Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Számos tévhit és legenda kering a harcművészetek körül – az emberek legtöbbje akciófilmekben látott látványos verekedések ugranak be, ha meghallja a „harcművészet” kifejezést. Csák Gergely, a Zumm Aikido Egyesület vezetője segített nekünk eloszlatni pár tévhitet.

1. Sebezhetetlenség?

Az egyik legvadabb legendát azok a kung-fu-bemutat ók és – filmek táplálják, ahol a harcos szerzetesek meghajlítják a lándzsa nyelét a torkuknak támasztott heggyel, vagy szöges ágyon fekszenek. Vannak olyanok, akiknek a fejét kőtömböket törnek szét és mégsem éreznek fájdalmat - látszólag.

– Minden képességnek megvan a realisztikus biológiai és fizikai magyarázata – mondta lapunknak Csák Gergely. – A Shaolin kolostorban gyakorló harcművészek valóban félelmetes dolgokra képesek, de ennek csupán egy oka van: kiskoruk óta ezt gyakorolják. Egész életükben fejlesztik a szellemi és fizikai képességeiket, hogy kibírják ezeket az extrém eseteket. Minden elalvás előtt nem törnek kőtömböket a mellkasukon, miközben a szöges ágyon fekszenek.

Az aikido oktató szerint a harcművészetek célja, hogy az ember legyőzze saját magát és túlszárnyalja saját korlátait. A bemutatókon sebezhetetlennek tűnő harcművészek egyrészt lelkileg, mentálisan a legerősebb felkészítést kapják a mestereiktől, másrészt teljes mértékben képesek uralni a testüket – ezért tűnik úgy, hogy csodákra képesek.

2. Küzdősport, vagy harcművészet?

Sokan összekeverik ezt a két fogalmat – pedig nem ugyanaz. – A küzdősport, mint a neves is mutatja, egy sportág – hívta fel a figyelmet Csák Gergely. – Előre meghatározott szabályok szerint küzdenek a felek, általában egy előre kijelölt helyen, boxringben, vagy szőnyegen. A küzdősport célja, hogy a versenyeken a résztvevők jó helyezéseket érjenek el.

A Zumm Aikido Egyesület vezetője szerint ennek több előnye és hátránya is lehet. Előny, hogy a tanítványok a leghatékonyabb, legharciasabb és leggyorsabb technikákat sajátítják el, hogy győzhessenek. Hátránya, hogy egyes esetekben – nem mindig – a mesterek nem fektetnek annyi energiát azokba a tananyagokba, amelyek nem célzottan a győzelmet segítik.

– A harcművészetekben nincs verseny, így nem mindig lehet eldönteni, mi hatékony technika és mi nem. De nem is ez a kérdés. A harcművészetek célja az önfejlesztés – hangsúlyozta Csák Gergely. – A küzdelmen, a konfliktuson keresztül a harcművészek megtanulják kontrollálni saját testüket és elméjüket, szembenéznek a félelmeikkel. Az aikido egyik fontos célja, hogy legyőzzük a félelmeinket – mondta a mester.

Elmondása szerint így a harcművészetek nem a mások felett aratott győzelemre koncentrálnak, hanem arra, hogy a tanítványok minél jobban kiteljesedhessenek a tanulási folyamat során.

3. Titkos technikák?

Mindenki látta Tarantino híres-hírhedt filmjében az öt szívrepesztő mozdulatot, amelyet az ősz kínai mester mutatott meg Uma Thurman-nak. A titkos technikát később csak ő tudta végrehajtani az egész világon.

– Manapság nincsenek ilyen technikák, vagy, ha vannak is, európai ember sosem tanulhatja meg őket – nevetett Csák Gergely, amikor felvetettük neki a szívrepesztő mozdulat hitelességét. – Manapság a legtöbb harcművészeti ág a Youtube-ra pakolja fel a videóit, hogy minél többen megismerhessék és gyakorolhassák. A tanítványokat úgy kell vadászni, hirdetésekkel. Budapest póznái tele vannak harcművészeteket hirdető cetlikkel. Ilyen körülmények között a titkos technikák száma minimális. 100-200 évvel ezelőtt még elképzelhető, hogy léteztek, de napjainkban, amikor minden utcában van egy edzőterem, nincs értelme ködösíteni „titkos technikákkal”. Aki ezekről beszél, elhúzza a mézesmadzagot a tanítványai előtt, hogy azok nála maradjanak és tőle tanuljanak – mondta a Zumm Aikido Egyesület vezetője.

4. A legyőzhetetlen harcos

– Sokan azt gondolják: két hét edzés után bárkiből legyőzhetetlen harcos lesz és mehet a kocsmába kiosztani a pofonokat. Hál’ istennek, egyre kevesebb ilyen tanítvány érkezik hozzánk – mondta Csák Gergely. – A harcművészet egy rögös, fáradtságos tanulási folyamat, ahol az önvédelmi képességek másodlagosan fejlődnek ki. Javulnak a reflexek, fokozatosan kialakul a testtudat, megtanuljuk használni a kezeket-lábakat. De óvva intek mindenkit attól, hogy ezt a tudást használja bárki ellen.



Az aikido-oktató szerint mind a támadóra, mind a védekezőre veszélyes lehet, ha valamelyikük a harcművészet eszköztárához nyúl. – Konfliktusos helyzetben nagyon könnyen megsérülhet bárki, aztán viszik az embert a börtönbe. A jó harcművésznek fejlett önfegyelemmel kell rendelkeznie és akkor cselekednie, ha életek forognak veszélyben. Senki sem legyőzhetetlen, mindig van valaki, aki nagyobb, gyorsabb, erősebb. Vagy egyszerűen fegyver van nála – sosem lehet tudni, kiben mi rejtőzik. Ezért sem ajánlom senkinek, hogy nekiálljon hőzöngeni az utcán.

A Zumm Aikido Egyesület vezetője siet megnyugtatni mindenkit: legkevésbé egy harcművész fog verekedést provokálni bármilyen helyzetben.

5. Film és valóság

– A legtöbb filmben a verekedős jelenetek nem valóságosak, sőt: számítógéppel, vágásokkal felturbózott harci jeleneteket láthatunk. Ennek lényege a látvány, ahogy a jó és a gonosz összecsapnak - elemezte Csák Gergely az akciófilmek világát. – A legtöbb harci helyzet sokkal rövidebb és nem ennyire vidám. Nincsen jófiú, aki legyőzi a rosszfiút. Ne dőljünk be a filmekben látható látványos pörgő-forgó-rúgásoknak, meg hasonló látványelemeknek. A kaszkadőrök persze képesek ezeket kivitelezni, de igazi harci helyzetben a legrövidebb és leggyorsabb mozdulatok érnek valamit. Mindenkinek azt tanácsolom: ne próbálkozzon a filmekből ellesett rúgásokkal, mert csak sérülést okoz magának. Szorongatott helyzetben fussunk el, hívjuk a rendőrséget és semmiképp se hősködjünk! - hangzott a Zumm Aikido Egyesület vezetőjének tanácsa.