Hetilap kereső

Buják Attila írása

Öt százalékon múlott. Ötszázaléknyi közgyűlési (ellen)szavazaton, hogy az 1899-ben alapított „ősklub”, a magyar futball egykori fellegvára, a Ferencváros létezik. A skót megmentő, Kevin McCabe ezúttal tényleg skót volt. Felszámolási eljárást indítványozott. Három év alatt kilencmilliárdot költött a zrt.-re, s hatszázmilliót keresett. Ez nem túl jó arány. Egy euróért szabadulna a csapattól, ám megtartja a telket. A szomorú végkifejletet már a pénzügyi válság kezdetén láttuk: az ingatlanbefektetőkre fekete napok vártak. McCabe-re is, a Fradi nevű ingatlanra is. Rövid üzleti kitérő után a klub nagyjai újra „hazai pályán”, a politika világában próbálkoznak. A pénzemberek állítólag sorban állnak. Mit várnak a romokban heverő Fraditól? BUJÁK ATTILA írása.

Az új klubelnök, Kubatov Gábor pártigazgató szerint érdemes (lenne) McCabe-nek harminc napig várnia. Ekkora sorban állás, pezsgés a Fradi körül az utóbbi húsz évben nem volt. Kubatov nem beszél a levegőbe. Amikor a neve klubelnökként a választás után fölmerült, példamutató szerénységgel nyilatkozott: „Pénzt nem hozhatok, csak kapcsolatokat.” Ma már bőbeszédűbb. A fiatalság sport iránti érdeklődését szeretné feléleszteni, s reméli, minimum öt kerületi önkormányzat „támogatja elképzeléseit”. Meglepődnénk, ha a fideszes önkormányzatok másképp éreznének. Egy pártigazgató nagyhatalom.

Az elkötelezettségek száma persze véges. Debrecen ajándékstadiont kap tízmilliárdért (mert Orbán megígérte), a Vidi a jövő bajnoka, olyan elkötelezett támogatókkal, mint az OTP vagy a Mol.

A harmadik politikai támpillér a vergődő, ingatlanvagyonától megfosztott, közönségétől elhagyott Fradi (lenne). A pesti Fidesz reprezentatív csapata.

Ez egyelőre feltételezés, Kubatov is felettébb óvatos, ha a Fidesz és a Fradi kapcsolatáról kérdezik.

– Nézze: előbb voltam fradista, mint fideszes. Ennyi.
De Kósa Lajos már a választás előtt magánbeszélgetésen kikotyogta: „Ha hatalomra kerülünk, azon leszünk, hogy a Fradit újra magyarrá tegyük...”

És tovább is ment ennél. Bevallotta: ha nem lenne debreceni s polgármesterként „helyi elkötelezettségű”, a Fradinak drukkolna.

Ezt Miklós bácsi is hallotta, Springer Miklós, a legendás klubalapító Springer unokája, a korosodó Fradi Baráti Kör vezéralakja. Miklós bácsiban zöld szív dobog, még McCabe-et is szerette, Berki Krisztiánt is elviselte. Neki mindenki rokonszenves, aki pénzt hoz a házhoz. McCabe alatt valóságos ingatlan- és részvényspecialista lett, de ez a múlt. Új favoritja Kubatov, mert...

– ...ő nagyon rendes gyerek. – Majd szégyenlősen hozzáteszi: – A politika nem az én világom. Azzal mindig megjártuk, egészen ’44-től, amikor „a mélyen tisztelt Jaross úr” lett a klub elnöke, a Münnich úron át a kétes és nevetséges Torgyán úrig. Mit adott a politika a Fradinak?
De Kubatov úr más tészta.

– Ő ugyanis szívbéli fradista. És... nagyon rendes gyerek – mondja Miklós bácsi elérzékenyülten. – Csak jó tapasztalataim vannak róla. A felszámolási eljárást – már klubelnökként – ő akadályozta meg.
McCabe úr ugyanis rapid úton távozik, felszámol, oda- és elad, netes üzenetben hátrahagyva búcsúnévjegyét.

„Ezzel küldetésünket a labdarúgócsapattal kapcsolatosan befejezettnek tekintem... amit 2008-ban vállaltam, megtettem: megmentettem ezt a híres és büszke klubot a csődtől, és [most] elérkezettnek láttuk az időt, hogy visszaadjuk... a magyar szakemberek kezébe” – írta a skót. Majd felszámolást kezdeményezett, hogy a pénzéhez jusson.

Három éve másképp fogalmazott a Sheffield United szurkolóinak: „Magyarországon] földet [értsd: telket] vettünk pénzért. Olcsó volt, olcsón adták, nem mondhattunk nemet.”

Egyenes beszéd. De az üzleti koncepció az első fordulóban, az ötödik másodpercben világos volt. Költségek alapjáraton, a klub filléres futballszakmunkások karbantartó részlege, a beeső tehetségek alkalmi áron elkelhetnek Nyugaton. A végcél pedig a pálya gyors elbontása, irodacentrum felhúzása az aluljáróval szemközt.

Első angol igazolásuk egy Show nevű, harmincöt éves öregúr volt a harmadik ligából, aki a legendák szerint tinédzserként játszott egy félidőt az Arsenal-ifiben is. Ex-Ars’-sztár.

– Nagyon rendes gyerek – nosztalgiázik Miklós bácsi. – Ügyesen dobálta a taccsokat. De már visszavonult.
Ideje volt. Reumatikus fájdalmak gyötörték. De követték a többiek hosszú sorban, letűnt Fradi-primadonnák (Dragóner, a petárdaspecialista), a máltai élvonal legjava, a bosnyák második liga, Csizmadia, Hargita hercege, két spanyol grand a tengerpartról, Andrezinho, a műbrazil balbekk.

Novák Dezső, Rudas Ferenc, Albert Flórián, Springer Miklós bácsi váltottak néhány szót McCabe úrral is. Félénken megjegyezték: ezek a spanyol, afrikai srácok, akiket behozat, fürgék, izmosak, de zavarja őket a labda.

– Jók azok – mondta a tulajdonos.
Az első komplett McCabe-szezon nagy fogása volt Ferenczi István. Pista a csiszolatlan gyémánt, aki harmincnyolc gólt hintett a második vonalban, visszahozva a klubot az NB I.-be. Rövidesen eligazolt, nem tudták megfizetni góljait.

A szurkolói botrányok az új, viszonylag depolitizált, üzleties rendszerben sem csitultak. Évi átlagban kétszer kapták szét a Megyeri úti „lila Barbie-házat”, hatszor a metrót, és aktív részesei voltak a tévé felgyújtásának is. McCabe erre bevezette a brit regisztrációs kártyát. Nem lehet ötletszerűen csak úgy meccsre járni, feltartóztat a gép. A pálya talán konszolidáltabb, lévén, hogy kiürült. A legkeményebb ultrák ezért a Nagyerdőbe járnak ölre menni. Az FTC-nek pillanatnyilag tizennégyezer „kártyás híve” van (tizennyolcezres a stadion), de az összlétszám harmada sem jár meccsre. Kispesten ötezren tolongtak. Az UTE ellen tízezren kimennek kést dobálni.

McCabe ingatlanfejlesztési terveit az ÁNTSZ döntötte romba, sokak szerint már ellenzéki (fideszes) nyomásra. A kivitelezési tervet a hivatal megfúrta, mondván: a szabványnál másfél méterrel közelebb esik a fal az OTH épületéhez. Nagyobb parkolóhelyet követeltek. Amikor megegyeztek, a társfinanszírozó bank szállt ki.

Most McCabe-nél telt be a pohár.

„Az angol” a telekről nem mond le, bolond lenne, az övé, a csapatot adná el egy euróért. Telekőrzésre „biztonsági emberét”, az áprilisban lemondott vezérigazgatót, Berki Krisztiánt hívta vissza. A regisztrációs rend atyja, a dinamikus üzleti szemlélet megtestesítője az Üllői úton nem túl ismert, és nem is népszerű. Egy villámbróker és egy sportosra nyírt pénzbehajtó karakterjegyeit viseli. Amikor vezérigazgatói székéből kiült, a Vasasnál próbálkozott menedzserként, hiába.

– Mindez jelzi mély elkötelezettségét – mondja a 168 Órának szárazon Kubatov klubelnök.
– Fradistának (is) mondja magát – disztingvál Springer Miklós.
Mondják: Berki úr a távoli McCabe szeme és füle, a rossz nyelvek szerint kijáróembere. A rendőrség már nyomoz is utána, egyelőre huszonötmillióra, de a vezérigazgató fölényesen tagad. Az általa vezetett BK Management Group Kft. átvette a zrt. igazgatását, jelezve vételi szándékát McCabe-nek.

– A „BK” a Berki Krisztián Management Group védjegye – igazít el az FTC belvilágában Kubatov.
Sokak szerint „az sem véletlen, hogy az APEH (ma NAV) vizslatja a zrt.-t, jegelve 550 millió áfát, ami még McCabe-nek is tétel a mai, cudar világban.

A McCabe-féle futball-világbirodalom eresztékei ugyanis recsegnek-ropognak. Kínai és brazil fiókcsapata sem prosperál, de a fő csapás az Independent szerint az, hogy már szeretett Sheffieldjét is hirdeti. McCabe – ő mondja – három év alatt kilencmilliárdot ölt a Fradiba. Ez nagyvonalú kerekítés, ám majdnem pontos. A 6+2 hektáros telek ára 4,7 milliárdra rúg a vagyonszerzési illetékkel együtt, de ez a vagyon megvan, egyszer majd értékesíthető. Három év alatt hárommilliárdot fordított a zrt.-re. Ez 7,7, de vannak kintlévőségei is.

– Tény – mondja a pártigazgató –, hogy a magyar futballviszonyok között ritkaságszámba menően a Fradi három évig napra pontosan fizetett.
Ennek most vége. A vezérigazgató lemondott, új főnök érkezett, a tulajdonos távozik... és többé nem fizet. Új szuperbefektető még nincs, de gyanítjuk, olyan is érkezik.

A politika – fideszes informátoraink szerint – nélkülözhetetlen résztvevő a magyar futball világában. Rend kell, és a Fradinál, ahogy rendesen, nincs rend. A sok kísérlet, hiú és kapzsi szándék csak romokat hagyott.

– Nézze, akadhat egy-egy rendes ember a politikában is – mondja hamiskás mosollyal Miklós bácsi. – Most egy kicsit „használjuk őket”. Számít, ha végveszélyben vagyunk?
De mi lesz, ha néma félállami óriáscégek rohanják le a Fradit, szekérderéknyi pénzzel?

– Ó, bárcsak rohannának. Bár hoznák azt a pénzt, fiam – sóhajt az öregúr.
Ő nem akar sokat az élettől, csak még egyszer bajnokcsapatot látni. Aranyfényű öregkort.

A Ferencvárost szorgos munkával tíz év alatt szabályosan „felnégyelték”.

A kereskedelmi és közvetítési jogokat Várszegi Gábor őrzi. A telek már „az angolé”. Az „egyeurós csapat” Berkié. A lelátó az ultrabarbároké.

Az irányítás pedig a Fideszé.