Hetilap kereső

168 Óra Online írása

Nem vagyunk leveli békák, de biztosra merjük mondani, hogy jó néhány esős nap vár ránk a tél beköszöntéig. (Reméljük, lesz tél, és nem csak borongós esős napokat látunk majd a fehéren szikrázó hó helyett.)

Ütemesen kopog az eső az ablakon, órák óta. Már unalmas a mesefilm, a babázás, a labdát se jó bent pattogtatni. Meg úgy egyáltalán, padlón van a hangulat, nem csak a miénk, gyermekünké is. Vidítsuk hát fel magunkat, fedezzük fel az eső csodáit!

Kapcsoljuk ki a tévét, rádiót és hallgassuk az esőt. Az ajtón is ugyanolyan hanggal kopog, mint az ablakon? Meg tudjuk mondani, mikor hevesebb, és mikor hagy alább? Azt is halljuk esetleg, hogy az utcán elmenő autók kereke alatt milyen hangot adnak a szétfröccsenő pocsolyák?

Megpróbálhatjuk megjósolni az ablaküvegen lefele igyekvő vízcseppek útját is. Ki az ügyesebb benne, mi vagy a gyermekünk?

Tegyünk ki egy lavórt, edényt az esőre és figyeljük, milyen gyorsan gyűlik benne a víz. Tényleg ennyire sok esik? Vajon csak víz kerül az edénybe, esetleg más is. És ha leszűrjük egy fehér ruhadarabon keresztül, az fehér marad, esetleg piszkos lesz? Vajon miért? Jobb, mint bármelyik környezetismeret óra!

A szép, csendes esőtől pedig nem kell félni. Gumicsizmában, esőkabátban ki lehet menni, meg lehet nézni, milyen érzés, mikor a kezünkre esik, és a pocsolyákba is jó nagyokat lehet urgálni. Persze, mint írtuk, csendes esőben, nem felhőszakadásban, tomboló viharban.

A cikk folytatása az Anyuci.hu oldalon olvasható.