Hetilap kereső

Féjja Zsolt írása

Nemcsak nyugodt életű családapáknak való a Volvo! – kiáltottak fel kissé ingerülten Svédországban, és megvadítottak egy S60-ast. FÉJJA ZSOLT szerint a Volvo családapáknak is jó választás lehet.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy jó nagy erdő, benne sok-sok állattal: az örök optimista róka leginkább a csillogó elméjű tyúkkal és az őserőként emlegetett galambbal töltötte idejét, a mindig tettre kész csiga pedig a csinos lajhárral futott össze gyakran. Az iménti mondatban nemcsak az a furcsa, hogy egy autóteszt kezdődik így. Már az óvodások is tudják, hogy a róka ravasz, a tyúk buta, a galamb szelíd, a csiga pedig a lajhárral együtt lassú, utóbbi ráadásul lusta is. Biztosan lehet jó mesét írni a bölcs pipinek és barátainak a főszereplésével, de korántsem biztos, hogy szükséges, pedig ritka jó hangulatú történet lenne, mindenkit pozitív tulajdonságokkal ruháztam fel.

A mesevilág mégis bátor oroszlánnal és gyáva nyúllal kerek, a buzgó csiga csak felforgatná a rendet.

Hosszú évtizedek mérnöki és marketingmunkája fekszik abban, hogy a Volvóhoz még az is tud legalább egy jelzőt kapcsolni, akit a legkevésbé sem érdekelnek az autók. Mert a Volvo köztudottan biztonságos, de emellett praktikus, nyugalmat sugárzó, és éppúgy illik a vezetőülésébe a középkorú családfő kötött pulcsijában, mint a hivalkodást kerülő középvezető. Na, ebből lett elegük a svédeknek, akik persze jogosnak tartják a márkához társított értékeket, az viszont zavarja őket, ha az értékesítőjük nem tud mit kínálni annak, aki nem pulóvert vagy zakót visel. Nézzük, színesíti-e az R-Design nevű kivitel a világot, vagy csak összezavar, mint az izomgalamb.

Az S60-as második generációja eleve távolra került a derékszög szellemiségében tervezett elődjeitől. Ha letakarnánk a hűtőmaszkot, elölről nézve éppúgy százféle autó lehetne, mint oldalról, mintha a kocsi farához érve jöttek volna rá a tervezők, hogy a karaktert elfelejtették, de már csak a csomagtartó szélénél meg a hátsó lámpáknál maradt lehetőségük javítani ezen. A Volvo családi használatra is alkalmas típusai közül tehát ez van a sztereotip kockaságtól legtávolabb, jó alap az izgalmakat kereső, új célcsoportnak.

Nem aprózták el. A 18 colos, ötküllős, kétszínű könnyűfém felnik a kátyúképtelen 235/40-es gumikkal, a matt szürke visszapillantótükör-házak, az egyébként elsőkerék-hajtású autó hátuljának diffúzorimitációja a két krómozott kipufogóvéggel is jelzi: ez valami egészen másmilyen Volvo. Tapasztalatlanságuk sok mindenre szolgálna mentségül, de nincs rá szükség: a tervezők vad és egy Volvótól szokatlan, mégis harmonikus külsőt álmodtak meg, amely ráadásul jól illik a belső alumíniumbetétes, gombokkal teli kormánykerékkel, a felszereltségtől függően bőr-textil vagy bőr-vinil ülésekkel, az R-Design pedálokkal és szőnyegekkel sportosított miliőjéhez.



A műszereknél kicsit zökken a koncepció: az adrenalintermelés hatékony eszközei a mindenfélét jelző mutatók, az S60-asban viszont csak két kerek óra, a sebesség- és fordulatszámmérő árválkodik a kormány mögötti üregben, a közepük kijelzőként funkcionál ugyan, de az összhatás túl letisztult és unalmas a kocsi dizájnjához képest.