Megszületésükkor a csecsemők egyetlen ételforrása a mami cicije, vagy tápszeres etetés esetén a cumisüveg. Ám ahogy telik-múlik az idő, az anyatejről, tápszerről áttérnek a szilárd ételekre, melyeknek a fogyasztásához már nem elég csak a kis szájacska használata. Előbb-utóbb illik eljutni egészen a késig és a villáig.
Az evőeszközök használatának az elsajátítása azonban hosszú folyamat, melyet sok-sok gyakorlással kell csiszolgatni. Amikor ugyanis megszületünk, a kezeinkkel még csak reflexből tudunk fogni, a hüvelykujjunkat nem tudjuk szembefordítani a többivel, továbbá nem tudunk utánanyúlni az óhajtott tárgyaknak. És ez csak a hab a tortán, figyeljük csak meg, milyen sok kis részletmozgást igényel, mire a levest a tányérból a szánkba kanalazzuk! A kés és villa használata pedig még bonyolultabb művelet, hiszen ott már a két kéz összehangolt munkájára is szükség van!

De ne szaladjunk ennyire előre. Tehát megszületünk, majd néhány hónap múlva eljön az a pillanat, mikor a szilárd ételek is elkezdenek beszivárogni az étrendünkbe. Eleinte szülői segítséggel, püré formájában, illetve apró kockákra vágva. Ugyan lassabb, és jóval nagyobb maszatolással jár, de ebben az időszakban lehet hagyni, hogy a gyermek a kezecskéjével megtapogassa az ételt (természetesen nem a levest, bár tapasztalatnak nem rossz, hogy kifolyik az ujjacskái közül). Ha pedig érdekli a kanál, akkor miért ne kísérletezhetne vele. Mondjuk, egy kisebb méretűvel. Igaz, mint utaltunk rá, valószínűleg több étel fog a konyhában és a gyermeken szerteszét kikötni, mint a szájában, de a türelem rózsát terem. Megtehetjük, hogy bizonyos szabályokat lefektetünk, és afelé irányítjuk a gyermeket. Például, hogy az ételt nem lehet ledobni a földre, de az okés, ha az asztalon kísérletezget vele.
Az is gyakori, hogy a kanál mellett a villa és a kés is érdekli a gyerkőcöt, főleg ha közösen étkezik a családdal, és látja, hogy mi is használjuk őket. Tompa hegyűt a kezébe lehet adni, amivel nem szúrhatja, vághatja meg magát. Bár a műanyag evőeszköz jó ötletnek tűnhet, ügyeljünk rá, hogy jó minőségű legyen, hiszen ha eltörik, megvághatja a gyermeket, és a lepattant darabokat lenyelheti, leszippanthatja a kicsi. Ne lepődjünk meg, ha a gyermek végül a villát hamarabb tanulja meg használni, mint a kanalat, ugyanis egyszerűbb lehet számára felszúrni a falatkát, mint a folyós ételt a szájához irányítani. Ám másfél éves korára már a kanalazásnak is elég jól kell mennie.
A cikk folytatása az
Apuci.hu oldalon olvasható.
HozzászólásokÖsszesen: 0 db
A hozzászólás csak regisztrált tagjaink számára elérhető, kérjük lépjen be vagy regisztáljon!
Elfelejtette jelszavát? Segítségért kattintson ide!
Kérjük, hozzászólásánál tartsa be az oldal szabályait. Erről és a moderálási elvekről itt olvashat részletesen!