Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Egy ausztrál kutatás a nők ellen elkövetett erőszak iránti attitűdöket vizsgálta, és megdöbbentően aggasztó eredményre jutott. Bár tapasztalható néhány pozitív változás is – például a válaszadók csupán elenyésző százaléka értett egyet azzal, hogy egy nő megütése igazolható, ha a körülmények úgy hozzák –, de a válaszadók hozzáállása egy olyan kultúrát mutat be, amely meglehetősen tolerálja az erőszakot.

A Vichealth és az ausztrál kormány által végzett kutatás szerint aggodalomra ad okot, hogy a férfiak és nők nagy számban értettek egyet azzal az állítással, hogy vannak olyan szituációk, amikor a családon belüli erőszak megengedhető. A férfiak 20, és a nők 17 százaléka gondolta úgy, hogy az erőszak megbocsátható, ha azért következik be, mert az egyik fél átmenetileg elveszíti az önkontrollját. Ezen kívül, a férfiak 27, a nők 18 százaléka értett egyet azzal, hogy az erőszakos cselekedet megbocsátható, ha az elkövető fél megbánja a tettét. A férfiak 9, a nők 6 százaléka szerint az erőszak megbocsátható, ha az áldozat alkohol hatása alatt áll, míg ha az elkövető fél áll alkoholos befolyásoltság alatt, akkor az a férfiak 8, a nők 5 százaléka szerint számít enyhítő körülménynek - közölte az ELTE TáTK Hírlevele.

A szexuális erőszakkal kapcsolatban is meglepő eredmények születtek, mind a férfiak, mind a nők részéről. A megkérdezett nők és férfiak 16 százaléka szerint ha egy nőt úgy erőszakolnak meg, hogy közben alkoholos befolyásoltság alatt áll, akkor legalább részben ő is hibásnak minősül. Mindkét nem esetében 7 százalék gondolja úgy, hogy egy férfi kevésbé felelős az erőszakért akkor, ha alkohol vagy kábítószer hatása alatt áll. A legmegdöbbentőbb azonban az, hogy a férfiak 38, valamint a nők 30 százaléka szerint egy férfi azért erőszakol meg egy nőt, mert nem képes kordában tartani a vágyait.



Aggályosnak mutatkoznak azok az adatok is, amelyek arra utalnak, hogy a közvélekedés szerint a nők olykor hazudnak az őket ért erőszakról. Azzal az állítással, hogy "azok a nők, akik a gyerek felügyeleti jogokért küzdenek, gyakran hazudják azt, hogy családi erőszak áldozatai azért, hogy javítsák az esélyeiket" 49 százalék értett egyet, 23 nem tudta, és csupán 28 százalék állította, hogy nem ért egyet. Mindössze a válaszadók 61 százaléka gondolta úgy, a hogy a nők nem állítanák hamisan azt, hogy megerőszakolták őket, míg 26 százalék ezzel nem értett egyet, 13 százalék pedig nem tudta.

Változó attitűdök

A kutatók szerint azonban lassú javulás látható a társadalom attitűdjében. Összehasonlítva egy korábbi, 1995-ös kutatással, amikor hétből egy válaszadó úgy vélte, ha egy nőt megerőszakolnak, akkor azt ő provokálta ki, ma már ezzel az állítással csak húszból egy megkérdezett értett egyet. Változás látszik a tekintetben is, hogy a közvélekedés mit nevez családon belüli erőszaknak. 1995-ben a megkérdezettek 91 százaléka szerint erőszaknak minősült, ha az egyik fél a partnerét megdobálja vagy megsérti egy tárggyal azért, hogy megijessze, míg ez az arány 2010-ben már 97 százalék volt. 15 évvel korábban a válaszadók 77 százaléka gondolta úgy, hogy a partnerrel való ordítás erőszaknak minősül, míg ezt a véleményt ma már 88 százalék osztotta. A korábbi kutatásban 62 százalék szerint családon belüli erőszaknak számít, ha az egyik fél a közös pénz megtagadásával akarja irányítani partnerét, 2010-ben ez az arány már 72 százalék volt.