Hetilap kereső

Király Helga írása

Ötven éve még csak a gazdagok vagy nagyon kalandvágyók gondoltak arra, hogy lehet egyáltalán nyaralni, sőt, hogy külföldre is el lehet menni.
Akkor, a háború utáni szegénységből éledezve a brit átlagpolgár felült a vonatra, és legfeljebb Brightonig merészkedett el, ahol aztán a tengerparton kabátban ült a bérelhető nyugágyon, amíg a gyerek a parti kavicsok közt futkározott, esetleg megevett egy fagyit és este úgy ment haza: de jót nyaraltunk!

A hetvenes években aztán megindult a szervezett tömegturizmus. Chartergépek vitték a turistacsoportokat többnyire a spanyol tengerpartra, ahol előre szervezett szállodák és szervezett programok garantálták, hogy aki akar, annak meg se kelljen szólalnia az angolon kívül más nyelven.

A szabad idő és a szabadon elkölthető kereset növekedése kellett ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon. És még valami: a technika fejlődése. A fapados légitársaságok, de mindenekelőtt az internet térhódítása nyomán mára szinte teljesen megváltozott a helyzet.

Ma egy belföldön eltöltendő hosszú hétvége többnyire drágább, mint mondjuk átruccanni Párizsba. Britek milliói utaznak úgy, hogy maguk veszik meg interneten a repülőjegyüket és foglalják le a szállásukat. Az utazási irodák sorra mennek csődbe.

‘Package holiday’-re, azaz szervezett csoportos útra már csak az megy, aki nagyon olcsón akar valahol eltölteni egy-két hetet, és egyetlen szempontja a kényelem.

Gap Year

A diákok közt pedig valóságos nemzeti intézmény lett a gap year, azaz szünet-év, az érettségi és az egyetemi tanulmányok közti egy év, amikor is, persze saját szervezésükben, szinte körbeutazzák a földet, több helyütt alkalmi munkából keresve meg az utazás további részének költségeit. Közben barátságok szövődnek, a fiatal világot lát, megtanul megállni a saját lábán, önállósodik – rengeteg pozitívuma van ennek az időnek, nem véletlen, hogy az egyetemek nemcsak jó néven veszik, de szinte már el is várják, hogy a jelölt próbálja ki ezt tanulmányai megkezdése előtt.

Életstílus lett az utazás

Ez is bizonyítja, hogy a legfontosabb változás az utazás terén nem a célpont, hanem az, hogy mára az utazás életstílus lett.

Ezt igazolja például az, hogy britek milliói kezdtek külföldön ingatlant venni. Mára elterjedt életstílus lett, hogy mondjuk Franciaországban vesz tanyát egy házaspár és ott fogadót üzemeltet, vagy hogy a család a francia vidéki házban él, apuka meg hét közben visszatér Londonba dolgozni. De van olyan ember is, aki Barcelonában vett lakást, és onnan ingázik Londonba.

Ami valaha csak álmodozás volt, mára lehetőség. Az Eurostar Londonból egy óra alatt ér Lille-be – sokan ennél többet bumliznak vonaton vagy metrón, hogy beérjenek a munkahelyükre.

A fapados légi járatok minden új útvonalon a britek ingatlanvásárlási kedvének ugrásszerű növekedését eredményezték. Az is egyre gyakoribb, hogy az egyetlen kéthetes nyaralás helyett több, hosszú hétvégét töltenek utazással az emberek.

Ezt jelzi az a reklámkampány is, amely a napi ötszöri zöldség és gyümölcsfogyasztásra buzdító ‘Legyen meg az 5!’ szlogent használja, és csak később derül ki, hogy arra ösztönözz: menj ötször nyaralni egy évben!

Hódít az aktív pihenés

Egyre gyakoribbak az úgynevezett aktív nyaralási ajánlatok is: a jógahétvége, a főzőtanfolyam, a hegymászás, mindez persze gyönyörű, olykor egzotikus vidékeken. És a legújabb trend, ami biztosan még sokáig nagy divat lesz: a wellness.

Az agyonhajszolt, stresszes modern ember számára (és a britek minden statisztika szerint Európa stréberei, amikor a munkáról van szó), áldás a luxusszinten kialakított fürdő, ahol különböző kezelésekkel kényeztetik, ráadásul minderre még azt is rá lehet fogni, hogy a fitt, egészséges ember tud csak jól dolgozni igazán, tehát mindez valójában a munkaképesség megőrzését célozza. A wellness terén a határ a csillagos ég, a fantázia és a pénztárca.

A kínálat elképesztő, minden árkategóriában, tehát mindenki megtalálhatja a kedvére valót.

Mindehhez kezd felnőni a háttéripar is: imponáló a választék útikönyvekből, soha nem volt ennyi utazással foglalkozó gyönyörű folyóirat, mint manapság, az internetes utazási honlapokról nem is beszélve. És persze divat, de szerencsére jó divat a környezetbarát ökoturizmus.

Sokan pedig szívesen utaznak egy-egy karitatív szervezetnek segíteni mondjuk teknősöket menteni vagy állatmenhelyet fenntartani. És még az is lehet, hogy az utazás az egész életünket átrendezi.

Egy friss felmérés szerint ugyanis minden tizedik brit azért utazik, hogy élete párját megtalálja, mert otthon vagy nem talál partnert, vagy ideje nincs randevúzni. Hogy ez sikerül-e, arról nem szól a statisztika…

Ha szeretne többet tudni a britek nyaralási szokásairól, és kíváncsi rá, mi az a staycation, akkor kattintson a www.angolosan.hu oldalra.