Hetilap kereső

168 Óra Online írása

A tavasztól őszig tartó időszak sokak számára egyet jelent a tüsszögéssel, orrfújással, köhögéssel és torokviszketéssel. Egyre többen vannak azok, akiket egész évben kínoznak hasonló tünetek melyhez nehézlégzés, csalánkiütés, bőrgyulladás illetve ekcéma és emésztőszervi panaszok is társulhatnak. Olykor enyhíthetjük tüneteket, és elkerülhetjük az allergiás reakciókat, ha tudjuk, mire vagyunk allergiásak. Az alábbiakban dr. Lantos Ákos, a Budai Egészségközpont tüdőgyógyász szakorvosa ismerteti velünk a leggyakoribb allergéneket, és az általuk kiváltott legjellemzőbb allergiás reakciókat.

„Az allergia az immunrendszer téves válasza a környezetben lévő, a nem allergiások számára közömbös és veszélytelen anyagra, más néven az allergénre. Az allergiás reakció során több szervet érintő, különböző súlyosságú tünetek jelentkezhetnek az enyhe náthától, a bőrkiütéstől, hasi görcsöktől az asztmás nehézlégzésen át a ritkán előforduló, keringés összeomlással járó életveszélyes anafilaxiás sokkig. Utóbbi a ritka darázs-, illetve méhcsípés allergia, és elvétve súlyos gyógyszer, és étel allergia esetén fordulhat elő” – monda a doktor úr.

Az úgynevezett légúti vagy inhalációs allergiát a levegőben lebegő, belélegezhető anyagok okozzák. A tünetek a tüsszögés, az orrfolyás és orrdugulás (szénanátha), melyhez gyakran szemviszketés, könnyezés, és kötőhártya gyulladás is társul. A tünetek között szerepelhet száraz köhögés, mellkasi nyomás, nehézlégzés, mellkasi sípolás is, ám ezek már allergiás asztmára utalnak. A leírt panaszokat leggyakrabban virágporok okozzák. A tünetek az allergiát kiváltó növény virágzási idejében, minden évben ugyanakkor jelentkeznek, vagyis az allergia szezonális. Magyarországon 3 pollen szezon van: a kora tavaszi barkások, a nyár eleji fűpollen és a nyárvégi gyom, üröm valamint parlagfű okozta allergiás időszak. A virágzási időszakon kívül, vagy olyan helyen, ahol a levegőben nincs virágpor nincsenek panaszok.
A pollen okozta allergia tünetei főleg a száraz szeles napokon, a szabadban erősebbek,. Ilyenkor célszerű kerülni a szabadtéri programokat, mezei kirándulásokat. A tartós esők, a hűvös idő csökkentik a virágpor-koncentrációt és a tüneteket. Aki allergiás, tartsa zárva az ablakokat, és lehetőleg csak este 10 után és hajnal előtt szellőztessen. Ne szárítson ruhát a szabadban, ne vezessen járművet nyitott ablakkal, az autóban ne szellőztessen pollenszűrő nélkül. Aki virágpor allergiás, ne aludjon nyitott ablaknál. A tüneteket enyhíthetjük, ha szemüveget hordunk, és naponta hajat mosunk.

Egyesek szezontól függetlenül egész évben hasonló, szerencsére többnyire kevésbé intenzív panaszokkal küszködnek. Ilyenkor a leggyakoribb légúti allergén a házipor atka, a penészgomba spóra, az állati szőr vagy toll. Ritkán okoznak légúti tünetet étel allergének – a tej, tojás, hal, tenger gyümölcsei, olajos magvak- dió, mogyoró, és földimogyoró. Az étel allergia tünete gyakrabban bőrkiütés, ajak vagy szemhéj duzzanat, hányinger, hasi görcsök, valamint a korábban említett légúti tünetek.

A tünetek gyógyszerekkel, allergia ellenes szem- és orrcseppekkel, antihisztamin tablettával kiegészítve a legtöbb esetben erősen csökkenthetők, és akár a panaszmentesség is elérhető. Olykor a panaszok javulásáról számolnak be a betegek az akupunktúra, illetve a táplálék kiegészítők és aroma terápia használata után.

„Bár a leírt légúti, étel és bőrallergia egész évben előfordul, mégis a virágpor szórás tavasz végétől ősz elejéig terjedő szakasza a legtöbb beteg számára az allergia igazi szezonja. Az allergiát végleg meggyógyítani nem tudjuk, de a kellemetlen, napi tevékenységet, alvást akadályozó panaszokat már mellékhatások nélkül, hatékonyan lehet csökkenteni” – tette hozzá a doktor úr.