobban, van ahol kevésbé. Mitől nő gyorsabban a Wikipédia Svédországban, mint Magyarországon?


Igen fontos tényező az internet elterjedtségének szintje és hogy hányan beszélik az adott nyelvet. De számít az is, hogy hányan beszélnek angolul abban a közösségben. Magyarország a középmezőnyben van, ha a magyarul beszélők és a szócikkek arányát tekintjük. Ha humorosan akarnék fogalmazni, azt mondanám: Svédország esetében nagy szerepe lehet a hosszú, hideg télnek. A svédek inkább szócikkeket írnak esténként, mint a szabadban dideregnek.


Ugyanakkor vannak nagyon fontos nyelvek, például az arab, amit több százmillióan beszélnek, az arab Wikipédia mégis csupán 7000 cikket tartalmaz.

2003. közepén Wales létrehozta a floridai Tampa központú non-profit Wikimedia Alapítványt, ami a Wikipédiát és fiatalabb testvér-projektjeit támogatja. Azóta mind többet foglalkozik az alapítvány projektjeinek bemutatásával és terjesztésével. 2005. óta az alapítvány elnöke. 2004-ben Wales bejelentette, hogy 500 ezer dollárt fordít a Wiki projektek megalapozására és működtetésére. 2005. februárjától a Wikimédia Alapítványt teljes mértékben támogatásokból és adományokból tartják fenn. Wales célja az volt, hogy egy a Vöröskereszthez hasonló nemzetközi szervezetet hozzon létre az informatika területén. Wales, annak ellenére, hogy a Wikipédia partnere a Google és a Yahoo, elutasít minden reklámcélú tevékenységet a Wiki keretei között. A Wikimedia Alapítvány adományokból tartja fenn magát, a Wikipédia lexikont, a Wikidézeteket, a Wikiszótárt, a Wikikönyvet, a Wikisource-t, a Wikispecies-t, a Wikinews-t és a Meta-Wikit. (Forrás: Wikipédia)

Nemrég a magyar Wikipédián háború dúlt a szerkesztők között a magyar nyelv eredetével kapcsolatban. Hogy lehet védekezni az ellen, ha valaki kicserél egy szócikket, mert nem ért egyet az ott leírtakkal?Hallottam az esetről, bár pontosan nem tudom, milyen elméletek álltak egymással szemben. A vitatott kérdésekben a Wikipédiának az a feladata, hogy bemutassa a teóriákat, nem az, hogy válasszon közülük. Aki nem hajlandó együttműködni, azt a közösség eltilthatja a további szerkesztéstől. Nem könnyű a döntés. De senki sem erőltetheti rá az elképzeléseit a többiekre.


Mondja-e majd valaha egy szócikkre: igen, ez készen van?


Nem. Új információk mindig érkezhetnek, amik megváltoztatják, ha kis mértékben is a szócikk tartalmát. De próbálunk kidolgozni egy olyan módszert, ami segít abban, hogy egy adott szócikket ?megfelelőnek? ?elég jónak? nyilvánítsunk.


A Wikinews nevű híroldal nemrég indult. Mit vár tőle?


A hírszolgáltatásunk hatalmas kihívást jelent a számunkra. Hiszen ha valaki lecserél egy szócikket a magyar nyelv történetéről egy kevésbé elfogadott változatra, azt - ahogy észrevesszük - javítjuk. Ami viszont ma hír, holnap nem lesz az. Sokkal gyorsabban kell reagálnunk, ellenőriznünk a WikiNews-t, mint az enciklopédiát. A hírszolgáltatásunk még gyerekcipőben jár. Ezt támasztják alá az olyan furcsa jelenségek is, mint a román hírek túlsúlya. Az angol Wikinews tele van velük. Az ok egyszerű: a román szerzőnk nagyon aktív. Ugyanakkor - ha a vezető anyagok zöme mindig Romániáról szól - az olvasónak az lesz a benyomása, valami nagyon fontos történik Romániában.


Fel tudja venni a Wikinews a versenyt a hírportálokkal? Vagy ez nem is célja?


Mondok egy példát: a cunamiról szóló legfontosabb híreket minden tévé, rádió és újság közölte. A Wikipédia ezzel szemben a hátteret adta. Naprakész információval szolgált a szökőártól sújtott területeken élő emberekről, a térség kultúrájáról, történelméről. Vagy itt van Abu Graib. A botrány kitörésekor azt ugyan megtudhattuk, mi történt az iraki börtönben, azt azonban nem - bár sokakat érdekelt - hogy hol van ez a távoli kisváros, kik élnek ott, milyen körülmények között. Nem is létezett szócikk Abu Graibről a botrány kitöréséig. Akkor viszont azonnal megszületett.


Mi az, ami a legnagyobb problémát okozza ma a Wikipédiának?


Hogy hogyan maradjunk meg barátságos közösségnek. A Wikipédiára jellemző, hogy írói odafigyelnek egymásra. A magyar Wikipédia esetében ez még viszonylag jól működik. Az angol nyelvű Wikin már túl sok az ember. Kezd felbomlani a szoros közösség. Mintha egy kis falu életét vetnénk össze egy nagyvároséval. A faluban mindenki ismeri a másikat, köszönnek egymásnak, erős a közösség. A nagyvárosban ez már nem jellemző. Az emberek durvábbak is. Nagy kérdés emellett az is, hogy hol húzzuk meg a határt: mi érdemes arra, hogy szócikk legyen belőle. A saját házamról nem írhatnék szócikket, hiszen ellenőrizhető, valóban létezik-e. De mi a helyzet egy általános iskola esetében? A legtöbbről nem érdemes és nem is lehet szócikket írni. Ám léteznek olyan iskolák, amelyek valamiért nevezetesek, érdekesek. A szerkesztők közti a legnagyobb viták ilyesmik miatt törnek ki.


Mi lesz a következő ?nagy dobás?, merre fejlődik a Wikipédia?


Miközben mi a meglévő szolgáltatásokat próbáljuk fejleszteni, a wikizők folyamatosan új ötletekkel állnak elő. Nemrég egy költészettel foglalkozó wikit akartak indítani a szerkesztők. A költészetet azonban közösen nemigen lehet létrehozni.