Hetilap kereső

Karlovitz Kristóf írása

A fele már elfogyott... Mármint a Föld olajkészletének. Ideje átállítani a váltókat a villanyautózásra! Még csak döcög a szerelvény az új vágányon, de legalább ígérkezik valami kiút az eddigi esztelen pazarlásból, tűnődött KARLOVITZ KRISTÓF a Peugeot hibrid autójának kipróbálásakor.

Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy a jóléti világ autózása az élhető jövő koporsószöge, megbocsáthatatlan pazarlás a jövő generációk terhére. Fél évszázad alatt elfüstöltünk évmilliók alatt kialakult készleteket, beszennyeztük a földet, a vizet és a levegőt, és még mindig padlógázzal rohanunk a zsákutcában. A nagy bírósági tárgyaláson, amelyre majd képletesen citálnak bennünket vádlottként az unokáink, erre nincs mentség – legfeljebb szerény enyhítő körülményeket lehet felhozni védelmünkre.

Ilyen enyhítő körülmények keresésében jeleskedik a Peugeot, amikor brazíliai erdőtelepítéssel igyekszik jóvátenni valamit a közlekedés szén-dioxid-emissziójából, és azzal dicsekedhet, hogy ő állítja elő a kis károsanyag-kibocsátású autók legtöbbjét. Közben pedig igyekszik felkészülni egy sötétebb jövőre, amikor drasztikusan megemelkednek majd az üzemanyagárak. (Ha valaki nem tudná: jelenleg felelőtlenül olcsón adják a benzint és a gázolajat, azért pazaroljuk ilyen könnyelműen.)

Nyilvánvaló, hogy a holnap autóközlekedésének záloga a megújuló energiaforrásokból (nap-, szél-, víz- és atomerőművek) nyert árammal működő villamos hajtás. Sajnos az is nyilvánvaló azonban, hogy a földkerekségen jelenleg futó félmilliárd motoros járművet nem lehet egyhamar átállítani az újfajta üzemmódra. Többek között azért nem, mert hiányzik a benzintankhoz hasonló energiamennyiséget tárolni képes akkumulátor. Ilyenre – noha minden szóba jöhető lehetőséget ezerszeresen megvizsgáltak már – kilátás sincs, de azért várható a mostani helyzethez képest jelentős javulás, ami lehetővé teszi majd az elfogadható nívójú motorizációt. Addig pedig a belső égésű motort és a villamos hajtást kombináló hibrid autó lehet a megoldás.

Az a Peugeot 308 HybrideHDi, amelyet a Városligetben röviden kipróbáltam, még csak apró előrelépés, de a jó irányban. Kívülről semmi sem árulja el különlegességét, és vezetni is ugyanúgy kell, mint közönséges típustársait, előképzettségre nincs szükség hozzá. Ha kell, képes tisztán villanyautóként menni, igaz, csupán három kilométert, de ennyivel is ki lehet lopakodni az autómentesített övezetből, hogy aztán a takarékos dízelmotorral hajtsunk tovább. Fékezéskor az elektromos forgógép generátorként tölti az akkut, gyorsításkor besegít a dízelnek. Ha megállunk, például piros lámpánál, leáll a motor is, majd hangtalanul és azonnal újraindul. A trükkös kis jármű fogyasztása mindössze 3,4 liter, és használhatóságát nem csorbítja semmi, mert az akku a pótkerék mélyedésébe került. A típus a tervek szerint 2011-től lesz kapható.

A hibrid rendszer azonban több lehetőséget kínál ennél, amint az idei Frankfurti Autószalon két érdekessége, a Peugeot 3008 HYbrid4 és az RCZ 3008 HYbrid4 koncepcióautó mutatja. Ezek elejében normál dízelmotoros hajtómű dolgozik, a villanymotorokat a hátsó tengelyhez építették be, így az autó hol front-, hol hátsókerék-hajtású, sőt ha a maximális rendszerteljesítmény igénybevételekor egyszerre működik a kétféle berendezés, akkor összkerékhajtású, mégpedig mindennemű mechanikus szerkezet (kardántengely, hátsó differenciál) nélkül.

Ez igen jól megfelel a több műfajú (hobbiterepjárós, nagyterű) 3008 jellegének, de a sportos RCZ-nek is, amelyben az intenzív dinamikát szolgálhatja, de nem túlzott gázolajpusztítás árán: a két modell szabvány szerint mért fogyasztása 3,8, illetve 3,7 liter, ami akkor is szép, ha tudva tudjuk, hogy a gyakorlatban minden autó többet fogyaszt a hivatalos mérési adatnál.

Hát igen, ez volna a legfőbb törekvés, hogy valahogy sikerüljön átmenteni az élvezetes, szórakoztató autózást, a modern ember egyik fő örömforrását az eljövendő évtizedekbe. Ha az autógyártókra, például a Peugeot-ra hallgatunk, tele lehetünk optimizmussal, hiszen sorra jelennek meg a biztató műszaki megoldások. Csakhogy nem egyedül és nem is elsősorban műszaki kérdésről van szó, hanem az egyes emberek és a társadalmak hozzáállásáról. Azokban is legalább akkora változásra van szükség, mint amennyire egy kis fogyasztású, rövid távon „zéró emissziójú” járműként közlekedő hibrid autó és a jelenleg státusszimbólumnak számító luxusterepjárók között tapasztalható.