A Creative Commons bemutatása képregényben
This work is licensed under a Creative Commons License.
">
A nonprofit alapon működő nemzetközi szervezet a ?Copyright?, vagyis minden jog fenntartva filozófia helyett a néhány jog fenntartva elve mentén ad lehetőséget publikálásra. A művekhez kapcsolható jognyilatkozat segítségével a szerző különösebb jogi jártasság nélkül rendelkezhet a mű sorsáról. Előírhatja például, hogy az alkotás kereskedelmi célokra ne legyen felhasználható, és gátat szabhat az átdolgozásnak is.


Ma már több, mint 30 országban fogadják el a Creative Commons licenceit, a Yahoo keresője pedig több, mint tízmillió CC-engedélyezéssel ellátott műről tud. Október 16-a óta, amikor hazánkban is bemutatkozott ez a szerződéstípus, magyar szerzők is gazdagíthatják ezt a gyűjteményt. Nem kell mást tenniük, mint felkeresni a CC magyar oldalát, eldönteni, milyen felhasználási lehetőségeket adnak a felhasználóknak, és beilleszteni weboldalukba a licenc kódját.


Az elmúlt néhány hétben ezt sokan meg is tették: ezzel a módszerrel publikál egyre több blogger, használják közösségi szájtok, és ilyen licenccel tölthető le a Szabad kultúra, a mozgalom vezérének, Larry Lessig könyvének magyar fordítása is. A CC magyarországi honosítói szerint azonban még nem teljes győzelem. Bodó Balázs kutató, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanársegédje a 168 Óra Online-nak elmondta, a jogkezelés megoldatlan problémái és a szerzői jogi törvény hiányosságai akadályozzák a licenc teljes magyarországi adaptációját.


A közös jogkezelők egyelőre nincsenek felkészülve arra, hogy bizonyos szerzők egyes műveik kapcsán lemondanak arról, hogy a nevükben a jogkezelő pénzt gyűjtsön be - például reprográfiai díj, vagy a nyilvános előadás díja címén. Hiába teszi egy zenész CC-licenccel szabadon terjeszthetővé egy számát, a jogdíjakat az Artisjus így is beszedi utána. A közös jogkezelési rendszer alapján a szerző mindössze két dolgot tehet: vagy megbízza az Artisjust összes művének jogkezelésével, vagy az összes mű kezelését visszavonja a szervezettől - mondta Bodó Balázs.


?A közös jogkezelés annyiban valóban kevésbé rugalmas, mint a CC-licensz, hogy egyes számok felhasználási jogait nem lehet visszavonni? - ismeri el Dr. Tóth Péter Benjámin, az Artisjus jogásza. Ám míg a szerző évente dönthet arról, igénybe veszi-e az Artisjus szerzői jogi képviseletét, a Creative Commons-nyilatkozat visszavonhatatlan. Köti az alkotót, halála után pedig hetven évig a jogutódjait is. Olyan értelmezés is felmerülhet, teszi hozzá, hogy a CC-licensz bizonyos szerzői jogokról való lemondásnak minősül, amire a magyar jogszabályok szerint nincs lehetőség. Ezért is kételkedik a Kreatív humbug című, angol nyelven megjelent tanulmány szerzője abban, hogy a két sablon teljesen összeegyeztethető lesz.


Nincs viszont véleménykülönbség a két szervezet között arról, hogy a szerzői jogi törvényt módosítani kell. Érvényes felhasználói szerződést ma még csak írásban, illetve fokozott biztonságú elektronikus aláírással lehet kötni. A CC hívei így illusztris társaságban, a szabad szoftverek felhasználóival együtt várják, hogy a gyakorlathoz igazodjon a jog, és végre rákattintással is át lehessen ruházni bizonyos jogokat.


Az országgyűlés ősszel tárgyal a szerzői jogi törvény módosításáról. Ha változtatás nélkül szavazza meg a parlament a javaslatot, 2006. április 29-től a kattintás is elegendő lesz.

A magyar CC Kölcsey szállóigévé vált során csavarintott egyet a Creative Commons: szlogenje magyarul Használd, alkoss, gyarapítsd! A Kreatív Közlegelők magyar honosítási projektje civil kezdeményezés eredménye. Októberi indulását az új médiával, az alkotások megőrzésével, megosztásával foglalkozó és a szerzői jogok kezelésének új útjait kereső kutatók, szakemberek és jogászok több mint egy éves munkával készítették elő. Ahogy mondják, a magyar CC sem áll szemben a szerzői jog rendszerével, ellenkezőleg: harmonikusan kiegészíti, sőt magába foglalja azt. Az alternatív megoldást azoknak a szerzőknek ajánlják, akik műveik szabadabb terjesztését választják.