Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Bizonyára sok szülő számára nehéz a kérdés, hogy mikor lenne ideális a gyermeke számára az iskolakezdés, vagy mikor van itt az ideje. Abban az esetben, ha ez a kettő megegyezik, a válasz egyszerű. Vannak azonban ettől eltérő esetek, amikor különböző szempontokat kell figyelembe venni ahhoz, hogy a szükséges döntést meg tudjuk hozni.

Hogy melyek ezek, abban Küri Johanna, a Budai Egészségközpont gyermekpszichológusa segít.

„A tankötelezettség azokat a gyermekeket érinti, akik az iskolába iratkozás naptári évében, május 31-ig betöltik a 6. életévüket és a kornak megfelelő testi-, lelki- és szellemi fejlettségi szinttel
rendelkeznek, azaz iskolaérettek. Ha a gyermek nem töltötte be a 6. életévét, de a szülők és az óvodapedagógus is úgy ítéli meg, hogy iskolaérett, akkor korkedvezménnyel megkezdheti tanulmányait. Ha azonban a betöltött 6. életév ellenére komoly hiányosságai vannak valamelyik területen, akkor az óvodavezető engedélyével maradhat még egy évet az óvodában. A legfontosabb, hogy a kudarcok elkerülése érdekében csakis akkor kezdje meg gyermekünk az iskolai tanulmányokat, ha arra minden szempontból érett” – mondta a pszichológusnő.


Az iskolaérettségnek különböző összetevői vannak:

Testi fejlettség

Egy átlagos 6 éves gyermek testmagassága 120-130 cm és a súlya 20-22 kg között mozog. Ha ezektől az adatoktól eltér gyermekünk, vagy esetleg nem megfelelő az egészségi állapota, akkor érdemes azon elgondolkodni, hogy mennyire fogja bírni az iskolával járó fokozott megterhelést. A testi fejlettséghez tarozik az idegrendszer megfelelő érettségi állapota – ennek egyik testi megnyilvánulása a megkezdett fogváltás –, amely segít a gyermeknek abban, hogy nyugodtabban, kiegyensúlyozottabban viselkedjen, megtanulhassa indulatait, érzelmeit az uralma alá vonni. Ide taroznak még az ép érzékszervek is, amelyek alapvető fontossággal bírnak az írás, olvasás elsajátításában. A részképesség - hiányok, mint például a látótér kiesés, rejtett kancsalság, csak rendszeres szűrővizsgálatokkal derülnek csak ki.

Mozgásfejlettség

Nagyon fontos, hogy a gyermek megfelelő egyensúlyérzékkel rendelkezzen és a finommozgások is kellően kialakuljanak, amelyek például a ceruzafogásnál nélkülözhetetlenek. A jó szem- és kézkoordináció, a
domináns kéz használata, az iránykövetési képesség és a jó téri tájékozódás elengedhetetlen a megfelelő koncentrációhoz valamint a tanulási problémák elkerüléséhez.



Mentális fejlettség

Az a gyermek, aki nyitott, érdeklődik a világ dolgai iránt, az minden bizonnyal már várja az iskolát, motivált. A mentális fejlettség további elemei többek között az alak, forma, szín nagyság megállapítása, az
azonosság és a különbözőség felismerése, a hallott információ írássá alakítása, az általános tájékozottság, jó beszéd-, írás- és rajzkészség valamint a megfelelő vizuális és auditív emlékezet. Ezen kívül nagyon
fontos a megfelelő figyelem-és koncentrációképesség is.

Lelki érettség

Az iskolai beilleszkedéshez nagyon fontos, hogy a gyermek megfelelően tudjon alkalmazkodni a társaihoz, el tudja fogadni az iskolai szabályokat. E nélkül a gyermek nem érzi majd jól magát az intézményben
és szorongóvá válhat, amely miatt előfordulhat, hogy a társai kirekesztik. Az a gyermek, amelyik túl harsány, az el nem fogadás miatt könnyen agresszívvá válhat. Aki biztos érzelmi háttérrel rendelkezik, az
könnyen találhat barátokat és hamarabb be tud illeszkedni.

„Ha a gyermek szereti az iskolát, a tanítót, akkor szeret majd iskolába járni, tanulni, nagy kedvvel fog nekiállni a házi feladat elkészítésének is. Az a gyermek azonban, aki nem szereti a tanítóját, vagy fél tőle, az jóval a képességei alatt fog teljesíteni, sőt még az is előfordulhat, hogy pszichoszomatikus tüneteket – mint például has-, fej-, hátfájás – produkál annak érdekében, hogy ne kelljen iskolába mennie.
Ahhoz, hogy ezt elkerülhessük, ismerkedjünk meg az iskolával, a tanítókkal, és ami nagyon fontos, beszélgessünk sokat gyermekünkkel az élményeiről és a benyomásokról” – tette hozzá
Küri Johanna.