Gyakrabban kap szívinfarktust, aki rosszul alszik

Aki alvásproblékmákkal küzd, hajlamosabb a szív- és érrendszeri betegségekre is, ezen pedig az altatószerek sem segítenek - mutatta ki egy széleskörű norvég kutatás, amelynek eredményei a Circulation című folyóiratban jelentek meg.

Lars E. Laugsand és munkatársai olyanokat vizsgált, akik az álmatlanság valamely formájával küzdöttek: vagy képtelen voltak elszenderülni altató nélkül, vagy gyakran felébredtek az éjszaka, vagy fáradtan ébredtek minden reggel. A kutatók 52 610 norvég felnőtt nő és férfi 1996-1997 közötti, alvásra vonatkozó panaszait dolgozták fel.

Ezt követően 11 éven keresztül követték a páciensek további sorsát, az esetleges infarktus megjelenését vagy hirtelen szívhalál bekövetkeztét, illetve az alvászavar hátterében álló pszichiátriai rendellenességeket (szorongás, depresszió). A tudományos értékelés során figyelembe vették az életkort, a családi körülményeket, az iskolázottságot, a vérnyomást és a testsúlyt, az esetleges cukorbetegséget, a testmozgást, sőt még azt is, hogy a vizsgált személy váltóműszakban dolgozott-e. A megfigyelés 11 esztendeje alatt 2368 résztvevő kapott szívinfarktust.

A statisztikai elemzés azt mutatta, hogy aki a megelőző hónapban szinte soha nem tudott elaludni, 45 százalékkal esélyesebb a szívinfarktusra. A nyugtalanul alvók szívroham-kockázata 30 százalékkal nagyobb, a reggelenként fáradtan ébredők rizikója 27 százalékkal meghaladta meg az átlagnépességét.

Minél többféle alvászavarral küzd a páciens, annál nagyobb esélye volt az infarktus bekövetkezésének. "Az alvászavar egyáltalán nem ritka és jól kezelhető" - mondta a vizsgálat vezetője. "Fontos, hogy mindenki tisztában legyen az álmatlanság és a szívroham veszélye közötti összefüggéssel, és ha ilyen panasza jelentkezik, beszélje meg kezelőorvosával".

9 tipp a természetgyógyásztól az alvászavarok leküzdésére

A nem megfelelő alvás valóban súlyos probléma, a fenti kutatás az egyik legfontosabb következményét emelte ki a gyenge minőségű és mennyiségű éjszakai pihenésnek. Emellett számos más problémát, tünetet és betegséget is okoz, ha valaki rendszeresen nem piheni ki magát: a koncentrációs zavaroktól a súlygyarapodáson keresztül a gyakoribb akut, valamint a krónikus megbetegedésekig.

Az alvászavar hátterében sok tényező meghúzódhat, ezért az első teendőnk egy részletes kivizsgálás, amely kizárja az esetleges szervi bajokat.
Az életmódunk átalakításával tehetünk a legtöbbet a jó minőségű és elegendő alvásért.
Tartsuk kiemelten fontosnak, hogy minden nap aludjunk legalább 7-8 órát. Ez szükséges a teljes regenerálódáshoz. Az időbeosztásunkat és a napirendünket ennek megfelelően alakítsuk ki!
A sokszor emlegetett szabály: az éjfél előtti órák duplán számítanak. Igyekezzünk már 10-11 óra körül ágyba bújni.
A vacsorát legalább 3 órával elalvás előttre időzítsük: az előző pont figyelembe vételével tehát legkésőbb 7 óra körül költsük el.
Az elalvást komolyan veszélyezteti a stressz, és ha a napi pörgésből nem tudunk leállni, megfelelően nyugodt szintre hozni az elménket, az érzelmeinket és a testünket. Ha eddig még nem tettük volna, keressünk egy megfelelő módszert a stressz levezetésére: ez lehet a testi, lelki és agyműködést újra egyensúlyba hozó jóga, meditáció, relaxáció, autogén tréning stb.
Az előző pont indokolja azt is, hogy az elalvás előtti 1-2 órában már ne nézzünk tévét, ne végezzünk megerőltető testmozgást, inkább adjuk át magunkat testi-lelki szinten egyaránt a pihenésnek, relaxációnak.
Az alkohol és a dohányzás túlságosan stimulálja az idegrendszert és az egyik legkomolyabb akadálya a kielégítő éjszakai pihenésnek. Hagyjunk fel vele, de ha ez egyelőre túl nagy lépést jelentene, akkor legalább figyeljünk oda arra, hogy az alvás előtti órákban már ne gyújtsunk rá. Kávét ne igyunk délután 4 óra után és az alkoholfogyasztásban is tartsunk mértéket: esténként 1 pohár bor vagy 1 üveg sör még nem rontja az alvás minőségét, de ennél több már igen!
Az altatót több módszer együttes kombinációjával viszonylag sikeresen ki lehet váltani: a napi feszültség, stressz megfelelő kezelésére keressünk egy számunkra jól működő módszert (ld. 4-5. pont), mozogjunk eleget és esetlegesen használjunk altató, nyugtató gyógynövényekből készült teát, például: levendula, komló, macskagyökér, citromfű, orbáncfű.
Az egyik leghatékonyabb stresszoldó és nyugtató eljárás a fülakupunktúra: meglepően rövid idő alatt megszünteti a feszültségeket, helyreállítja az idegrendszer egyensúlyát, harmonizálja az érzelmeket, megnyugtatja még a legzaklatottabb állapotban lévő embert is.
Az alvóhelyünk kialakítása szintén kulcsfontosságú! Nyugodt és pihentető alváshoz ilyen környezet szükséges: rend, nyugalom és béke. Mellőzzük a harsány színeket, a zajforrásokat, inkább ne a hálóban legyen a tévé és a számítógép, és estére kapcsoljunk ki minden fényforrást, ledet és áramtalanítsunk minden készüléket.