Hetilap kereső

168 Óra Online írása

A központi idegrendszer működésének befolyásolása nélkül is orvosolható az elhízással és magas vérnyomással járó metabolikus szindróma – mondta előadásában Kúnos György. Az Akadémia Egyesült Államokban élő külső és a Stratégiai Tanácsadó Testületének tagja a Semmelweis Egyetemen olyan hatóanyagok működését mutatta be, amelyek hatásosak, de nem okoznak neuropszichiátriai zavarokat.

A kannabisz, illetve az az endokannabinoidok hatását is közvetítő receptorok egyik típusának működését és blokkolásának lehetőségét vizsgája kutatócsoportjával az Egyesült Államokban élő Kúnos György, aki 2000 óta az az USA Alkoholfüggőség és Alkoholizmus Nemzeti Kutatóintézete tudományos igazgatója. Az Akadémia külső tagja két ilyen receptort nevezett meg: a CB1-et, amely több helyen is megtalálható az emberi szervezetben, valamint a CB2-t, ez az immunrendszer sejtjeiben van jelen. A kutatók a perifériás kannabionid receptorok újabb és újabb fontos biológiai funkcióit fedezték fel. Kiderült, hogy a szervezet energiatárolásában betöltött szerepük kulcsfontosságú. Hatással vannak arra, hogy mennyit eszünk, iszunk, pihenünk, és hogy mennyi energiát raktározunk el. Az emberiség történelme során ennek a rendszernek nemcsak az éhínségek túlélésében volt fontos szerepük, hanem napjaink problémái, például az elhízás is magyarázható a receptorok kóros működésével – írja az mta.hu.

Kúnos György és csoportja a CB1 receptor génjének „kiütésével”, azaz hatásának megszüntetésével is kísérletezik. A zsírban gazdag étrend hatására a CB1 mennyisége megnő a szervezetben, ez pedig befolyásolja az étvágyat. A tudósok már legalább két évtizede foglalkoznak azzal, hogy a receptor blokkolásával orvosolják az elhízással, magas vérnyomással, magas vércukorszinttel és kóros vérzsír-összetétellel járó betegséget. Egy korábbi kutatás azonban zátonyra futott: a rimonabant molekuláról már az embereken végzett tesztek során kiderült, hogy nemcsak a súlycsökkenéshez, vagy a máj elzsírosodásának megakadályozásához járul hozzá, hanem a központi idegrendszerre is hat: azaz neuropszichiátriai tüneteket okoz. A kísérletben résztvevők körében megnőtt a depressziósok száma, többen öngyilkosságot követtek el, ezért a gyártó 2008-ban leállította a hatóanyag további vizsgálatait és bármiféle felhasználását.

Az egyesült államokbeli tudós a Semmelweis Egyetemen tartott előadásában most az AM6545 nevű molekula hatásait mutatta be, amely, mint mondta, megszünteti a metabolikus szindróma tüneteit, de mivel nem lép be a központi idegrendszerbe, nem is okoz káros idegrendszeri mellékhatásokat. Kúnos György munkacsoportja ezt egereken végzett kísérletekkel igazolta. Az egyik vizsgálat során a kutató és csapata zsírban gazdag étrenddel hizlalták fel az állatokat, ezt megelőzően azonban egy részüknél „kiütötték” a CB1 receptort. A kalória bevitel minden egérnél azonos volt, a zsírszövet növekedése és a súlynövekedés, illetve a máj elzsírosodása azonban csak azoknál az állatoknál volt tapasztalható, amelyekben működött a receptor.

Kúnos György előadásában rámutatott: a kísérletek általános eredménye, hogy a CB1 rendszer fontos az energiaszint fenntartása szempontjából. Kiderült az is, hogy a májban lévőknek kis szerepük van a metabolikus szindróma egészére nézve, a központi idegrendszerben lévő receptorok azonban alapvetőek az energiaháztartás szabályozásában. A kutató rámutatott arra is: mindez alapja lehet egy további gyógyszerkutatásnak. Kúnos György az mta.hu-nak elmondta, hogy néhány hónapja egy másik molekulát is vizsgálni kezdett csoportja. A toxikológiai vizsgálatok még folynak, a tudós becslése szerint ennek hatásossága 3-5 éven belül derülhet ki.

Az orvos, farmakológus, endokrinológus Kúnos György 1966-ban szerzett orvosi diplomát Budapesten. Tudományos érdeklődése az idegrendszer és a belső elválasztású mirigyek élettani folyamatainak vizsgálatára, és az ennek során felismert molekuláris biológiai jelenségek farmakológiai, terápiás alkalmazására irányul. 1971-ben elhagyta az országot, Kanadában telepedett le. A montreali McGill Egyetemen tanult tovább, ahol két évvel később ledoktorált, majd 1983 és 1987 között professzorként végzett oktató- és kutatómunkát. 1987-ben az Egyesült Államokba költözött, és 1992-ig a Nemzeti Egészségügyi Intézetben dolgozott a Fiziológiai és Farmakológiai Intézetben. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagjaként 1995-ben tartotta meg székfoglalóját. 1992 és 2000 között a virginai Commonwealth Egyetem farmakológiai tanszék vezetője, 2000-től a NIH-en belül működő Alkoholfüggőség és Alkoholizmus Nemzeti Kutatóintézetének tudományos igazgatója – írja az mta.hu.